10.09.
| Trafó Galéria: Mögöttes hangok zaja >>>
09.30.
| Szeptemberben indul a Családi Iránytű Klub >>>
09.30.
| Grand Café – Ráolvasás 03 – Orcsik Roland: Legalja >>>
09.28.
| Törzsasztal Műhely – I. Támogatói Bazár és kötetbemutató a Jazz Kocsmában >>>
09.17.
| Jazz Kocsma – Berta Ádám A kígyó feje című regényének bemutatója >>>
09.17.
| Grand Café – 2008–2018: Válság és hegemónia Magyarországon >>>
09.14.
| Grand Café – Ráolvasás 02 – Nemes Z. Márió: Barokk Femina >>>
09.11.
| Deák17 – Egy ecsetvonásnyi Észtország és a Grimm testvérek meséi >>>
09.10.
| Molnár T. Eszter új regényének és kollázsainak bemutatója a Grand Caféban >>>
NAPI TANDORI

09.25.
| Bemutatták az első magyarországi dinoszaurusztojást >>>
09.07.
| Kossuth Rádió – Nagyok Nátyi Róberttel >>>
09.09.
| A Ludwig Múzeum pályázati felhívása >>>
08.14.
| Ír kortárs költészeti műfordító műhely >>>
08.10.
| Meghalt Bogdán László székelyföldi író, költő, újságíró >>>
07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>

DISZKÓGLÓRIA – Keresztül-kasul David Bowie életművén

Deczki Sarolta, Fenyvesi Ottó, Horváth Csaba, Lanczkor Gábor, Lengyel Zoltán, Lenkes László, Marton László Távolodó, Marx Laura, Nagy Márta Júlia, Péterfy Bori, Poós Zoltán, Delimir Rešicki, Sopotnik Zoltán, Hannah Sullivan, Szabó Eszter Ágnes, Uhl Gabriella írásai

Havasréti József Najmányi Lászlóról

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. […]

>>>

Öreg Mike, vén Mike
2020.01.23 - tiszatáj

BAD BOYS – MINDÖRÖKKÉ ROSSZFIÚK

Ki hitte volna, hogy a Michael Bay által indított, politikailag inkorrekt humorban és hatalmas detonációkban utazó buddy cop movie-széria egyszer karaktercentrikus tónust ölt? Valószínűleg még kevesebben gondoltak erre napjaink termék-mániás, látványorientált, nosztalgiát erőltető hollywoodi szériagyártásában – a Fekete című belga Rómeó és Júlia-gettóátiratot jegyző Adil El Arbi és Bilall Fallah márpedig képesek voltak e manőverre, kérdés, hogy attrakciójuk csodaszámba megy-e vagy pusztán a mainstream franchise-ok újabb foghíjas darabját hozták össze?

Rögvest feltűnő, helyenként mennyire Joe Carnahan kézjegyét viseli a harmadik rész: a Narkó és a Fehér pokol direktora 2017-ben szállt ki az akkor 14 éve vakvágányon álló újabb epizódból, távozásának legfőbb oka az unalomig szajkózott kreatív nézeteltérésekre vezethető vissza. Cseppet sem hat túlzónak ez az indok, ugyanis jó ideig úgy fest, a Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk túlnőhet saját árnyékán. Öregedésről beszél, valóban számol a Will Smith és Martin Lawrence játszotta, ötvenkedő haverzsaruk gyengülésével, legerősebb pillanatai közé eleinte ráadásul sosem az esztétizált macsó-pózolások, hanem a bosszút, dühöt, faarcú komolyságot, vagyis tényleges indulatokat kipipáló jelenetek tartoznak. 17 éve debütált a heroinon, szteroidon nevelt, szexista-rasszista vicceket, extrém kameraszögeket és brutalitást halmozó második rész, erre a stáblistán Adil és Bilall néven szereplő ifjú rendezőaspiránsok nem egy szuperhősfilmmel vagy Transformers-kalanddal rukkolnak elő, inkább a halálosan laza Mike Lowrey-t helyezik előtérbe. Rajta keresztül ugyan a megkopott ázsiójú Will Smith piaci értékéről is szót ejtenek, de leginkább az kerül terítékre, hová vezet az örökös éjszakai rohanásokban, félmeztelen vagy drága öltönyös, sportjárgányos vagánykodásban, ólomzáporokban megnyilvánuló rendőréletmód, amennyiben heroikus vitézünk immár 52 évesen próbál – maszkulin álcáját kompenzálandó – 27 évest játszani.

 

 

El Arbi és Fallah ennek nyomatékosításáért látszólag gyorsan leépítik a főszereplőt, de persze azt senki nem várhatja el, hogy egy Bad Boys-film hirtelen bűndrámai mélyanalízissé formálódjon: a rendezők derekasan imitálják az elődjükhöz nőtt Bayhemet, végletekig fokozzák a rohanásokat, bunyókat, ám jóval gyengébben idézik meg az 1995-ös, videoklip-beütésű alapfilm talpra álló hőseit pásztázó körsvenkjét. Csipegetnek innen és onnan is, a hozzávetőleg visszafogottabb közelítésmód az első rész hozománya, míg a torokvágással színesített fejlövések a második bevetés örökségei, de a két belgának nincs saját szerzői identitása. Joggal kárhoztatják a mai Michael Bay-t végzetes stiláris tévelygéseiért, ám tagadhatatlan, primitív akció-auteurként is rendelkezik védjegyekkel, ha rápillantunk bármelyik akciófutamának tetszőleges snittjére, tudjuk, ki állt a felvevőgép mögött. A Mindörökké rosszfiúkban viszont csak inasoskodás zajlik: El Arbiék legnagyobb igyekezetük dacára is jóval enerváltabban kölcsönöznek lendületet a sztorinak, csikorgó fogaskerekekként haladnak előre az akciók, az akasztrófahumor sem csúszik annyira és J.J. Abrams rajongókényeztető iskolájának tanulóiként – szintén erőtlenebbül – melegítik újra a második rész rogyásig idézett Reggie-poénját vagy az immár bölcsességet puffogtató Howard kapitány tirádáit.

 

 

Marcus Burnett, az örök cimbora nagypapává válása, illetve Mike Lowrey gyorsan elszabaduló indulatai ezen felül messze nem olyan vívmányok, amelyek gyorsan két vállra fektetnék a szériát: a hirtelen támadt jó ötletek a torkolattüzek, száguldó kamerák, csattogó vágóollók áldozatai lesznek, így a Mindörökké rosszfiúk furcsán skizoid darabként két szék között, a pad alatt landol. Karakterdrámának összeszorított fogakkal is felszínes és sablonos, akcióvígjátékként pedig – bár sokáig próbálják cáfolni – egyéniség nélküli. Utóbbi a zárlat felé haladva mutat javuló tendenciát: a nyavalygó, higgadtságát hitválságra, majd erőszakra cserélő Marcus motor-pótkocsis/ gépágyús/ helikopteres igazságosztása színtiszta bűnös élvezet a Bayhem-imitátor finálé jó ütemű, humort és fájdalmat, verekedést és robbanást összemosó stilisztikájával együtt, ám a giccses, infantilis, plusz a kortárs blockbusterek végefőcím utáni jeleneteinek behódoló epilógus ismét visszarugdossa a mozit a középszerűség posványába. Ötlettelenségét egyébként is kifejezi a totálisan leegyszerűsítő világkép: előnyt kovácsolhatna ugyan a gagyiságából, mint a második rész, de a harmadik etap jellegtelensége révén pusztán egy újabb, erőszakot megoldásként feltüntető, mérgező férfiassággal riogató akcióostobaság lesz – Mike új szerelme maszkulin nőalak, a hölgy alá beosztott AMMO-brigád változatos hátterű fiataljai pedig csak a nosztalgiabarát szériák öreg rókákat leváltó újoncait (és ezzel együtt egy reboot indítását) reprezentálják.

Családot ünneplő akciómoziként sem túl eredeti a film. Fejet hajt a hasonló elven működő Halálos iramban-sorozat gügyesége előtt, a dramaturgia egy pontján szó szerint brazil szappanoperával fáraszt, így a felmerülő família versus torz családmodell (lévén Mike-ot egy anya-fiú páros vonná ki a forgalomból) ellentéte parlagon hever. Sőt, a főhőshöz kötődő nagy fordulat újfent az öregedő Will Smith pályaképére utal, az idevágó apa-fiú szál a szintén a sztár vénségére, illetve tovaszállt fiatalságára húzott Gemini Man ötlettelen másolata – a sci-fi klón-akciófilm ezúttal zsebkendőpusztító haverfilmként köszön vissza. Innen nézve tényleg bosszantó, hogy a film végül nem Joe Carnahan gyermekeként született meg: nála ugyanis a legtöbb hősi beállításra, keménykedő szövegre biztosan jutott volna pár ügyesen irányzott, súllyal bíró, nem mellesleg hihetetlenül nyers jelenet hattyúdalról, apákról, anyákról és fiúkról.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Bad Boys for Life, 2020

Rendező: Adil El Arbi, Bilall Fallah

Szereplők: Will Smith, Martin Lawrence, Vanessa Hudgens, Alexander Ludwig, Paola Núñez

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2020.09.28 - tiszatáj

ALBERT CAMUS: A BOLDOG HALÁL ÉS AZ IDEGEN 
1936-ot írunk. Camus huszonhárom éves, és befejezte filozófiai tanulmányait Algírban. Követhetné Sartre példáját filozófiatanárként, ám tüdőbaja ebben megakadályozza. Szenvedélyesen veti bele magát a színházi életbe. Közben ír, az 1937-ben megjelenő Színe és visszáján dolgozik. Ugyanakkor egyre inkább foglalkoztatja egy regény megírásának gondolata, aminek nyomait a Carnets I lapjain láthatjuk […]

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE 
Leheletfinom, csaknem éteri dimenziókban járó romantikus történetet készített Horvát Lili. A szociodrámai felhangokkal élő Szerdai gyerek után az idei Venice Days-szekcióban landolt Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre zömmel parányi rezdülésekre, definiálhatatlan érzésekre összpontosító, olykor az európai modernizmus vagy posztmodern éra leleményeiből kölcsönző, alig észrevehető hibákkal rendelkező mestermű… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.23 - tiszatáj

INTERJÚ MOLNÁR T. ESZTERREL
Pár héttel ezelőtt, a Grand Caféban mutatták be Szegeden Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című regényét. Három elbeszélő, három Teréz, akik mind három nyelven próbálnak kitörni a hallgatásból és beilleszkedni egy-egy új közegbe. Egy összefont regény, amely szótár is egyben. Kézikönyv a kitörölhetetlen múlt és az üldözött jelen összeegyeztetéséhez… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

>>>
2020.09.21 - tiszatáj

Szokatlanul keresztezett, részben helyszíni, részben online kötetbemutatóval zárta a nyarat a Törzsasztal Műhely a Jazz Kocsmában. A szlovákiai Peredről online bejelentkező Mucha Dorkát Bencsik Krisztina kérdezte a közönség előtt Puncs című kötetéről, a felolvasás hangulatát pedig Török Dénes alapozta meg zenéjével. A hibrid, inter- és multimediális bemutató után a szerzőt a Puncsról, új ifjúsági és jelenleg készülő regényéről kérdeztük… – BORBÍRÓ ALETTA INTERJÚJA

>>>
2020.09.20 - tiszatáj

Baka István (Szekszárd, 1948. július 25 – Szeged, 1995. szeptember 20.) költő, műfordító.

>>>
2020.09.18 - tiszatáj

RADU ȚUCULESCU: SZTÁLIN, ÁSÓVAL ELŐRE!
A Sztálin, ásóval előre! cselekménye két szálon fut. Az első főszereplője egy falun élő fiú, Adrian, aki az öt- és tizennégy éves kora között megélt élményeiről számol be. Ezek közül az első Sztálin halálhíréhez kötődik, az utolsó pedig a Ceauşescu hatalomra kerülése előtti évekhez. A naiv gyermeki nézőpont már a bevezető történetekben sem érvényesül maradéktalanul, a beszámolókat időről időre olyan utalások szakítják meg, amelyek az elbeszélteknek retrospektív jelleget kölcsönöznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.09.17 - tiszatáj

RELIC (2020)
Bűntudat és személyes élmények szülték Natalie Erika James nagyjátékfilmes debütjét: japán származású, tradicionális ázsiai házban élő nagymamájának demenciája sarkallta alkotásra, miután hosszú ideig kapcsolatba sem lépett a rokonával és 2013-as találkozásuk idején az idős hölgy már fel sem ismerte őt. A Sundance-en, később VOD-on bemutatott Relic-ben a fájdalom és a tehetetlenség összes árnyalata kíméletlenül ott bujkál, ránk törve akkor is, amikor legkevésbé szeretnénk… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.09.14 - tiszatáj

BOJÁR IVÁN ANDRÁS BESZÉLGETÉSE TÉREY JÁNOSSAL
Most is azt gondolom, hogy ameddig nekem így nem lesz Trianonhoz közöm, addig nem tudom azt a bizonyos Trianon-színművet megírni, még akkor sem, hogyha Vidnyánszky Attila telefonálna személyesen, és milliókat kínálna föl ‒ erre persze nem fog sor kerülni. Szóval ez az én válaszom arra, hogy a kísérletező művészszínház foglalkozik-e nemzeti sorsproblémákkal. Szerintem igen, ki-ki a maga módján. Valamiért mégis szeretik odaírni, hogy ez akkor most konkrétan ez. Lehet, hogy tényleg az, és ez nekik valószínűleg hasznavehetetlen, ha egy konzervatív játszóhelyre gondolsz. Adja Isten, hogy ne így legyen…

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő