04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Hídépítő Parasztopera a kisszínházban
2020.01.29 - tiszatáj

KERESZTES ATTILA RENDEZI PINTÉR BÉLA NÉPSZERŰ KRIMIBALLADÁJÁT

Az erdélyi Keresztes Attila rendezésében és az Újvidéki Színházzal koprodukcióban mutatja be márciusban a Szegedi Nemzeti Színház társulata Pintér Béla egyik legnépszerűbb, legtöbbször műsorra tűzött darabját, a Parasztoperát. A népies-zenés krimiballada olvasópróbáját kedden tartották a kisszínházban.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti igazgatója, Keresztes Attila nevéhez az elmúlt évtizedből olyan nagy sikert aratott szegedi produkciók kötődnek, mint például a Liliom, az Édes Anna, a Hedda Gabler, a Karnyóné és a La Mancha lovagja. Néhány évnyi szünet után Keresztes most újra Szegeden rendez, Pintér Béla egyik legnépszerűbb darabját, a Parasztoperát állítja színpadra a kisszínházban. A keddi olvasópróbán Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: különleges vállalkozásra készül a társulat, mert az Újvidéki Színházzal koprodukcióban mutatják be a népies-zenés krimiballadát.

– Szeged, Marosvásárhely és Újvidék korábban egy országhoz tartozott, ebben az évben van a százéves évfordulója annak az eseménynek, amely elszakította ezeket a városokat egymástól. Azt gondolom, a kultúrán, a színházon keresztül hidat tudunk építeni, újra össze tudjuk kapcsolni ezeket a magyar ajkú városokat és színházakat. A tavalyi Rekamié Fesztiválon vendégül láttuk az Újvidéki Színház társulatát, már akkor megfogalmazódott az együttműködés gondolata, mely mostanra testet öltött és elindult. Szeged a dél-alföldi régió egyik legfontosabb városa, a Szegedi Nemzeti Színház pedig az egyik legfontosabb kulturális intézménye, emiatt is fontos feladata nemcsak a hazai darabok bemutatása, hanem a határon túli magyar színházakkal a kapcsolatok ápolása, erősítése – mondta Barnák László. A főigazgató hozzátette, a koprodukció arról is szól, hogy jobban megismerjék egymást és egymás színházcsináló módszereit, kultúráját.

 

 

– Azt látom elsősorban a Facebookról, hogy élő színháza van Szegednek – vette át a szót a rendező, Keresztes Attila. – Harag György óta van egy olyan vágyunk, hogy Újvidéken dolgozzunk. Bevallom, a mostani újvidéki társulatot inkább ismerem, ezért az első próbahét elsősorban az ismerkedésről szól majd. Ennek a Budapesten íródott darabnak az előjelei természetesen megváltoznak majd a mi kulturális génjeink folytán. A darab alaptörténetére ráismerhetnének az ógörögök vagy a csehek is. Egy kis Camus, egy kis Oidipusz, egy kis Indul a bakterház, egy kis Jirí Menzel, van ebben minden. Az egyszerűsége miatt nagyon nehéz darab. Nem lehet benne alakítani. Nincs benne semmi színház, azt maga a forma megteremti, nem engedi, hogy rutinból játsszuk és elrontsuk. Hozzá kell adni az emberi minőséget, és szinte magától fantasztikus tud lenni. Kellett találnunk egy alaphelyzetet, amiben a darab indulása, az esküvő megtörténhet. Krassó–Szörényben volt egy nagy református közösség. Mára elvándoroltak, elfogytak. Az óriási templomok megmaradtak, ma tehenek legelnek bennük. Az esküvőt ebbe a közegbe tettük, a díszlet ezt a világot idézi meg. Úgy érzem, nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy elroncsolódtak a gyökereink. Ragaszkodunk ahhoz, amit örököltünk, közben kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a globális kulturális kényszerekhez. Ennek az ellentmondásnak a felismeréséből születnek olyan zavarok, amivel nem tudunk mit kezdeni. Ezen billenne át az egész történet groteszksége.

– Boldog vagyok, hogy erre a koprodukcióra sor került. Az Újvidéki Színház korporatív színház, az elmúlt években szlovén és szerb társulatokkal több ízben koprodukciós projektekben vett részt. Így az újvidéki színészeknek nagy tapasztalatuk van ilyen együttműködéssel megszülető alkotások létrehozásában. Régi vágyunk volt, hogy egy anyaországi színházzal is koprodukcióban dolgozzunk. Sokat beszélünk a magyar színjátszás és a kultúra egyetemességéről, a mi közös valóságunkról, ennek a valóságnak és a közösségnek a demonstrálása a közös munka. Ez a közösség igazi megnyilvánulása, ennek van egyedül értelme – fogalmazott Venczel Valentin, az újvidéki teátrum vezetője, aki azt is hozzátette: talán Harag György volt az egyik utolsó előtti olyan színházi alkotó, aki a magyar kultúrát, színházat egyetemességében és a különbözőségek közösségében látta. – Örülök, hogy most valami közöset és egyetemeset fogunk csinálni.

 

 

„A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” – írta Pintér Béla a darabról, amit azóta már olyan sok társulat műsorra tűzött, hogy néhány éve külön Parasztopera Fesztivált rendezett a budapesti Átrium, ahol öt teátrum játszotta el a maga verzióját.

A március 13-tól a kisszínházban látható szegedi koprodukciós előadásban az Anya szerepében Borsos Beátával és Bognár Annával, valamint Sziládi Hajnával (Julika), Ferencz Nándorral (Roland), Vicei Zsolttal (Állomásfőnök), Pongó Gáborral (Apa), László Judittal (Etelka), Elor Eminával (Tündérke), Huszta Dániellel (Feri) és Káli Gergellyel (Cowboy) találkozhat majd a közönség. A díszlet Fodor Viola, a jelmez a sokszoros Dömötör-díjas Papp Janó tervei alapján készül, a produkció zenei vezetője Koczka Ferenc karmester.

H. Zs.

 

A szerző fotói


Címke: , , , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő