Tiszatájonline | 2019. március 25.

Keleti dominancia

ÚJRA MITEM A NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Hatodik éve rendezi meg nemzetközi színházi fesztiválját a budapesti Nemzeti Színház, és sajnos muszáj konstatálni, hogy a rendezvény továbbra sem tudta levetkőzni vagy meghaladni a műsort uraló keleti dominanciát. Magyarul: az idén április 11. és május 5. között tartó fesztiválon is többségében Oroszországból és a volt Szovjetunió tagállamaiból érkeznek előadások Budapestre, emellé bekerült néhány közép-európai országból meghívott produkció, a nyugat-európai színházi világot pedig négy ország, Németország, Franciaország, Dánia és Svédország képviseli… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

ÚJRA MITEM A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Tavaly úgy tűnt, hogy a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) elkezd nyitni a környező, velünk szomszédos országok színházi világa felé is, és csökkenti a határon túli előadások hazai bemutatkozási lehetőségének fájó hiányát. Emellett naiv remény volt csupán, hogy Nyugat-Európa fajsúlyos színházi műhelyeiből esetleg több előadás is eljut a MITEM keretében a magyar fővárosba. Hatodik éve rendezi meg nemzetközi színházi fesztiválját a budapesti Nemzeti Színház, és sajnos muszáj konstatálni, hogy a rendezvény továbbra sem tudta levetkőzni vagy meghaladni a műsort uraló keleti dominanciát. Magyarul: az idén április 11. és május 5. között tartó fesztiválon is többségében Oroszországból, a volt Szovjetunió tagállamaiból és a Baltikumból érkeznek előadások Budapestre, emellé bekerült néhány közép-európai országból meghívott produkció, a nyugat-európai színházi világot pedig négy ország, Németország, Franciaország, Dánia és Svédország képviseli.

Utóbbi csoporttal kezdenék, itt ugyanis néhány biztos pont már kezd kirajzolódni az elmúlt évek fesztiválprogramja alapján. Szoros szakmai kapcsolat alakult ki a Nemzeti Színház és az Eugenio Barba fémjelezte Odin Teatret között, a világhírű Barba társulata most a The Tree (A fa), a Nagyvárosok a Hold alatt és a The Chronic Life (Krónikus Élet) című előadásukkal jön, amely Az ártatlanok trilógiája című ciklus része.

A tavalyi MITEM után újra elfogadta a Nemzeti Színház meghívását a Berliner Ensemble, idén A vágy villamosa című előadásuk látható majd Michael Thalheimer rendezésében, aki egyben a színház főrendezője és meglepő nyitottsággal viszonyul a Vidnyánszky vezette intézményhez. A német színházi világ több szereplőjével ugyanis meglehetősen feszült viszonyt ápol a Nemzeti főigazgatója, a Berliner Ensemble néhány évvel ezelőtt kinevezett új vezetése viszont kivétel. Még nyugatabbra evezve: Franciaországból jön a Saigon című előadás, Portugáliából pedig egy Lorca-klasszikust hívott meg a Nemzeti, a Bernarda Alba házát. A Saigon meghívását bátran illethetjük a progresszív címkével: Caroline Guiela Nguyen társulata egy Párizsban élő vietnámi közösség életérzését viszi színre, a helyszíne a Saigon nevű étterem, ahol egy karaoke-est apropóján tör felszínre a „száműzetés, a hontalanság, a nyelvvesztés, családok szétszakadása, szerelmesek kénytelen elválása egyéni sorsokon keresztül.”

Ami a keleti dominanciát illeti, az a következő városokkal írható le első ízben: Moszkva, Kazany, Kijev (két előadással), Almati, Klaipeda (Litvánia) színházaiból érkeznek darabok, illetve a szláv nyelvcsalád miatt még Belgrád is ide kívánkozik. Innen elsősorban a Kurafiak és A jövevény című előadásokat emelném ki, előbbi egy litván produkció, amely egy grandiózus történelmi látlelet Litvánia múltjáról Eimuntas Nekrošius rendezésében. A színlap szerint az előadás „az ország történelmi múltját, legendáit, babona-világát, régi pogány mitológiáját, mágiát, varázslatot, boszorkányságot, a Szentírás részleteit” foglalja magában, rendkívül sokrétű színházi nyelvet használva. A jövevény című produkció a Tatár Állami Színháztól, Farid Bikcsantajev rendezésében lesz látható, s egy viszonylag ismert film, a Kelet-Nyugat története alapján az alapsztori viszonylag ismerős lehet. A darab ugyanis egy nyugatról hazatérő ember sorsát eleveníti fel, aki Kanadából tér vissza szülőföldjére, ám a háborús traumák után a sztálini rendszer szörnyűségeivel kell szembenéznie. „A groteszk szituációkban bővelkedő, keserű humorral átitatott előadás – a színlap tanúsága szerint – arra a kérdésre keresi a választ, hogy miben ragadható meg egy nép identitása és lehetséges-e visszatérni a múltunkhoz, ha már egyszer elszakadtunk tőle.”

Ahogy minden évben, úgy a fesztivál alatt idén is a művészileg leginkább értékelhető produkcióit tűzi műsorra a Nemzeti, így a legfrissebb, Silviu Purcărete által rendezett Meggyeskert, az ifj. Vidnyánszky Attila és a Sztalker Csoport által jegyzett Woyzeck és a Zsótér-féle Gömbfejűek és csúcsfejűek, valamint a Szász János tolmácsolta Caligula helytartója lesz látható angol felirattal, illetve esetenként angol hangalámondással. A határon túli, magyar nyelvű előadások közül idén csak a komáromi Jókai Színház A félkegyelmű című darabja kapott meghívást.

Fritz Gergely