12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
11.25.
| Sajtó és ideológia a hatvanas években >>>
11.24.
| Duda Éva Társulat EGYPERCESEK >>>
11.23.
| Művészeti mozifilmek a fotelből >>>
NAPI TANDORI

11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>
10.15.
| Embertani érdekességek a Határtalan Régészet őszi számában >>>
10.09.
| Sziveri János költőre emlékeztek a Kertész Imre Intézetben >>>
10.05.
| Elhunyt Böndör Pál költő, dramaturg >>>

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Boldog Zoltán: Nem lehet NAT-ból házat építeni
2020.02.13 - tiszatáj

Ha az ember házfelújításba kezd, törekszik arra, hogy a munka elvégzése után a lakó és a látogató érezhesse a megújulást, a fejlődést.

A NAT egy olyan ház, amelyet látszatmegoldásokkal próbáltak átalakítani, és ez feltűnt az emberek egy részének. Mi ez az elnyagdult nyílászáró? Mi ez a furcsa színösszeállítás? Hogy néz ki ez a glettelés? Ezt az álmennyezetet egy szakember készítette?

Erről a házról mindenkinek van véleménye. Nem azért, mert mindenki ért hozzá, hanem mert mindenki érdekelt benne. Ez egy közös ingatlan, közös rezsivel, innen indul el a jövő. Tehát egy elég fontos hely.

Jenei Gyulával ellentétben engem nem zavar a hiszti, a szülői, a tanári, a kőműves-segédmunkási felháborodás. Megnyugtató, hogy egyáltalán az oktatásügy érzelmet vált ki az emberekből, és nem csak a megjósolhatatlan világvégéről és celebek párkapcsolati gondjairól értekeznek a közösségi oldalakon.

Éppen a  közöny, a hiszti elmaradása háborítana fel.

Fontos észrevenni, hogy sokaknak tetszik a felújítás. Ők éppen ilyen átalakításra gondoltak sok hazai, magyaros motívummal, piros, fehér és zöld ajtókkal, ablakokkal, nádtetővel, székely kapuval, és kéményre költözött gólyával.

Mások háborognak. Erről is szól a netokrácia: azé a hatalom, aki ügyesen menedzseli a véleményét, és párbeszédbe kerülhet a vele azonos szinten és véleményen lévőkkel, jól összeveszhet azokkal, akikkel nem ért egyet. A vitakultúrát is az iskolában lehetett volna megtanulni (nyelvtan- és irodalomórán), erről is lekéstünk, de a hisztiből is sokat profitálhatunk.

Ugyanis a NAT-hoz kapcsolódó nyilvános felszólalások alapján körvonalazódik egyfajta szakmai és társadalmi igény. Milyennek képzelünk el egy házfelújítást, egy átalakított otthont? Milyen legyen a modern kor fiataloknak szánt épülete?

Ahogy a szakmai és civil hozzászólásokból kiderült, a NAT nem veszi figyelembe a diákok igényeit és politikailag elég irányzatos.

A diákoknak újították fel a házat, de nem érdekelte a ház gazdáit, milyen színeket szeretnének a benne lakók, és milyen helyiségre lenne szükségük a fiataloknak. Piros, fehér és zöld lesz, oszt kész. Mindegy, hogy nekik a lila a kedvencük, mert az nem jó. Nem jó, mert ők fiatalok, és nem elég tapasztaltak a színekhez. Majd megszeretik, majd hozzászoknak. Piros, fehér és zöld házban is rajonghat valaki az angol popzenéért, csak csukott ablaknál hallgassa, mert megszólják a környéken, hogy nézd már, a kis magyar milyen globalista zenét hallgat, miközben matyó hímzéses takaróban alszik.

Nem kérdezték meg a tanárokat, a ház idősebb lakóit, és ez nem is baj – állítja Jenei Gyula. Úgyis csak veszekednének. Van ebben valami, hiszen őket nem kényszeríti senki arra, hogy a házba járjanak, ott lakjanak, és egyengessék a fiatalok útját. Ki lehet vonulni, el lehet menni pénztárosnak. Egyébként is a tanárok sokfélék. Keveset érdekli közülük a diák, csak igyekszik túlélni, hogy hazamenekülhessen. A tanárok véleményét fontos lett volna meghallgatni, de nem feltétlenül tartalmilag, ahogy Jenei Gyula gondolja. Hanem azt kellett volna kérdezni tőlük: szerintetek milyen igényeik vannak a fiataloknak? Mert ők nap mint nap látnak fiatalt, és bár nem mindig értik őket, előfordul, hogy igen. Ez a nagy fiatal számok törvénye.

Leszámolva az allegóriával: maradt az információmennyiség, sőt nőtt a teher. Az új ház nem lett praktikus, nem lett lakhatóbb. Egyre vastagabb és magasabb kerítés választja el a világtól. Sokan úgy gondolják, a lakók nem éreznék jól benne magukat, bár őket idáig – újra hangsúlyozom – még senki sem kérdezte. (Mégsem sikerült a leszámolás. Hiába, az irodalommal nem lehet leszámolni a hétköznapokban sem.) Ott maradtak a nagyi bútorai, és nem fér el tűlük a nagyképernyős tévé, a router és az Xbox, mert semmit sem akarunk kidobni, semmiről nem akarunk lemondani. Még a padlásra sem visszük föl. Olyan erőszakos, önfejű nagyapák lettünk, akik ellen lázadtunk volna diákkorunkban. Már pedig magyar címer kerül a falra, nem pedig Fluor Tomi-plakát – így húzzuk meg a határt nagyapailag.

Az öregek készítettek egy tantervet az Y-, X- és az Alfa-generációnak, készítettek egy múzeumot, egy skanzent, ami nem arra való, hogy lakjunk benne.

Arra való, hogy emlékezzünk a múltra, kiszakadva a jelenből.

Nagymama bútoraiból maradhatott volna nyugodtan, csak meg kellett volna tervezni, melyik szobába tegyük, és hogyan helyezzük el hozzá képest az LCD képernyőt. De ide már nem fér több minden. Egy régi bútort kicseréltek egy másikra, kicsit leporolták, de attól unalmas, lehangoló, zsúfolt az egész ház. A lakók és a látogatók szerint is. Ha pedig a felújításra felkért cég rosszul végezte el a munkát, akkor az ember reklamál, alkudozik, háborog. Végső esetben még el is költözik.

Mit lehetne tenni, hogy jól érezzük magunkat ebben a házban? Fessük át titokban a falakat? A tulajdonos tudta nélkül árusítsuk ki a régi bútorokat? Gyújtsuk fel az egészet?

Sokféle megoldás lehetséges, de a legvalószínűbb, hogy hozzászokunk. Ez jutott nekünk. Kis pénz, kis ország. Bezzeg Finnországban máshogy építkeznek, de erről ne is beszéljünk, mert minket nem érdekel a jelen, csak a múlt, csak a hagyomány, a régi értékek megőrzése. Mi a múltunkat akarjuk jelenné tenni, jó nekünk az olcsó látszatmegoldás, és ezzel megnyomorítjuk a lakókat, akik nem szívesen tanulnak és dolgoznak a házban.

(A szerző tanár, újságíró)


Címke: , , , , ,
2020.12.03 - tiszatáj

A HAZUGSÁG SZÍNE
Lételméleti problémák boncolgatására tökéletesen alkalmas a tágabb értelemben vett bűnügyi zsáner. Hosszú irodalmi tradíciókra visszatekintő történelme során a műfaj több módosuláson esett át Chandler hard boiled-regényeitől és Simenon erkölcsfilozófiai fejtegetésétől Thompson pszichotikus antihősöket mozgató ponyvanoirjain át a grandiózusan perverz Ellroy-tablókig… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

KUTASI TÜNDE SZOBRÁSZMŰVÉSZ MŰHELYSZÖKEVÉNYEK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A bronz beavatott suttogása átszivárog a lélegzet-nyomok és időgyomok ágyásain, s belehelyezkedik a komponált idő-töredékek (helyspecifikus) zeg-zugaiba… Egy-egy sarok magába fordul, az ívek, a hasítékok, az éles gondolatok lecsendesednek… – Elmélkedik a leíró, miközben a művésznő portfólióját lapozva, belső lépéseket téve, kronológiát elvetve halad, így tekintve át az eddigi életmű kiemelt alkotásait… – NAGY ZOPÁN MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

Farkas Arnold Levente, Kiss László, Szabó Réka Dorottya, Tóth Kinga versei

Fischer Egmont, Pál Sándor Attila, Schillinger Gyöngyvér prózája

FINIS (Böndör Pál 1947–2020)

Figyelem-projekt (Tanulmányok a figyelemről)
Gyimesi Tímea, Fogarasi György, Horváth Márta, Kondor Attila, Mikola Gyöngyi, Szabó Erzsébet, Szmeskó Gábor írásai

Tovább olvasom >>>
2020.12.01 - tiszatáj

SZÖVEGDISZKÓ – SZÖVEGKLIPEK
A Tiszatáj online és a Homo Ludens Project bemutatja: A Szövegdiszkó egy színházi előadássorozat, pontosabban egy színházi performansz, amelyben az irodalom, az intermédiaművészet, a zene és a film műfaja keveredik. Fúzió, ahogyan ezt említeni szokták, akár ezen lap hasábjain is. Viszont a tél a hópelyhek és jégvirág helyett a karantént hozta el. Újra. Ismét bezártság, ismét korlátozások. Nem állunk le, mondogattuk egymás között, és lett kamera, lett kiaknázatlanná vált színházterem, és lettek lelkes alkotók […]

Tovább olvasom >>>
2020.11.29 - tiszatáj

VIDA CERKVENIK BREN: WHY DON’T WE DO IT IN THE ROAD
Van, aki tanítja, van, aki tudja, és van, aki csinálja: a 2019 tavaszán megjelent, Why dont’ we do it in the road: A personal guide to outdoor interactive theatre szándéka szerint mindezen halmazokat kívánja megszólítani. És hatékonyan teszi is: a szerző Vida Cerkvenik Bren a 2006-ban született neves szlovén előadó-művészeti csoport, a Kud Ljud alapítója és alkotója. A szabadtéri akciókban utazó csapat mindegyik projektje a negyedik fal lebontásán munkálkodó érdemi megmozdulás… – JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.28 - tiszatáj

PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA TURCZI ISTVÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÁL SÁNDOR ATTILÁVAL
A Törzsasztal Műhely – kihasználva az utolsó lehetőségek egyikét – november elején tartotta az év utolsó személyesen látogatható műhelyét és kötetbemutatóját a Jazz Kocsmában. Az irodalmi sorozat vendége ezúttal Pál Sándor Attila volt, akivel Bíró-Balogh Tamás beszélgetett. A szerzővel az esemény után készítettünk interjút Balladáskönyv című kötetéről… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2020.11.24 - tiszatáj

FUSS
Nehéz spoiler nélkül beszélni Aneesh Chaganty előző filmje, a Keresés legnagyobb csavarjáról, ugyanis e fordulat rögtön új munkájának origóját képezi. Második thrillerének premisszája az ottani tettes archetípusával, illetve, ha még konkrétabbak szeretnénk lenni, a látszólagos gyermeki támogatás, sőt, túlzott szeretet, majd az ebből fakadó burokban élés dilemmakörével indít… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő