07.15.
| Capa Központ – MIAU! >>>
07.16.
| Kossuth Kiadó – A karanténnapok hordaléka… >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
07.24.
| Már próbál a Dóm téri „Akárki” Zsótér Sándorral és Hegedűs D. Gézával >>>
07.17.
| Vissza a moziba! címmel rendez országos fesztivált a Cirko Film >>>
07.11.
| Western-klasszikusok mozivásznon Ennio Morricone emlékére >>>
NAPI TANDORI

07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>
06.09.
| Mégis lesz Szabadtéri Játékok a Dóm téren >>>
06.05.
| Életre kel az árvíz előtti szegedi belváros >>>
06.05.
| A FISZ új kötetei >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Fehér özvegy
2019.11.15 - tiszatáj

SZÍVEK KIRÁLYNŐJE

Zöldbe és szürkébe bugyolált erdei részlet – első körben rögtön a harmóniára asszociálnánk, csakhogy a dán-egyiptomi May el-Toukhy erotikus melodrámájának nyitánya fejtetőre állítja az elvárásainkat. Pörögni kezd a felvevőgép, szimbolikusan érezzük, beköszöntött a káosz, valami rossz készülődik, netán váratlanul, tudtunkon kívül be is következett már, szeretnénk vagy sem.

Hűvös, fémes vizualitásáról a további 115 percben sem mond le a Szívek királynője: csak úgy üvölt belőle a skandináv világfájdalom és szerencsére az idő zömében elfojtások, zord tekintetek kommunikálják a karakterek belsőjében dúló viharokat. Rideg formanyelve azonban vajmi keveset érne potens forgatókönyv, értő rendezés, illetve pazar színészi játék nélkül és mindezt, ha olykor hiányosságokkal is, megbízhatóan szállítja el-Toukhy filmje, amely rendkívül sokat köszönhet Trine Dyrholm lenyűgözően minimalista alakításának – az Erik Poppe-féle Troubled Water és a Thomas Vinterberg jegyezte A kommuna után ismét mély átéléssel bújik Anne, a sikeres, de magánéletében egyre boldogtalanabb ügyvédnő bőrébe. Férjével egyre gyakrabban vitázik, munkahelyén falakba ütközik, érezzük, mind nagyobb űr tátong benne, a Szívek királynője pedig alig hagyja ki a ziccereket – a tökéletesre csiszolt, formatervezett üvegfelületekkel szembehelyezett barna fa vagy a kies fenyvesek mellett emelkedő középosztálybeli, modernista otthon jószerivel láncra veri a látszatboldogságban élő, súlyos titkokat rejtegető, csalódottságukat félve kimondani merő szereplőket.

 

 

El-Toukhy családi drámaként is reflektál a feltörni készülő problémákra: verbális perpatvarokon túl merev mozgássorozatokkal bök rá a diszharmóniára, burzsujpartik mögött lappangnak a nyomasztó, sorsfordító revelációk, plusz centrális kérdés a férj-feleség, anya-lány, apa-fiú reláció – a Szívek királynőjében központi szerephez jut Gustav, Anne új férje, Peter korábbi kapcsolatából született 17 éves fia, vagyis már a kamasz puszta felbukkanása elég az állóvíz felkavarásához. Helyesebben, színre lépése puszta katalizátor: a főkarakter ugyanis szabadulni próbál a kötöttségektől, elevenségért, mi több, rég odaveszett fiatalsága újraéléséért óhajtozik, ám a direktornő olvasatában a várt szellemi-mentális reneszánsz perverzióknak ad otthont. Anne – egyébként Gustav és barátnője orgazmusának hallatán – ismét 20 évesnek érzi magát, mire a mozi kimérten az erotikus thrillerek hagyománytárát írja felül: nincs rejtély, suspense vagy falrengető csavarokat előtérbe hozó nyomozás, a Szívek királynője zihálásokkal, halk, egyre gyötrőbb zenekulisszával, atmoszférazajokkal emeli ki bizalom és bizalmatlanság, őszinteség és hazugság morális kettőségeit.

 

 

Dyrholm játéka már csak azért is briliáns, ahogy e dualizmusokra pusztán a nézésével, esetleg zárt ajtók, résnyire nyílt bejáratok mögötti leskelődéssel fektet hangsúlyt, ekképpen szexuális átalakulása is hitelesebb – a szeretkezéspillanatok (bár egy ponton nagy a kísértés) sosem züllenek ízléstelen etyepetyékké, el-Toukhy a jéghideg miliő dacára is képes érzékinek ábrázolni Anne és Gustav ösztönszerű együttlétét. Titkos vágyak felelnek a domesztikált életvitelre, vagyis a nő hitvese, Peter életvitelére, majd idővel rájövünk, a képlet távolról sem ilyen egyszerű. Innentől a cselekmény azt kezdi vizsgálni, hogy a férj milyen vétséget követett el, mit okozott a fiának azzal, hogy egy új románcért cserébe lemondott róla, de Anne szemszögébe is bepillantást nyerünk, rajta keresztül a baráti kapcsolatok, az anya-lány összetartozás és a férj-feleség huzavona válnak feszélyezően ismerőssé. Jobb pillanataiban a Szívek királynője intenzív, beszélő fejeken, snitten-ellensnitten nyugvó konzervatív operatőri megoldásokat visszautasító poétikus mű, és A bűnös című moralitásdrámát/ thrillert is lencsevégre kapó Jasper Spanning újfent egy erkölcsi fejtegetés szolgálatába szegődik autóablakon tükröződő, belső zűröket jelképező szórt fényekkel, ködszerű szürkeséggel, vacogásra bíró hideggel, fehérbe forduló téli ágakkal.

 

 

Chabroli igényű polgári tragédia lép kölcsönhatásba az erotikus mozik rögzült kódjaival, a rendezett hétköznapokat a Soft Cell beszédes Tainted Love-jának ritmusára maga mögött hagyó, érzékiségbe tánccal belekóstoló Anne úgy gondolja, végre önszervezővé alakulhat, de képtelen irányítást gyakorolni a környezete és szerettei felett. Óvatlansága pedig idővel férjét és az útmutatásra váró, magányát kiszámíthatatlansággal kompenzáló Gustavot is ellöki tőle, vagyis a rendezőnő korántsem egy manipulatív pókasszony természetrajzában érdekelt, hanem a gyarló, civilizált attitűdje, vagyona, befolyása mögé bújó ember profilja izgatja és e hamis karakterillúzió darabokra hullása hozza lázba: a zárlatot újra elborító fehérség-szürkeség végképp nem a femme fatale-státusz jelölői, hanem a cselekményt kezdettől fogva meghatározó, kiutat nem mutató tehetetlenség tónusa.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Dronningen, 2019

Rendező: May el-Toukhy

Szereplők: Trine Dyrholm, Gustav Lindh, Magnus Krepper, Liv Esmar Dannemann, Silja Esmar Dannemann

 


Címke: , , , ,
2020.07.13 - tiszatáj

GUILLAUME MÉTAYER TÜRELEMÜVEG CÍMŰ KÖTETÉRŐL
Guillaume Métayer-t hazájában irodalomtörténészként, Fried­rich Nietzsche fordítójaként, a magyar irodalom (például József Attila és magyar kortárs szerzők) francia tolmácsolójaként is ismer(het)ik, és nem mellesleg költőként is, aki nemrégiben a Magvetőnek köszönhetően a magyar olvasóknak is bemutatkozott az Időmérték címet viselő sorozatban. Debütálás tehát ez a vékonyka, kabátzsebbe illő kötet… – ÉLES ÁRPÁD KRITIKÁJA

>>>
2020.07.12 - tiszatáj

A HALHATATLAN GÁRDA
Csúcsra járatta üzletpolitikáját a Marvel Moziverzum: a Végtelen háború és a Végjáték téren-időn átívelő, ősgonoszt földbe tipró és sajnálatosan gügye humorú szuperhős-megalomániái nemcsak rekordbevételt gyűjtöttek össze, hanem az egykor csillogó páncélzatú Bosszúállók hitelét is lerombolták. Tavaly még a hírét is alig lehetett hallani, a Netflix viszont nemcsak az év eddigi talán legnagyobb sleeper hitjével örvendeztet, de hathatós szintézist is nyújt a megafilm-panelekbe fáradtaknak… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.11 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
A könyv az Emlékezés a kortárs irodalomban alcímet viseli, ebből, a fülszövegből, valamint a tartalomjegyzék felületes áttekintéséből már világosan kirajzolódik, milyen témát járnak körbe az egyes írások. Ahogyan Angyalosi Gergely is írja az Erdődy Edit-díjas szerzőnek szánt laudációjában: „Szabó Gábor tanulmányai ugyanis nem egyszerűen különféle szerzők egyes műveiről szóló, egymástól elkülönülő esszék, hanem végigvonul rajtuk […] egy jól körülírható problematika”… – DECZKI SAROLTA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.10 - tiszatáj

INTERJÚ AZ AZNAP PROJEKT TAGJAIVAL
A dunakanyari AZNAP Projekt a transzzene, valamint a jazz fuzionálásának igazán különleges hangzásvilágával bűvöli el hallgatóit. Ennek a formációnak idén jelent meg az első nagylemeze Számtalan címmel. A zenekar három tagjával beszélgettünk, Stanislaw Lazarussal (doromb, mc), Németh Balázs Kristóffal (dob) és Őri Kiss Botonddal (zongora)… – BRESTYÁNSZKI BERNADETT INTERJÚJA

>>>
2020.07.09 - tiszatáj

FAMILY ROMANCE, LLC
Dokumentumfilmként talán jobban üzemelne a sztori. Kaspar Astrup Schröder 2012-es, itthon a 10. VERZIO Fesztiválon bemutatott, Családkölcsönző című etűdje egy famíliatagok bérbeadásával foglalkozó japán férfit követ nyomon: szakmájában hibátlanul teljesít, népes otthonában viszont a magány öngyilkosságba taszító gondolata foglalkoztatja… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

BÁN ZSÓFIA: VAGÁNYBAGOLY ÉS A HARMADIK Á
Bán Zsófia mesekönyve kellemes időtöltést nyújthat felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt, hiszen kimagasló nyelvi leleményével olyan örökérvényű igazságokat fogalmaz meg kilencvenhat oldalban, amelyek minden korosztály számára megszívlelendők. Az érzékenyítő célzattal íródott kötet az „avagy mindenki lehet más” alcímet viseli, utalva ezzel a történet mondanivalójára… – VOJNICS-ROGICS RÉKA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.07 - tiszatáj

(1928–2020)
Talán olyannyira mitikus ködbe burkolózott Morricone személye, hogy nem is hinnénk, karrierje valójában iskolapéldája a szamárlétra végigjárásának. Rádiójátékokhoz szerzett zenét, az első években megkötötte a kezét az amerikai slágerritmusukhoz való kötelező idomulás. Később váltott, improvizációs-avantgárd dallamokat komponált az Il Gruppo kísérleti műhelyében, a klasszikus témákat jazz-zel, funkkal fuzionálva… – SZABÓ G. ÁDÁM NEKROLÓGJA

>>>
2020.07.06 - tiszatáj

SZEMÉLYES KÖNYVAJÁNLÓ
Nagyon is jól emlékszem, és időről-időre újra emlékeznem is kell arra a kényszerű megtorpanásra, amikor Báthori Csabát a piarista orosztanárunk visszaparancsolta a helyére. Második utáni nyáron Csaba lefordította Gogol Revizorját, mert nem volt megelégedve az ismert fordítással. Kezében a kockás füzettel a katedra felé indult, hogy tanárának átadja egész nyarának, minden erejének és tudásának summázatát, az újrafordított Revizort… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ALÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő