08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
07.10.
| REÖK: Acélos történetek >>>
07.07.
| Pop-up tárlat nyílik magyar fotográfusok koronavírus-helyzetre reflektáló munkáiból >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Boldog Zoltán: Nem lehet NAT-ból házat építeni
2020.02.13 - tiszatáj

Ha az ember házfelújításba kezd, törekszik arra, hogy a munka elvégzése után a lakó és a látogató érezhesse a megújulást, a fejlődést.

A NAT egy olyan ház, amelyet látszatmegoldásokkal próbáltak átalakítani, és ez feltűnt az emberek egy részének. Mi ez az elnyagdult nyílászáró? Mi ez a furcsa színösszeállítás? Hogy néz ki ez a glettelés? Ezt az álmennyezetet egy szakember készítette?

Erről a házról mindenkinek van véleménye. Nem azért, mert mindenki ért hozzá, hanem mert mindenki érdekelt benne. Ez egy közös ingatlan, közös rezsivel, innen indul el a jövő. Tehát egy elég fontos hely.

Jenei Gyulával ellentétben engem nem zavar a hiszti, a szülői, a tanári, a kőműves-segédmunkási felháborodás. Megnyugtató, hogy egyáltalán az oktatásügy érzelmet vált ki az emberekből, és nem csak a megjósolhatatlan világvégéről és celebek párkapcsolati gondjairól értekeznek a közösségi oldalakon.

Éppen a  közöny, a hiszti elmaradása háborítana fel.

Fontos észrevenni, hogy sokaknak tetszik a felújítás. Ők éppen ilyen átalakításra gondoltak sok hazai, magyaros motívummal, piros, fehér és zöld ajtókkal, ablakokkal, nádtetővel, székely kapuval, és kéményre költözött gólyával.

Mások háborognak. Erről is szól a netokrácia: azé a hatalom, aki ügyesen menedzseli a véleményét, és párbeszédbe kerülhet a vele azonos szinten és véleményen lévőkkel, jól összeveszhet azokkal, akikkel nem ért egyet. A vitakultúrát is az iskolában lehetett volna megtanulni (nyelvtan- és irodalomórán), erről is lekéstünk, de a hisztiből is sokat profitálhatunk.

Ugyanis a NAT-hoz kapcsolódó nyilvános felszólalások alapján körvonalazódik egyfajta szakmai és társadalmi igény. Milyennek képzelünk el egy házfelújítást, egy átalakított otthont? Milyen legyen a modern kor fiataloknak szánt épülete?

Ahogy a szakmai és civil hozzászólásokból kiderült, a NAT nem veszi figyelembe a diákok igényeit és politikailag elég irányzatos.

A diákoknak újították fel a házat, de nem érdekelte a ház gazdáit, milyen színeket szeretnének a benne lakók, és milyen helyiségre lenne szükségük a fiataloknak. Piros, fehér és zöld lesz, oszt kész. Mindegy, hogy nekik a lila a kedvencük, mert az nem jó. Nem jó, mert ők fiatalok, és nem elég tapasztaltak a színekhez. Majd megszeretik, majd hozzászoknak. Piros, fehér és zöld házban is rajonghat valaki az angol popzenéért, csak csukott ablaknál hallgassa, mert megszólják a környéken, hogy nézd már, a kis magyar milyen globalista zenét hallgat, miközben matyó hímzéses takaróban alszik.

Nem kérdezték meg a tanárokat, a ház idősebb lakóit, és ez nem is baj – állítja Jenei Gyula. Úgyis csak veszekednének. Van ebben valami, hiszen őket nem kényszeríti senki arra, hogy a házba járjanak, ott lakjanak, és egyengessék a fiatalok útját. Ki lehet vonulni, el lehet menni pénztárosnak. Egyébként is a tanárok sokfélék. Keveset érdekli közülük a diák, csak igyekszik túlélni, hogy hazamenekülhessen. A tanárok véleményét fontos lett volna meghallgatni, de nem feltétlenül tartalmilag, ahogy Jenei Gyula gondolja. Hanem azt kellett volna kérdezni tőlük: szerintetek milyen igényeik vannak a fiataloknak? Mert ők nap mint nap látnak fiatalt, és bár nem mindig értik őket, előfordul, hogy igen. Ez a nagy fiatal számok törvénye.

Leszámolva az allegóriával: maradt az információmennyiség, sőt nőtt a teher. Az új ház nem lett praktikus, nem lett lakhatóbb. Egyre vastagabb és magasabb kerítés választja el a világtól. Sokan úgy gondolják, a lakók nem éreznék jól benne magukat, bár őket idáig – újra hangsúlyozom – még senki sem kérdezte. (Mégsem sikerült a leszámolás. Hiába, az irodalommal nem lehet leszámolni a hétköznapokban sem.) Ott maradtak a nagyi bútorai, és nem fér el tűlük a nagyképernyős tévé, a router és az Xbox, mert semmit sem akarunk kidobni, semmiről nem akarunk lemondani. Még a padlásra sem visszük föl. Olyan erőszakos, önfejű nagyapák lettünk, akik ellen lázadtunk volna diákkorunkban. Már pedig magyar címer kerül a falra, nem pedig Fluor Tomi-plakát – így húzzuk meg a határt nagyapailag.

Az öregek készítettek egy tantervet az Y-, X- és az Alfa-generációnak, készítettek egy múzeumot, egy skanzent, ami nem arra való, hogy lakjunk benne.

Arra való, hogy emlékezzünk a múltra, kiszakadva a jelenből.

Nagymama bútoraiból maradhatott volna nyugodtan, csak meg kellett volna tervezni, melyik szobába tegyük, és hogyan helyezzük el hozzá képest az LCD képernyőt. De ide már nem fér több minden. Egy régi bútort kicseréltek egy másikra, kicsit leporolták, de attól unalmas, lehangoló, zsúfolt az egész ház. A lakók és a látogatók szerint is. Ha pedig a felújításra felkért cég rosszul végezte el a munkát, akkor az ember reklamál, alkudozik, háborog. Végső esetben még el is költözik.

Mit lehetne tenni, hogy jól érezzük magunkat ebben a házban? Fessük át titokban a falakat? A tulajdonos tudta nélkül árusítsuk ki a régi bútorokat? Gyújtsuk fel az egészet?

Sokféle megoldás lehetséges, de a legvalószínűbb, hogy hozzászokunk. Ez jutott nekünk. Kis pénz, kis ország. Bezzeg Finnországban máshogy építkeznek, de erről ne is beszéljünk, mert minket nem érdekel a jelen, csak a múlt, csak a hagyomány, a régi értékek megőrzése. Mi a múltunkat akarjuk jelenné tenni, jó nekünk az olcsó látszatmegoldás, és ezzel megnyomorítjuk a lakókat, akik nem szívesen tanulnak és dolgoznak a házban.

(A szerző tanár, újságíró)


Címke: , , , , ,
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

DEMUS GÁBOR: EGY GANG SARKÁBÓL
A költő mindig lesben áll, akkor is, ha nyíltan szemlélődik. Demus Gábor költői lesállása egy gang: a nagybetűs, lakásokra osztott létezés sűrűjében figyel. A titkos megfigyelő azonban nem csak kifelé lát, hanem, ahogy a nyitó vers is jelzi, beszabadul mások létezésébe, amin keresztül önmagát is érzékelni tudja. Annyit ismer magából, amennyi másokban tükröződik. „Ez a gang a sorsom lett” – indít, majd fokozatosan metaforizálódik a lépcső, a berendezés: önmagunk berendezése és az önmagunk megismeréséhez vezető lépcsőfokok… – CSEHY ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
2020.07.05 - tiszatáj

Ma 80 éves Tolnai Ottó, a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb alkotója. Olvasóinkat arra kérjük, születésnapja alkalmából alkossuk meg közösen a Tiszatáj olvasók Tolnai-szófelhőjét. Kérjük, hogy Tiszatájonline oldalán osszák meg velünk kommentben legkedvesebb Tolnai-szavaikat, mi pedig a leggyakoribb 80 szóból elkészítjük a Tolnai 80 szófelhőt […]

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő