12.29.
| Nézőművészeti Kft. – EztRád >>>
12.22.
| Müpa – Perzsa szerelmes dalokkal repít a „Rózsák kertjébe” Alireza Ghorbani >>>
12.13.
| Cintányéros cudar világ jön a Szegedi Nemzetiben >>>
12.13.
| Vigyorgós pofád! – Szépírás kurzus felolvasó est >>>
12.10.
| Robotok – japán mesék – gördeszkák >>>
12.10.
| Homo Ludens – Adománygyűjtő koncert >>>
12.08.
| Ismert művészek is közreműködnek a JaMese zenekar új adventi lemezén és koncertjén >>>
12.04.
| Rosa Montero és Szécsi Noémi irodalmi találkozása >>>
12.03.
| Pannon Filharmonikusok – Felebarát zenebarát >>>
12.01.
| ArteKino – decemberben ismét az európai filmeké a főszerep! >>>
11.30.
| Téli mesevilág és végtelen szórakozás vár minden korosztályt a Müpa Kultúr Kültéren >>>
11.28.
| Pazar szereposztással érkezik Szegedre a Jézus Krisztus Szupersztár >>>
11.26.
| Álló ováció fogadta Montreux-ben Szentpáli Roland új darabját >>>
11.26.
| Pitchfórum a 2020-as Friss Hús Rövidfilmfesztiválon – várják a pályázatokat >>>
11.25.
| Erősen indítja az évet a MASZK Egyesület >>>
11.22.
| Nyilvános a Szegedi Szabadtéri jövő évi rendezőinek névsora >>>
11.21.
| Megjelent a JCDecaux „Álljon meg egy novellára!” című novelláskötete >>>
11.19.
| László Noémi és Vahram Martiroszjan kapja 2020-ban a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
11.18.
| Radnóti Zsuzsa kapja az első Art is Business – Fidelio „Művészek a művészekért” különdíjat >>>
11.16.
| Átadták a 16. Verzió Filmfesztivál díjait! >>>
11.15.
| Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját >>>
11.14.
| Fergeteges Molière-komédia az Újszegedi Szabadtéri Színpadon >>>

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>

INTERJÚ FRIED ISTVÁNNAL
Fried István, az SZTE BTK oktatója, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék professor emeritusa az augusztus 20-ai állami kitüntetések keretében Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át… – FRITZ GERGELY INTERJÚJA

>>>

„Tenyerén hordoz az Isten”
2019.07.16 - tiszatáj

ÁDÁM ZSUZSANNA ÉNEKLI AIDÁT A DÓM TÉREN

Meglepetést keltve idén bátor döntéssel egy pályája elején járó ifjú szopránra, a több külföldi és hazai énekversenyen már szép sikert aratott Ádám Zsuzsannára bízta Aida szerepét a Szegedi Szabadtéri Játékok. A népszerű Verdi-hősnőt olyan legendás énekesek keltették már életre a Dóm téren, mint Németh Mária, Margaret Tynes, Maria Biesu, Misura Zsuzsa, Tokody Ilona, Temesi Mária, Sümegi Eszter. Az impozáns névsor miatt is érthető: a szakma és a közönség is nagy várakozással tekint Ádám Zsuzsanna július 26-i debütálására, ami akár egy nemzetközi karrier kezdete is lehet.

– Végigfutott a magyar sajtón, amikor másfél éve két hét alatt három rangos nemzetközi énekversenyen, Bécsben, Düsseldorfban és Milánóban is nagy sikerrel szerepelt, tavaly ősszel pedig az erős mezőnyben második lett a Marton Éváról elnevezett budapesti viadalon. Mennyire indult be a pályája ezek után?

– A versenyek óta szinte folyamatosan főszerepeket énekeltem, a 2018 tavaszán bemutatott nagy sikerű szegedi Ernani-produkció óta tizennégy előadáson léptem fel Szilágyi Erzsébetként a miskolci Hunyadi Lászlóban, nemrég debütáltam az Erkel Színház Puccini Fesztiválján egy ritkán játszott opera, A fecske Magdájaként. Így mire eljutottam az Aidáig, három komoly főszerep, és erős technikai, pszichikai tréning áll mögöttem. Tavaly ősszel jelezte Pál Tamás karmester úr, akivel együtt építettünk fel első Verdi-főszerepemet, az Ernani Elviráját, hogy gondolkodnak bennem Aidaként. Ez akkor még nem konkrét felkérés volt, de elkezdtem foglalkozni a szereppel. Decemberben a produkció rendezője, Kesselyák Gergely Pál Tamással és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatójával, Herczeg Tamással meghallgatást tartott nekem az Erkel Színházban. Mindent beleadtam, úgy éreztem, nagyon jól sikerült. Levegőhöz sem jutottam, amikor utána telefonon értesített Herczeg Tamás: én énekelhetem majd Aidát. Magyarországon ma egy fiatal opera-énekesnőnek nagyon kevés lehetőség jut a méltó bemutatkozásra, ezért a Dóm téren, négyezer néző előtt egy rangos fesztiválon Aidaként debütálni szinte felfoghatatlan öröm. Meghatott az a bizalom is, amivel mellém álltak és segítenek Szegeden. Most úgy érzem, tenyerén hordoz az Isten.

– Azt is tudja már, milyen a szegedi szabadtéri hatalmas színpadán énekelni, tavaly a Rigoletto Maddalenáját alakította itt.

– Amikor a szegedi zeneművészeti karon tanultam, tanárom rögtön mondta, igazi, sűrű Verdi-hangom van, de ő először arra gondolt, inkább mezzoszoprán lehetnék. Ebből adódott Maddalena szerepe, amit pályakezdőként jó lehetőségnek, remek karakternek tartottam, ezért örömmel elvállaltam, de Elvira után többeket megleptem vele. Ugyanakkor fontos tapasztalat volt a hatalmas nézőtér pulzálását, hatalmas energiáját, különleges atmoszféráját megérezni, így legalább tudom, mi vár rám most.

– Az Ernani után most az Aidának is Pál Tamás a zenei vezetője, milyen a közös munka? Mit lehet tőle tanulni?

– Ő az első számú zenei mester számomra. Fantasztikus lehetőség vele felkészülni. Tőle kaptam először nagy bizalmat, amikor kiválasztott Elvira szerepére és rengeteget foglalkozott velem. Az Amnerist éneklő Gál Erikával beszélgettünk róla a próbákon, hogy minden szava aranyat ér, mindig a zenét szolgálva instruál bennünket, rögtön pontosan megértjük, milyen karaktert kér. Az énekes ilyenkor nyugodtan hátradőlhet, mert biztos lehet abban, hogy szakmailag a legjobb kezekben van, és minden azt a célt szolgálja, hogy csodálatos előadás születhessen.

– Kertesi Ingridtől Marton Éváig neves tanárai voltak Pécsett, Szegeden, majd Budapesten. Több nagy énekes mesterkurzusán is részt vett, kié volt a legmeghatározóbb?

– Amikor Szegeden voltam master szakos, Rost Andrea tartott nekünk mesterkurzust. Emlékszem, tizennégy évesen, amikor a kecskeméti Kodály iskolában tanultam, elvittek bennünket megnézni a Bánk bán-operafilmet, ami Pál Tamás dirigálásával és legkiválóbb énekeseink főszereplésével teljesen magával ragadott. Amikor meghallottam Melinda szerepében az egészen éteri Rost Andreát, úgy éreztem, én is egyszer valami ilyen hatást szeretnék kiváltani az éneklésemmel. Azóta többször is megnéztem ezt a filmet, és mindig újra elbűvöl. Talán ezért is volt akkora élmény a gyerekkori példaképemmel találkozni egy mesterkurzuson. Rost Andrea kedvesen és türelmesen magyarázott, ő is arra biztatott, szerinte felfelé nyíló, ritka színű Verdi-szoprán a hangom, ezért induljak el a mezzoszoprán repertoártól először inkább a Figaro házassága Grófnéja, valamint Donna Anna és Donna Elvira szerepe felé. Később, amikor Erasmus-ösztöndíjjal kijutottam Olaszországba, passzív hallgatóként részt vettem a legendás szoprán, Mirella Freni mesterkurzusán. Végül találkoztunk is egy meghallgatáson, ami után ő is azt tanácsolta, szopránként lenne érdemes folytatnom. Úgy érzem, bejött a fachváltás, rengeteg szakmai támogatást kapok korrepetitoromtól, Mazalin Wandától is, akinek hatalmas tapasztalata, kipróbált módszere technikai szempontból is sokat segített.

– Manapság már könnyebb dolguk van az énekeseknek, ha egy szerepről tájékozódni szeretnének. A YouTube-on megtalálni szinte az összes nagy Aidát, tanulságos lehet meghallgatni, hogyan énekelte például Callas, Caballé, Millo. Van kedvence?

– Sok Verdi-szopránt meghallgattam, Aidaként Leontyne Price és Aprile Millo tetszett a legjobban. A mai énekesek közül pedig Angela Meade áll hozzám a legközelebb. De épp Mazalin Wanda hívta fel rá a figyelmem: ha túl sokat hallgat egy énekes másokat, akkor könnyen átveheti a frazeálásukat, technikai megoldásaikat, ami nem biztos, hogy szerencsés. Inkább mindenkinek meg kell találnia a saját útját az éneklésben is.

– Melyik felvonást érzi a legnagyobb kihívásnak, az elsőt a híres Ritorna vincitor áriával, a másodikat az Amneris-duettel vagy inkább a harmadikat a Nílus-parti jelenettel?

– Egyértelműen a harmadik felvonást, különösen a Nílus-parti áriát, ami meglehetősen komplikált, észnél kell lennie az énekesnek, és kell hozzá az energia is. Az utolsó jelenet szinte már a jutalomjáték. Kesselyák Gergely rendezése különben akciódús, erős spiritualitással átitatva. Attól még, hogy nem megy át benne a színpadon négy elefánt és hat teve, ugyanúgy különleges az atmoszférája. Csodálatosak a kollégáim is, nagy élvezet velük énekelni, maximálisan segítjük egymást a közös nagy cél érdekében.

– Hogyan ajánlaná a műfajt kevésbé kedvelő és ismerő fiataloknak, miért érdekes ma az Aida?

– Olyan csodálatos Verdi zenéje: mindent és mindenkit túl fog élni. Nem véletlenül hívják az Aidát az operák királynőjének, annak is hallania kell legalább egyszer, aki nem a műfaj szerelmese. Szerintem az is fontos, hogy a mostani fiatal énekes gárda élethűbben tudja közvetíteni a szerelmi háromszög vagy a hatalmi játszmák problematikáját, spiritualitását is. Mindenki ki tudja választani a maga karakterét, könnyű átélni ezeket az élethelyzeteket.

– Mennyire fontos, hogy Radames és Aida között működjön a kémia, vagy Amneris a címszereplő igazi vetélytársa legyen a színpadon?

– Radames egy naiv hős, hadvezér, aki megy az ösztönei után, de a legizgalmasabb karakter számomra a Gál Erika által megformált Amneris, akinek a végén át kell élnie azt az apokaliptikus pillanatot, amikor magára marad. Gál Erikával imádjuk énekelni a közös duettünket, ami nagyon erős pillanat. Úgy érzem, azaz opera egyik csúcspontja. Néhány pillanatra valóban két egyenrangú nő feszül egymásnak. Szerintem nem véletlen, hogy Verdi épp az opera közepére komponálta ezt a grandiózus duettet.

– Az énekversenyeken aratott sikerek mennyire járulhatnak hozzá a nemzetközi karrier beindításához is?

– Ahhoz, hogy az emberrel külföldön komolyan szóba álljanak, nem elég megnyerni egy énekversenyt, hanem referenciákat is kell tudni adni, azaz fel kell tudni mutatni négy-öt elénekelt főszerepet. Ezt nem könnyű egy pályakezdőnek teljesítenie, ezért is érzem magam hihetetlenül szerencsésnek, hogy az Ernani, a Hunyadi László és A fecske után most egy ilyen igazi megaprodukcióban is énekelhetek, mint a szegedi Aida. Ettől kezdve nem jelent majd problémát megfelelő referenciát adni. Bresciában is felléptem egy nagy operagálán, ott is és később máshol is azt mondták: nagyon tetszik a hangom, de minél hamarabb színpadi gyakorlatot is kell szereznem, arra ugyanis egyszerűen nincs idő, hogy egy kinti produkcióban mindent az alapoktól kezdjünk el. Egy profi ügynök, csak kipróbált, tapasztalt énekessel áll szóba. Azt gondolom, ha jól sikerül az Aida, ennél jobb ajánlólevél nem kell, utána már csak a szerencsén múlhat a külföldi bemutatkozás.

– Hogyan kapcsolódik ki két próbaidőszak között?

– A családommal, barátaimmal szervezek közös programokat, koncertekre megyünk. Imádok biciklizni, Szegedre is lehoztam a kerékpáromat. Nagyon szeretek színházba járni, prózai előadásokat nézni, mert jó impulzusokat kaphat az ember. Fontos ezen a pályán a nyelvismeret is, most intenzíven tanulok németül. Édesanyámnak köszönhetően egész életünket áthatotta az orosz kultúra, irodalom, zene szeretete. Nagy vágyam megtanulni oroszul is, egyszer majd Tatjana szerepét is szeretném elénekelni az Anyeginben. Amikor a gimnáziumban kötelező olvasmányként megkaptuk a nagy orosz klasszikusokat, nem voltam oda értük. Anyukám pár évvel ezelőtt újra a kezembe nyomta az Ivan Iljics halálát, és csodálatosnak találtam, mint ahogy a Bűn és bűnhődéstől az Anna Karenináig az összes nagy regényt, amit újraolvastam. Kedvencemet, A Mester és Margaritát négyszer is elolvastam. Mostanában életrajzi és pszichológiai tárgyú könyvek kerültek sorra, ezek is segítenek abban, hogy pszichésen is felkészülten tudjak kiállni a színpadra.

– Milyen szerepek várják a július 26-i és 27-i két szegedi Aida-előadás után?

– Csupa Erzsébet. Ősszel debütálok Szilágyi Erzsébetként az Operaház Hunyadi László-produkciójában, utána következik Miskolcon a Don Carlosban Valois Erzsébet, Szegeden pedig a Tannhäuserben éneklem majd Erzsébet szerepét.

Hollósi Zsolt

 

A szerző fotói


Címke: , , , , ,
2019.12.06 - tiszatáj

LÁTVÁNYOS CSALÁDI MESEBALETT JURONICS TAMÁSÉKTÓL
Tombolva ünnepli a gyerekközönség a Szegedi Nemzeti Színházban Juronics Tamás és Czár Gergely Prokofjev zenéjére koreografált táncprodukcióját, a Hamupipőkét. A Szegedi Kortárs Balett előadása igazi családi program. A Müpa Fesztivál Színházában december 11-én mutatják be… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

>>>
2019.12.05 - tiszatáj

45 ALKOTÓ TÖBB MINT HETVEN FELVÉTELE LÁTHATÓ A SZEGEDI TÁRLATON
Eifert János fotóművész válogatásában 45 kortárs magyar fotográfus táncművészeti képeiből nyílik kiállítás december 6-án, pénteken 17 órakor Szegeden, a REÖK-ben. A több mint hetven képből álló tárlat január 19-ig látható a Reök-palota második emeletén… – HOLLÓSI ZSOLT AJÁNLÓJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

AZ ARANY KESZTYŰ
Fritz Honka hamburgi sorozatgyilkos 1970 és 1975 között négy, a város piroslámpás negyedének ivójában, Az Arany Kesztyűben részegedő prostituálttal és hajléktalan nővel végzett, feldarabolt tetemüket a lakásában rejtette el és mivel áldozatai többnyire magányosak voltak, senki nem kereste őket, a lakosságban fel sem merült, hogy pszichopata tizedeli a soraikat… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.12.04 - tiszatáj

IN MEMORIAM RADNÓTI MIKLÓS
Az Asztali beszélgetések sorozat 16. évadának november 28-án megrendezett alkalmán Ferencz Győző irodalomtörténész, költő, az ELTE egyetemi tanára, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnökének gondolatai segítségével emlékeztek Radnóti Miklósra a Petőfi Irodalmi Múzeumban… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.12.03 - tiszatáj

SZŐCS PETRA FILMJE
Szőcs Petra Déva című filmje az összes dokumentarista játékfilmes megoldást előveszi, teszi mindezt elképesztő frissességgel és alkotói érzékenységgel. Ha a végeredményt tekintjük, úgy tűnik, hogy Szőcs Petra és a munkatársai a terepen képesek a Cséplő Gyuri rendezőjének könnyedségével és megfigyelőképességével mozogni, azaz Schiffer Pál nyomdokaiba léptek – ismétlem, ehhez különleges adottságokra van szükség, beleérzőképességre, a szereplők iránti különleges figyelemre… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2019.12.01 - tiszatáj

Áfra János, Bíró József, Tim Holland, Istók Anna, Nemes Z. Márió, Maud Vanhauwaert, Visky András, Vörös István versei

Jenei László, Kovács Eleonóra, Sántha József, prózája

Péter László emlékére (Apró Ferenc, Csapody Miklós, Gyuris György írásai)

66. Vásárhelyi Őszi Tárlat (Abafáy-Deák Csillag és Kölüs Lajos írásai)

>>>
2019.11.30 - tiszatáj

HOTEL MUMBAI
2008. november 26-án szélsőséges iszlám terroristák rohamozták meg a Mumbai-ban lévő Taj Hotelt – ugyan az agresszorok más célpontokat is kiszemeltek, az ausztrál Anthony Maras tavalyi túszdrámája a luxusszálloda ostromát helyezi fókuszba. Jellemezőek rá az igaz történetek manírjai, hibái jól láthatóak, a Hotel Mumbai mégsem gyászos kudarcba fulladt próbálkozás… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.11.29 - tiszatáj

MEGJELENT A TANULMÁNYOK 2019/1-ES SZÁMA ÉS MELLÉKLETE
Kézbe vehető az újvidéki Magyar Tanszék Tanulmányok című folyóiratának 2019/1-es száma. A hagyományoknak megfelelően a folyóirat első számával látott napvilágot A tanszék életéből című melléklet is, amely az elmúlt év során lezajlott események menetébe, a munkaközösség és a hallgatók munkájába és eredményeibe nyújt betekintést (képes) beszámolók, bibliográfiai adatok révén… – KIRÁLY TÍMEA AJÁNLÓJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő