05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Arcokon lejátszódó tévedések
2019.04.16 - tiszatáj

PARASZTBECSÜLET / BAJAZZÓK

Nem sok mindent akart kezdeni Halasi Imre a Parasztbecsülettel és a Bajazzókkal Szegeden, de amit kezdett, jobb lett volna, ha úgy hagyja. Érdemeiről később.

Régi (téves) ötlet, hogy a két darabot össze kell kapcsolni, az úgymond „verista ikrek”-nek közös apát és anyát kell találni. Persze ebből akár jó is kisülhetne. Halasi azt találta ki, hogy játszódjanak ugyanott, ugyanabban a faluban. A Parasztbecsület valamikor áprilisban, Húsvét mozgó ünnepén, a Bajazzók meg augusztusban. Utóbbi darabban a csepűrágók ki is mondják, hogy jártak már ebben a faluban. A korelmozdítás jegyében vándorszínészek nem szamaras kordén érkeznek, hanem egy ócska Volkswagen mikrobusszal, amely már a Parasztbecsületben ott parkol a színpad hátterében. Ráadásul a társulat (a rendező által kitalált) mindenes néma bohóca az ominózus üstdobot is már ekkor lepakolja róla. Ha Halasi következetes és elég bátor volna, akkor viszont Neddának és Silviónak kellene föltűnni és eljátszani első találkozásukat, szerelmük kialakulását. Hasonló ötletet rendezett meg Marian Chudovsky Pozsonyban. Ő azonban komolyabban vette a saját ötletét: a Bajazzók esti előadásán kéz a kézben jelent meg Lola és Alfio, akik a késpárbaj után boldogan éltek tovább (míg meg nem haltak), és a falu is napirendre tért a tragédia fölött.

A közös helyszínhez közös díszlet dukál, ami viszont komoly térproblémákat vet föl. A Parasztbecsület kötelező temploma a Bajazzókban fölösleges, viszont elfoglalja és beszűkíti a színpadi színpad terét. A Parasztbecsület rendezői jobbján gyümölcs-, zöldség-, és virágáruda –  kofa viszont sehol. Ráadásul hangulatos, csíkos napernyője alá a falra az van írva: I.N.R.I. , azaz Jesus Nazarenus Rex Iudeorum. Ezt a keresztre szokták írni, hogy kerül ide? A rendezői balon Lucia mama kocsmája, amely a Bajazzókban is ivóként működik. Csakhogy ez ellentmond a szövegnek és dramaturgiának. Caniót a parasztok a „keresztútnál lévő” kocsmába hívják, ami nyilván odébb van. Ha tér túloldalán lenne, ugyan hogy merne összeborulni felesége ugyanitt a szerelmesével?

Halasi beiktat egy néma szereplőt is, a magas, szikár kopasz férfit sorsfivérnek nevezhetnénk, ha konkrétabbak akarunk lenni, mintha a végzetet jelenítené meg. Nem tolakodó, (a táncos Bujtor Krisztián mértéktartó szuggesztióval van jelen) de fölöslegesnek tűnik. A Parasztbecsület világában meghatározó Isten és a hit szelleme, nem illik bele. A Bajazzók hőseinek életét pedig teljesen saját elsődleges vágyik, félelmeik, szenvedélyeik irányítják, a tragédia a végzet segítő közreműködése nélkül is jól lejátszódik.

Ezzel szemben a rendezés múlhatatlan érdeme, hogy a sok helyen vitatható keretek között is szabatosan eljátszatja a drámát. Énekeseinek jól használható gesztusokat és mozgásokat ad a cselekmény szemléletes megjelenítéséhez, ugyanakkor elég légáramot, hogy saját személyiségük fölszárnyaljon. Ez az előadás nagyon kedvez a tehetségnek és valódi művészi szándéknak. Még operaszínpadon is ritkán látni ennyi jó énekművésztől ilyen különbözően kitűnő alakítást. Mindkét tenor egy este énekli a két tenorfőszerepet. László Boldizsár 9 éve Miskolcon ugyanebben a rendezésben volt először Turiddu. A hang ma, pályája csúcsán teljesen egységes, gyönyörű színben, férfias tónusban szól. A Sicilianában líraian ábrándos, Santuzzával énekelt kettősben változatosan követi a drámai szituáció hullámzását, anyjától való búcsúja a szívünkbe markol. A tónus mindig koncentrált, a hangadás ebben a verista műben is artisztikus, a formálás mélyen zenei, magas hangok szárnyalnak. Egy középkorú férfi minden megszenvedett élettapasztalata, személyes csalódása benne van ebben az alakításban. Ez a Turiddu nem felelőtlen, hanem mélyen ki van szolgáltatva érzékeinek, szenvedélyeinek, amelyek legyűrik. Lászlónak félbemaradt gesztusai a legkifejezőbbek. Alig lehet elviselni ezt az operát, mert minden pillanatban emlékeztet bennünket férfilétünk súlyos értetlenségeire, elborzasztó esendőségünkre, és megoldásként a tragédiát kínálja. Turpinszky Gippert Béla fiatalosabb szélsőségekkel állítja elénk ezt a vérbő legényt. A hang erőteljes, átható, de zabolátlanabb, kiegyenlítetlenebb, miként a személyiség is kamaszosabb, széttartóbb.

Máthé Beáta lenyűgözően teljes Santuzza. Ritkán fedezhet föl az ember igazi drámai szopránt, márpedig az ő hangja kétségtelenül ebbe a kategóriába tartozik. A bíborszín középregiszter, az átütő magasság és a telt mélység mellé a személyiség sötét ragyogása is társul. Első operai főszerepében lefegyverez az alakítás világos vonalvezetése és tragikai ereje. Ez a Santuzza vissza akarja szerezni Turiddut, akivel egymásba szerettek, s akitől gyereket vár. (A rendező bravúrosan tudatja velünk ezt a tényt: duettjük közepén a lány a hasára teszi a fiú kezét. László igazi drámai megoldással reagál: egy sikoltással kapja el a kezét és ugrik odébb.) Érvel, kérlel, csábít, s amikor semmi nem vezet eredményre, teljes meggyőződéssel és iszonyú elszánással átkozza meg a fiú Húsvétját. A fiatal énekesnő Santuzzája görög tragika, aki küzd a sorsa ellen, amikor viszont elbukik, teljes erejével az ellen fordul, akit legjobban szeret. Máté Beáta és László Boldizsár kettőse a bemutató drámai csúcspontja volt, az igazi operai hangok ünnepe.. Dobrotka Szilvia esendőbbnek képzeli hősnőnket. Nem hisz benne, hogy szerelmét visszaszerezhetné, felelősségére, sajnálatára épít. Hangja is puhább. Ereje megfelelő, de kevesebb benne az elszánás. Santuzzáját mélyen sajnáljuk. Máthénak meg drukkolunk, hátha sikerül neki. Sok nagyszerűen éneklő, termetes asszonyságot láttunk már ebben a szerepben, de ha valóban fiatal lány jelenik meg, minden nyomban vérre megy, szerelemnek, megcsalásnak, terhességnek, kiközösítésnek halálos tétje támad. Alfiót sose tartottam jó szerepnek. Ennek ellenkezőjéről a mostani előadás sem győzött meg. Altorjay Tamás sok apró pontatlansággal énekli a szólamot, amitől a fuvaros harsány életkedve, magabiztossága elvész. Basszus létére biztosan éri el magasabb hangokat, de a matéria színe nem illik a szólamhoz, az egyéniség pedig visszafogottabb, rezerváltabb. A robosztus Cseh Antalról könnyebb elhinni, hogy kitépi ellensége szívét. Erőben hangja is megfelel, de ezúttal valahogy préseltnek hat, színe is világos marad. Laczák Boglárkától igazán nem áll távol a csábítás, de most sikerült neki egyáltalán nem kihívó ruhát tervezni. Nagyon magassarkú piros szandálját sem értem: miért kell magasabbá tenni mindkét tenornál? A Parasztbecsület női főszerepi gyakran énekli három mély női hang, most ő az egyetlen mezzo. Lucia mama Vajda Julinak jutott. Szopránként is győzi a mélységeket, jelenléte meggyőző, de még most sem hat mamásnak.

 

Fotó: SZNSZ

 
A Bajazzók Tonio nagyszabású áriájával kezdődik. A gyönyörű Prológ mintha független lenne attól a bamba, csúnya embertől, akit aztán darabban kell megformálni a baritonistának. Régóta izgat, miért ő énekli el a verizmus himnuszát? Talán azért, mert utána ő mozgatja a szálakat, az ő sértettsége, bosszúvágya vezet a tragédiához. Réti Attila a bemutatón hallhatóan betegen ment neki a szerepnek, s állapota az előadás során egyre romlott. Nem volt meglepő, hogy a következő előadást le is mondta, váltótársának kellett két nap alatt háromszor énekelni a szerepet. Kelemen Zoltán élvezettel vetette bele magát a nyitóária széles dallamaiba, hősi tónusa formátumot ad a figurának, akit darabbéli rangja, toprongyos ruhája alapján hajlamosak vagyunk lebecsülni. Egy diadalmas magas asz, és egy erőteljes g koronázta meg a számot. Nem véletlen, hogy a vasárnapi operabérlet közönsége elragadtatottan bele is tapsolt a szólóba. Kelemen előadásról előadásra több színnel, árnyalattal dalolt, a komédiában időnként megénekelte azt a kottában egyébként szereplő mély D-t, amely a basszusoknak is feladja a leckét.

Ha már a XX. század elejére tesszük a történetet, akkor a kisbusz miért csak ott áll? Miért nem azzal jönnek be a vándorkomédiások? Egyébként az igazgató hamarabb megjelenik, mint kellene, első frázisait a színfalak mögött kellene énekelnie. Caniót énekelni Turiddu után tenorpróbáló feladat. László Boldizsár rutinos erőbeosztással megy neki a második főszerepnek, tónusa végig friss és fényes marad. Lelkének bohócos oldalát kordában tartja, a becsapott idősödő férj fájdalmát átérezzük. Alakításának kulcsa második, „No, Pagliacco non son” kezdetű áriája: semmi harsányság, semmi őrjöngés, szigorú zenei formálás. igazi, mély férfifájdalom. Turpinszky Gippert Béla szélsőségesebb, zabolátlanabb csepűrágó, indulatai színpadiasabbak. Az első áriát („Recitar…Ridi Pagliacco!”) harsogóan szólaltatja meg. Szenvedélye meggyőző, bár nála még formaidőzítés nem sikerül maradéktalanul, a Bajazzók második részében magas hangjainak vége kiegyenesedik, ami a fáradás jele. Három teljesen eltérő karakterű Nedda győz meg bennünket a saját igazáról. Horti Lilla akár holnap már Santuzzát is énekelhetne, nagyszabású szopránja érzékien közvetíti a nagy melódiákat. Neddája tele van szabadságvággyal, lekesedéssel. A szubrettes Kovács Éva a legnőcisebb, legcsinosabb. Könnyű hangjával, törékeny alkatával természetesen válik áldozattá. Ferenczy Orsolya érzelmektől túlcsorduló nőt formál, aki nagyonis tudja, hogy mit akar. Erőteljes lírai hangja néha még picit éles, de megvan benne a szerep legfontosabb kelléke: egy csepp méz. Sajnos a rendezés kiveszi Nedda kezéből a korbácsot. A vele erőszakoskodó Toniót arcon karmolja, majd egy késsel védekezik. Leoncavallo eredti megoldása sokkal megalázóbb, fájdalmasabb, ütősebb. A Szegeden először föllépő aradi David Buzgau nemes hanghordozása, lovagias hangszíne megadja Silvio szerepének igazi értelmét. Elegáns, komoly fiatalembert formál és énekel, aki valóban akarja Neddát. Az egyetemista Koczka Tamás is jó baritonnak mutatkozik, s a szerelmi kettős csúcspontján igazi művészi erőt mutat. Szélpál Szilveszter próbálja a verizmus stíljéhez idomítani tenoros baritonját, ám Silvio alól minduntalan Papagenót és Bob herceget halljuk ki. A szerelmi kettős bizonyos részein az az érzésünk támadhat, mintha Santuzza férfi tükörképét látnánk-hallanánk Silvióban: hát miért csábítottál el, ha most nem akarsz velem jönni? Bocskai István daliás tenorjában már most Canio színei csillognak, s ezek a színek nem mindig illenek Beppo áttetsző, lenge alakjához. Raáb Gyulának előnytelen alkata mellett van játékkedve, ám hangszíne inkább a mi kedvünket veszi el, hogy végighallgassuk őt.

Kitűnő a kórus. Mindkét darabban legalább három nagy kartétel van, s az ellentétes hangulatú számokat nagyszerűen adják elő. A Parasztbecsületben inkább egységesen hatnak, a Bajazzókban sok kis egyedi karaktert villantanak föl. Az amúgy szépen beállított Húsvéti kórus minden este megérdemelten kapott nagy tapsot.

Pál Tamás különösen a Parasztbecsület költészetéhez talált bensőséges hangot. Hatalmas szimfóniaként tárja elénk a művet. A darab első harmadát élénk tempóval, minden érzelgősség nélkül vezényli. Gondolom, az a véleménye, hogy ez egy boldog történetnek indul: tavasz van, napfény, Húsvét ünnepe. Igazán akkor kezdődik a baj, amikor Santuzza elbeszélget Turidduval. Gyüdi Sándort inkább a nagy hatások érdeklik, ezekre építi föl interpretációját. Az ő estéjén kisebb szétcsúszások is előfordultak. Talán a próbaidőszak fáradtsága jött ki, talán nem az.

Az előadás hozadéka nem kevés. Nem áll a mű és a közönség közé, ami manapság olyan gyakran előfordul, sőt egészen közel hozza elénk ezt az arcokon lejátszódó történetet, amely az eseménysor mögött, a zene mélyén él.

Márok Tamás

 

Fotó: SZNSZ


Címke: , , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő