10.15.
| Próza Nostra – II. Végtelen határok – Konferencia a popkultúráról >>>
10.11.
| DANTE 700 >>>
10.08.
| Huszonötödik évfordulóját ünnepli idén a szegedi Grand Café >>>
10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
10.11.
| ZSIBBADÁS – Zsemberi-Szígyártó Miklós művészeti albumának bemutatója >>>
10.08.
| Fodor Barbara és Rácz Laura Lili: Évszakváltás >>>
10.04.
| Grand Café – Ráolvasás 10. – Szálinger Balázs: Al-dunai álom >>>
10.04.
| Somogyi Könyvtár – Országos Könyvtári Napok >>>
10.03.
| Balszerencsét! Fesztivál – adománygyűjtés >>>
09.30.
| Grand Café Szeged – Irodalmi Diszkó minifeszt >>>
09.25.
| Ők a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál idei díjazottjai >>>
09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

>>>

MARKÓ BÉLA A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON
A Magyar Könyvkiadók Napján az erdélyi magyar kultúra és közélet kiemelkedő egyénisége, a szegedi irodalmárokkal régóta jó kapcsolatot ápoló Markó Béla költő is vendége volt a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának, ahol Fried István irodalomtörténésszel beszélgetett pályájáról, költészetéről és A haza milyen? című új kötetéről… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>

Fekete komédia Andersen padlásáról
2021.08.25 - tiszatáj

ALFÖLDI RÓBERT ALAKÍTJA A DÁN MESEÍRÓT MARTIN MCDONAGH DARABJÁBAN

Gőzerővel készül az új évadra a Szegedi Nemzeti Színház társulata: Szikszai Rémusz rendezésében, Alföldi Róbert és Lorena Santana Somogyi főszereplésével, európai ősbemutatóként tűzték műsorra Martin McDonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című fekete komédiáját. A fehér férfiak uralmát és a múlttal való szembenézést középpontba állító groteszk darab olvasópróbáját kedden tartották.

Varsányi Anna fordításában, Parti Nagy Lajos és a rendező, Szikszai Rémusz átdolgozásában Európában elsőként mutatja be a Szegedi Nemzeti Színház a világhírű drámaíró – nem mellesleg Oscar-díjas filmrendező –, Martin McDonagh Nagyon, nagyon, nagyon sötét dolog című fekete komédiáját, hangsúlyozta Barnák László, a teátrum főigazgatója, amikor kedden köszöntötte a gyilkos humorú, groteszk darab olvasópróbájára összegyűlt csapatot a kisszínház színpadán. Azt is elmondta, továbbra is fontos célnak és feladatnak tekintik kortárs művek bemutatását, ezzel új történetek beemelését a magyar színházi köztudatba.

– Elmebeteg szöveg, ami csupa aktuális dologról szól: rasszizmusról, kizsákmányolásról, fehér férfiak felsőbbrendűségéről. Arról, hogy nem vagyunk hajlandók szembenézni a múltunkkal. A belgák például a mai napig nem ismerik el II. Lipót felelősségét a kongói rémtettek kapcsán, ami ennek a darabnak is lényeges eleme – mondta a fekete komédiáról a Narrátor szerepét is vállaló Szikszai Rémusz. – Martin McDonagh nagyon furcsa szerző, korábban rendeztem már A párnaember című darabját. Az a fajta költészet, ami a színdarabjait jellemzi, a sötétséggel operál, ugyanakkor kevés humanistább szerzőt lehetne mondani McDonagh-nál, aki a világosság hiányával beszél a világosságról. Ennek a történetnek a csírája már benne volt A párnaemberben is, csak abban még nem Andersennek, hanem Shakespeare-nek van egy pigmeus rabszolgája, aki a darabjait írja. Mert ahogy McDonagh fogalmaz, ki van zárva, hogy egyedül írta volna.

A rendező hangsúlyozta, hogy Parti Nagy Lajossal arra törekedtek a szöveg átírásakor, hogy Varsányi Anna fordítása nyomán szabadon adják át a szerző gondolatait. A Londonban 2018-ban bemutatott és hatalmas port kavaró darabot – amelynek igazából cselekménye sincs – nevezhetjük kirakós játéknak, de költészetnek is.

– Egy asszociatív játék arról, hogyan nem vagyunk képesek szembenézni azzal, amit elkövettünk. Azzal sem akarunk elszámolni, hogy a civilizáció fejlődése során az elkövetett dolgoknak mik a következményei, és a jövőben mik lesznek a következményei. Talán azért nem akarunk elszámolni a múltunkkal, mert akkor nem lenne lehetséges az sem, ami most történik Afganisztánban, ahol dobálják át a gyerekeket a kerítésen. A darabban Andersen egyszer csak elengedi a lényt, aki a jövőből érkezett hozzá, és helyette írja a meséit. Elengedi az ihletét, cserébe azért, hogy hátha megmenti a világot. Egy alkotó ember lemond az alkotás lehetőségéről azért a hiú reményért, hogy megváltozik a világ, az ihlete megmenti legalább az emberek egy részét – magyarázta Szikszai Rémusz.

A szegedi publikum régi kedvence, a sokszoros Dömötör-díjas Papp Janó tervezi a produkció jelmezeit, a díszlettervező, Bagossy Levente pedig látványos makettet hozott az olvasópróbára, ami méretarányosan kicsinyítve mutatta meg Hans Christian Andersen koppenhágai otthonának kis padlásszobáját, Charles Dickens elegáns londoni szalonját és a darab többi jelenetének helyszínét.

A legendás dán meseírót Alföldi Róbert kelti életre, aki szerint bátor vállalás a szegedi színháztól, hogy műsorra tűzte McDonagh teljesen abszurd, szürreális darabját. Lorena Santana Somogyi alakítja a másik főszereplőt, Marjory-t, a meséket kitaláló fiatal kongói nőt. A további szerepekben Vicei Zsoltot, Rétfalvi Tamást, Borovics Tamást, Poroszlay Kristófot, Tánczos Adriennt, Jakab Tamást és Szilágyi Annamáriát láthatja majd a közönség októbertől a kissszínházban.

H. Zs.

 

A szerző fotói


Címke: , , , , , ,

Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/tiszataj/tiszatajonline.hu/wp-content/themes/tiszataj/post.php on line 118
2021.10.16 - tiszatáj

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

Tovább olvasom >>>
2021.10.15 - tiszatáj

GONÇALO M. TAVARES: TÁNCKÖNYV
Miért ejt zavarba Gonçalo M. Tavares Tánckönyve? Leginkább azért, mert folyamatosan kimozdít a megszokott olvasási stratégiánkból. Ha végigolvassuk a 106 költeményből álló kötetet, tettre készen kell figyelnünk arra, épp merre taszít, ránt a szöveg, mikor húzza ki lábunk alól az épp megszerzett olvasói pozíciónkat… – BORBÁTH PÉTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

CSAPDA A NETEN
4 éve forró pont a #MeToo, valamint legalább ennyi ideje képez beszédtémát a cyberbullying: Barbora Chalupová és Vít Klusák közös dokumentumfilmje megfelelő tárgyismerettel hozza közös nevezőre a dilemmákat, egyszerre új és taszítóan ismerős világba kalauzolva az érdeklődőket… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

TÁRLATTAL IS EMLÉKEZNEK A 700 ÉVE ELHUNYT KÖLTŐRE A TISZATÁJ SZALONBAN
A 700 éve elhunyt olasz költőre, Dantéra emlékeztek hétfőn a Tiszatáj Szalonban, ahol Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg Géczi János október végéig látható dekollázs tárlatát, majd Pál József irodalomtörténésszel és a kiállító költővel, képzőművésszel az Isteni színjátékról is beszélgetett… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.12 - tiszatáj

HANSÁGI ÁGNES: LÁTHATATLAN LIMESEK
Hansági Ágnes kötete a Tempevölgy gondozásában jelent meg, témáját tekintve pedig határjelenségekre fókuszál, amelyek két nagyobb témára oszlanak: történeti és mediális szempontú tanulmányokra. Egy-egy nagyobb fejezeten belül is széles merítéssel találkozhatunk, hiszen Hansági különböző, egymástól eltérő jelenségeket vizsgálva mutatja be az irodalmi limeseket… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.10 - tiszatáj

KUKORELLY ENDRE: Cé Cé Cé Pé AVAGY LASSÚDAD HALADÁS A KOMMUNIZMUS FELÉ
Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege… – JANÁKY MARIANNA KÖNYVINTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.09 - tiszatáj

MAGYAR BANDA: 12 BETYÁR
Finoman szólva is némi kétkedéssel fordultam egy olyan produkció felé, amely bevallása szerint „az autentikus népzenét a megszokottól eltérő szemszögből” kívánja bemutatni. Ilyen mondatok olvasása kapcsán orbitális tévedések és véget nem érő definíciós viták rémlenek fel bennem a világ- és népzene mibenlétéről. A zenekar tagjai azonban mást ígértek, és hál’ Istennek nem kellett csalódnom… – PIPCZ ILLÉS AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.07 - tiszatáj

MEZEY KATALIN: RÉGI NAPOK RENDJE
Mezey Katalin azon szerzők közé tartozik, akik több műfajban is kipróbálták tehetségüket. Prózaíró, költő és műfordító. Számos verseskönyv és prózakötet után legutóbb a Régi napok rendje novelláit vehettük kezünkbe. Két fő részből áll a mű: az első fejezet hét novellája még 1987-ből való, a többi nyolc pedig a 2014-es Ismernek téged után keletkezett. A több évtizedes eltérés ellenére egységesnek mondható a Régi napok rendje…– BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)