02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Juhász Zsuzsanna, Patak Márta, Robert Seethaler prózája
András André, Bíró József, Tsippy Levin Byron, Hava Pinhas Cohen, Csősz Gergő, Louise Glück, Jahoda Sándor, P. Nagy István versei
„Induljunk el Te meg én” – További csavargások Tandorival (Tandori Dezső publikálatlan versciklusa; Kurtág György új Tandori-dala; Tót Endre, Acsai Roland versei; Fried István, Ferencz Győző, Buday Bálint írása)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

100 éve született Müller Miklós
2013.04.18 - tiszatáj

Szeged 1934 – Radnóti Miklós – Wolf városi orvos házában bérelt szobájában

Abban az évben [1934] kezdődött Radnóti Miklóssal való barátságom. Meg­jelent első verseskönyve; szereztem egy példányt, amit dedikált nekem, és az utcáról vettem részt azon a tárgyaláson, amin egyik verse miatt há­romnapi börtönre ítélték. A magyar igazságszolgáltatáson érződött a náci törvények hatása, és egymás után hozták az antiszemita törvényeket, egyre inkább szorosabbra véve azt a szűk utat, ahol már egy ideje a ma­gyar zsidók élhették az életüket. Elérkezett a vizsgák ideje. és közgazda­ságtanból megkaptam jogi pályafutásom egyetlen jelesét. Tanáromra, aki rendes ember volt, jó benyomást tett az a mód, ahogy meg tudtam ma­gyarázni a kisbirtokosok válságát, akik tönkrementek a búzaár erős csök­kenése miatt. Ezek az emberek, néhány évvel ezelőtt, kihasználva a búza magas árát, megvették a szomszéd földjét, jelzálogba adva a banknak a sajátjukat. A hatalmas árcsökkenés, és a fizetendő kölcsönrészletek miatt elvesztették nem csak a nemrégen vásároltakat, hanem a sajátjukat, ami­ket jelzálog terhelt, így a szegény földműves mindent elvesztett…

 

muller004Szeged 1934 – Buday György munka közben

Buday György, egy egyetemi tanár fia volt a csoport látható feje. Buday nagy mester volt. Fametsző, aki a munkáival a verseket, meséket és az egyéb kiadványokat illusztrál­t. Azok a könyvek, az első kiadásuk, amelyekből még van néhány példá­nyom – majdnem mindegyik megvolt, de életutam során elvesztek…

 

 

muller012Csongrád 1936 – Kubikosok

A fénykép egyre jobban érdekelt. Radnóti, Ortutay és több barátom már Budapesten lakott, és rajtuk keresztül megismertem azokat, akik az irodalmi és művészeti életben „számítottak”. A fényképész társaság tagja lettem, ahol a képeim, amiket régebben csináltam a vidék munkásairól, azokról a munkásokról, akik a Tisza-töltést építették, bizonyos hatást keltettek. A nagy Athenaeum kiadó egy könyvsorozatot készített a magyar paraszti életről, és nagyon kevés pénzért engem szerződtettek ennek a sorozatnak az illusztrálására. Ennek a sorozatnak az első kötete Féja Géza „Viharsarok” c. műve volt, ami a magyar délkelet régiójával foglalkozott, ahol Orosháza is van. A könyv címlapjául az egyik képemet választották, ami egy mezei munkás meztelen felsőtestét ábrázolta, amint egy talicskát tol. A fényképen csak a felsőtestet és a férfi erőfeszítésének vad kifejezését lehetett látni. A könyv szenzációt keltett az országban; bombaként hatott az emberek lelkiismeretére. A szomszédos országok (Románia) sajtója foglalkozott az üggyel, kiemelve képem vadságát. Így hát a Parlamentben interpelláció hangzott el a fotóm miatt, és volt egy erőszakos jobboldal. amelyik azt követelte, hogy kobozzák el a könyvet „hazafiatlanság” miatt, ami nem sikerült, mivel minden adatról és hivatkozásról meggyőződhettek, hogy igazak. Féját viszont elítélték…

 

muller010Nyírség 1937 – Fedics Mihály mesél

Másik történet, amikor északkelet Magyarországon egy faluba érkez­tem, ahol Ortutay barátom felfedezett egy öreg parasztot, aki őstehetség­gel mesélt történeteket. Ortutay magnóra vette a kisöreg Fedics Mihály teljesen eredeti anyagát. Vele voltam egész délután, fényképeket készítve a hallgatóságáról, a falusi kisfiúkról és kislányokról, és a felnőttekről, akik csüggtek a szavain. Nagy élmény volt hallgatni a mágikus élmé­nyek, tündérek és hősök, részeg katonák és ispánok, királyok és hercegek folyását, akik vég nélkül jöttek elő ennek az összehasonlíthatatlan “raconteur”-nek a fejéből és ajkáról…

 

muller0061937 – A Dunán – Radnóti Miklós és a felesége

Egy nap a város északi részére, a Duna egy szigetére kirándultunk. Unoka­testvérem Kati, András és Kati egyik barátnője, Boriska, egy csodálatos 18 éves lány jött. Együtt töltöttük a napot a Dunán, és a nap úgy végző­dött, hogy másodszor is szerelmes lettem, mint egy bolond. Úgy tűnik, hogy a szimpátia kölcsönös volt, de nekem vissza kellett térnem Oroshá­zára, és elszorult szívvel tértem vissza. Abban az időben volt néhány olcsó vonat a hétvégeken Orosháza és Budapest között. Mindegyiket ki­használtam, hogy közel legyek új szerelmemhez. Többször elmentünk a Dunára Radnótiékkal (Miklós és Fifi, szerelme, múzsája, kedvese és később hitvese), de a találkozások rövidek és ritkák voltak, a helyzet az volt, hogy volt egy másik fiú köztünk. Az történt, amint már mondtam – de évekkel később, amikor csak gondoltam rá, vagy láttam, a szívem gyorsabban kezdett verni…

 

muller002Paris – 1939 nyarán – Koffán műtermében – A Koffán, Ortutay és Radnóti házaspár – a falon Müller Miklós Kubikos fotója

Ortutayék és Radnótiék párizsi látogatása volt az 1939-es év emléke­zetes eseménye. A három házaspárral – a harmadik a Koffán házaspár volt – ízleltük a Luxemburg-kert tavaszi levegőjét, újra meglátogattuk az Orangerie-t és sétáltunk a Boulevar St. Michelen. Radnóti lelkesedett azokért a golyójátékokért, amik előjöttek egy pénzérme bedobása után, egy rugólökés hatására: csöngettek, számok ugráltak, és néha néhány frankot szórtak ki a nyertesnek. Órákat töltött el ezekkel a kacatokkal, amik akkor újak voltak; olyan volt, mint a gyerekkorhoz való visszatérés. Ezeknek a rövid heteknek a versei nagyon különös gyengédséget tükröz­tek, mintha megérezte volna, hogy az volt utolsó látogatása Párizsban, utolsó találkozása egy szabad országgal…

 

muller001Az utolsó boldog nyarunk 1939 – Párizsban – Koffán műtermében: Radnótiné, Koffánné, Müller Miklós, Ortutayné, Ortutay és Radnóti Miklós

Egy rövid nyaralás után Ortutayék és Radnótiék visszamentek Magyarországra. Mit csinálhatna egy magyar költő vagy egy magyar néprajzos Franciaországban? Mire valók lennének egy idegen országban a leg­jobb rímek, a legtökéletesebb szonettek egy ismeretlen nyelven írva? Koffánnék, Lucien és Irén néni maradt…

 

[nggallery id=137]

 

Szöveg: Müller Miklós: A megszelídített fény, Szeged, 1994.

Képek: A szegedi Móra Ferenc Múzeum irodalomtörténeti gyűjte­mé­nyé­nek anyagából (Müller Miklós saját képaláírásaival)


Címke: , , , , , , , ,
2021.03.07 - tiszatáj

LAUDÁCIÓ GERGELY ÁGNES
TISZATÁJ-DÍJÁHOZ
Gergely Ágnes 1989-ben közölte a Péter-Pál után című versét a Tiszatájban, vagyis 31 éve rendszeres szerzője a lapnak. Több olyan darabot is közölt a folyóiratban, amelyre a szakma is felfigyelt. Legutóbb például a szintén Tiszatáj-díjas Sándor Iván írt 12 pontból álló kommentárt Az utolsó pillanat című költeményéről, amely a folyóirat 2017/10-es számában jelent meg. A vers azért is jelentős esemény a Tiszatáj számára, mert Gergely egyrészt tanúként szólal meg, Nagy Imre nem pusztán metaforikus alak a költeményében. XX. századi szerzőként a soá, a vasfüggöny, a rendszerváltás ellentmondásainak túlélője, emlékezője… – ORCSIK ROLAND LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.07 - tiszatáj

Juhász Zsuzsanna, Patak Márta, Robert Seethaler prózája
András André, Bíró József, Tsippy Levin Byron, Hava Pinhas Cohen, Csősz Gergő, Louise Glück, Jahoda Sándor, P. Nagy István versei
„Induljunk el Te meg én” – További csavargások Tandorival (Tandori Dezső publikálatlan versciklusa; Kurtág György új Tandori-dala; Tót Endre, Acsai Roland versei; Fried István, Ferencz Győző, Buday Bálint írása)

Tovább olvasom >>>
2021.03.05 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: EGY MONDAT A SZABADSÁGRÓL
Markó Béla politikai pályájának lezárása után a kétezer tízes évektől kezdve fokozatosan visszatért az irodalmi életbe. A költő képes volt a megújulásra, újabb köteteiben először kötött versformákkal és bravúros szonettekkel foglalta vissza az őt megillető helyet az irodalomban, majd a 2020-ban kiadott Egy mondat a szabadságról cíművel szakított az általa ápolt költői hagyományokkal. A haikuk és szonettek után új formákat és új tematikákat hoz, éppen a szabadversek frissessége és az érdekes tematika kölcsönzik azt a mentális lüktetést a kötetnek, amely nem csak irodalomkedvelők számára lehet érdekes, hiszen a kötet egy idősödő költő-politikus számvetése is, feleselése az elmúlással… – NAGY IGNÁC KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő