07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Hunyadi-képeskönyv Miskolcon
2019.04.04 - tiszatáj

Erkel Ferenc kétségtelenül a XIX. század legnépszerűbb magyar operaszerzője volt. Noha nemzetközi hírnevet soha nem szerzett, legsikerültebb művei a XX. század elején is nagyon népszerűek voltak a magyar színházakban országszerte. Ennek ellenére a harmincas években a Magyar Állami Operaház néhány munkatársa a vezetőségtől támogatva úgy döntött, hogy két legjobb művét megpróbálja tovább javítani. Nádasdy Kálmán rendező-szövegköltő, Oláh Gusztáv rendező-díszlettervező és Radnai Miklós, zeneszerző-igazgató 1935-ben a Hunyadi Lászlón hajtottak végre kiigazításokat. Ezek után a Bánk bánt vették kezelésbe. 1939-ben Radnai már nem él, akkor a zenei átdolgozást Rékai Nándor karmester végzi el. Az indokok hasonlóak voltak: 1. Egressy Béni szövege elavult, régies, rosszul énekelhető. 2. Mindkét darabban dramaturgiai problémák vannak, s ezeket orvosolni kell. 3. Erkel zenéje néhol kissé terjengős, szigorúbbra, rövidebbre kell szabni. Ráadásul a Bánk címszerepét tenorról baritonra transzponálták az akkori sztár Palló Imre kedvéért, minek következtében Tiborc szólama baritonról basszusra mélyült. A tenoristák (konkrétan Simándy és Joviczky Józsefek) csak az 1953-as fölújításon kapták vissza a nagyurat – de ezt leszámítva maradt az átdolgozott változat. Sokáig ezt ismertük igazi Bánk bánként, ám az utóbbi években Debrecenben, Budapesten, legutóbb pedig Szegeden fölhangzott az opera eredeti változata. Noha sokan idegenkedtünk tőle, hisz az átdolgozáson nőttünk föl, világosan kiderült, hogy az eredeti alkotás arányosabb, drámaibb és költőibb, mindenképpen sokkal izgalmasabb, mint a lekerekített újabb változat.

A Hunyadi Lászlóban kevesebb változtatást hajtott végre a háromfős csapat. Itt a mű 1985-ös lemezfelvétele szembesített bennünket az eredeti, Erkel-által jóváhagyott verzióval, s itt is az derült ki, hogy az kerekebb, egységesebb az újnál.

A Hunyadiról mindig is az volt a benyomásom, hogy zenedrámai szempontból lényegesen gyöngébb a Bánknál. Töredezettnek, kidolgozatlannak tartom, ahol lényeges dolgok nincsenek megkomponálva, vagy nincsenek elég alaposan megkomponálva. Ahogy Fodor Géza írta az említett lemez kapcsán: „Jobbnál jobb zenei gondolatok követik egymást, de valahogy semmi sincs kifejtve, semmi sem futja ki a formáját, semmi sem épül ki egésszé, aminek van eleje, közepe és vége minden félbemarad, kurtán-furcsán intéződik el, beteljesületlenül hagyva az önmaga keltette várakozást.” (Operai napló, 592–593. o.) Fodor ebben az írásában lelkesen elemzi, hogy Erkel eredetije mennyivel kerekebb, komplettebb, mint az árigazítás, én azonban a két verzió eltéréseit nem látom gyökeresnek, a problémák ugyanazok.

A Hunyadinak, mint operának, XIX. századi romantikus operának fő problémája az együttesek szinte teljes hiánya. László és Mária teljesen szokványos szerelmi kettősén és az utolsó felvonás börtönben énekelt, rövid úton elintézett Mária-László-Gara hármasán kívül nincs is más. Pedig az együttes, a duett, a tercett, a kvartett az olasz-francia opera egyik fő eszköze a szereplők egymás közötti viszonyainak megmutatására. Vonzások és taszítások, szerelmek és gyűlöletek zenében való elmesélésére. Ne feledjük, hogy a Hunyadi 1844-ben keletkezett, Verdi ebben az évben írta az Ernanit, már a Nabucco után, de még a Macbeth, a Rigoletto, A trubadúr és a Traviata előtt vagyunk. A Bánk bán 16 évvel később, 1861-ben kerül csak színre, addigra már az említett olasz remekművek Európa-szerte sikert aratnak, Budapesten is sorra bemutatták őket, sokszor Erkel vezényletével, aki az operaszínpad legkorszerűbb kifejezési formáit sikerrel át is veszi. A Hunyadiban még kevesebb a minta, amit követni lehetne. Nem véletlen, hogy az opera két legnépszerűbb részlete egy kórus és egy zenekari táncbetét, a „Meghalt a cselszövő” és a Palotás. (Nota bene a Nabucco slágere is egy kartétel, a „Va pensiero”.)

Szőcs Artúr rendező épp ezt a drámai töredezettséget vette észre jó szemmel. Nem is igyekezett úgy tenni, mintha a Hunyadi szerves zenedráma volna. Slárku Anettel trapéz alakú színt terveztek, három oldalról falak határolják, és van teteje is. A rácsos felület a világítás változtatásával kelti ablakok, vagy börtönrácsok hatását, ráadásul erősen dobja kifelé a hangot, ami az énekeseknek nagyon előnyös. Középen egy emelvény áll, ezen történnek a fontosabb dolgok, mint Cillei megölése, a szerelmesek találkozása s a végén természetesen László kivégzése. Az erőteljes akciókat Szőcs finom stilizálással, de képileg erőteljesen oldja meg. A szerelmi kettősben üdén hatásos, hogy a hosszú fehér lepelbe Mária és László beletekergőznek, így fonódnak egymáshoz. Az viszont, hogy a duett végén együtt bújnak be a takaró alá, mintegy elhálják a leendő nászt indokolatlannak tűnik és túlzott konkrétságával nem is illik az előadásba. A lefejezést viszont szépen jelképezi, ahogy ifjú hősünkre a lyukas mennyezet hull rá. Kovács Andrea jelmezei elegánsan kortalanok, de azért stílusban vannak tartva. Gara Mária szinte földigérő barna haja hat csak túlzásnak, inkább buffába, mint szomorújátékba illő lelemény. Az viszont jelentős zavart okoz, hogy ugyanazok a kórustagok ugyanabban a zubbonyban előbb Hunyadi várvédő seregét, később pedig Gara nádor királypárti testőrségét játsszák. Átálltak volna „kedves, hű magyarjaink”, ahogy a jelmez sugallja?

A dalmű jellegéből adódik, hogy az énekesekkel szemben is különleges követelményeket támaszt. A jelenlét és a személyiség ereje, valamint énektudás sokszoros jelentőségű. Mindezt a két női főalak esetében megborsozza a két utólag beleírt ária, amely eredeti hangkarakterüket teljesen fölborítja. Mind a lírai, mind a drámai szopránt vad és virtuóz koloratúrákkal terheli meg. A gárdából Nánási Helga hozta legteljesebben figuráját, a szerelmes fiatal lányt. Színpadi figurája vonzó, hangja gömbölyű, melegség van benne, ugyanakkor a Cabaletta futamaiban könnyed és magabiztos. Herczenik Anna sokféle szerepet megformált már pályája során. Most Szilágyi Erzsébet szólamával küzd meg. Első szólóját („Mint a tenger”) kihozza döntetlenre, a La Grange ária trilláiban viszont alulmarad. Végülis minden hangot elér, de éneklése inkább feladatmegoldás-szerű, arra, hogy a koloratúráknak kifejező erőt adjon, nem marad energiája. A kivégzési jelenetben megmutatja, hogy ez a tragikus sorsú anya elevenen él lelkében, de az énekszólam szélsőségeit nem tudja fölhasználni Szilágyi Erzsébet hatalmas hangulati hullámzásnak a zenei bemutatására. Turpinszky Gippert Béla tehetsége azokban a figurákban érvényesül a legjobban, amelyeket világos érzelmek és szenvedélyek fűtenek. Turiddu és Don José az ő igazi világa. Hunyadi Lászlót lovagi erkölcse és szerelmének eszményi jellege a mindennapok hősei fölé emelik. E sugárzás közvetítése távolabb áll Turpinszky egyéniségétől. Tenorja egészséges, életerős, de hangadása nem elég poétikus. Geiger Lajos középfajú baritonja nem elég sötét és elsöprő ahhoz, hogy Gara nádor néhány jelenetében, különösen áriájában kellően nagyszabásúnak hasson a darab fő intrikusa. Két egészséges, fiatal miskolci mély hang, Kelemen Dánielé és Kolozsi Balázsé biztatóan tölti ki Cillei és Rozgonyi figuráját. A kitűnő epizodista, Böjte Sándor tenorja még fénykorában is kevés volt V. László főszereplői rangjához és énekelnivalójához. Ma, a pálya vége felé gyakran okoz kínos pillanatokat.

Cser Ádám jó tempókkal, biztos műismerettel dirigálta az előadást. A zenekar és a kórus is jól teljesített, kár, hogy az estét gikszeres trombitaszó indította, s az a visszatéréskor sem tisztult ki.

A miskolci Hunyadi László ezen az estén, március 16-án megfelelően szólalt meg, nem vallott szégyent a közönség előtt. Igaz, magával sem ragadta a publikumot.

Márok Tamás

 

Képek: mnsz.hu


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő