05.24.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Homo Ludens Project: Humánia >>>
05.04.
| Megálló – Tarján felett az ég – Majális+ >>>
05.02.
| PLÜSS NAP – Gyerekirodalomról nem (csak) gyerekeknek >>>
05.17.
| Szegeden rendez Alföldi Róbert >>>
04.27.
| Jazz Kocsma – Dékány Dávid Dolgok C-hez című kötetének bemutatója >>>
04.24.
| Beszédülés a sarjerdőbe – Tiszatáj lapbemutató >>>
04.24.
| Kaláka 50 – Hét határon át >>>
04.18.
| Emberkereskedelem elleni kampánnyal jön a mozikba az Egy nő fogságban >>>
04.16.
| REÖK – Nincs megállás a Rendőrséggel >>>
04.12.
| Vármező Galériában – Bahget Iskander: Szíriai kulturális kiállítás Budapesten >>>
04.08.
| Önkénteseket vár a Szegedi Szabadtéri >>>
04.02.
| Teljeskörű zeneipari szolgáltatást nyújt a megújult budai tehetségkutató >>>
03.22.
| Az Oscar-díjas Ida és Hidegháború producere is Budapestre jön a Friss Hús fesztiválra >>>
03.16.
| Teljes az év operájának szereposztása >>>
03.14.
| Legéndy Jácint: Földalatti Oltár >>>
02.22.
| Zsótér Sándor is játszik az újszegedi Moliére-komédiában >>>
02.18.
| Átadták az Artisjus-díjakat >>>
02.15.
| Imre megnyitotta Bélát, Béla megnyitotta Imrét >>>
02.15.
| Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál 2019 >>>
02.12.
| Takács Zsuzsa az Artisjus Irodalmi Nagydíjasa >>>

Tandori Dezső versei
Fried István, Tóth Ákos Tandori Dezsőről

Farkas Wellmann Éva, Gergely Ágnes, Hartay Csaba, Lanczkor Gábor, Markó Béla, Pál Sándor Attila versei

Boldog Daniella, Rafael Chirbes prózája

Deres Kornélia, Julian Barnes, Milián Orsolya tanulmánya

Diákmelléklet: Fogarasi György a brit balladáról

>>>

A csütörtöktől szombatig tartó konferencia tizennégy szekcióban, összesen hetvenhárom előadónak adott lehetőséget arra, hogy megmutathassák magukat, és eddig elért tudományos eredményeiket. Újdonságként szolgált az Innovációk és gondolatok szekció, ahol javarészt tudományos-ismeretterjesztő előadások hangoztak el, vagy olyan tudományos kutatásokat mutattak be, amelyek még gyerekcipőben járnak. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóin kívül az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pannon Egyetem is képviseltette magát.

>>>

Keleti dominancia
2019.03.25 - tiszatáj

ÚJRA MITEM A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

Tavaly úgy tűnt, hogy a MITEM (Madách Nemzetközi Színházi Találkozó) elkezd nyitni a környező, velünk szomszédos országok színházi világa felé is, és csökkenti a határon túli előadások hazai bemutatkozási lehetőségének fájó hiányát. Emellett naiv remény volt csupán, hogy Nyugat-Európa fajsúlyos színházi műhelyeiből esetleg több előadás is eljut a MITEM keretében a magyar fővárosba. Hatodik éve rendezi meg nemzetközi színházi fesztiválját a budapesti Nemzeti Színház, és sajnos muszáj konstatálni, hogy a rendezvény továbbra sem tudta levetkőzni vagy meghaladni a műsort uraló keleti dominanciát. Magyarul: az idén április 11. és május 5. között tartó fesztiválon is többségében Oroszországból, a volt Szovjetunió tagállamaiból és a Baltikumból érkeznek előadások Budapestre, emellé bekerült néhány közép-európai országból meghívott produkció, a nyugat-európai színházi világot pedig négy ország, Németország, Franciaország, Dánia és Svédország képviseli.

Utóbbi csoporttal kezdenék, itt ugyanis néhány biztos pont már kezd kirajzolódni az elmúlt évek fesztiválprogramja alapján. Szoros szakmai kapcsolat alakult ki a Nemzeti Színház és az Eugenio Barba fémjelezte Odin Teatret között, a világhírű Barba társulata most a The Tree (A fa), a Nagyvárosok a Hold alatt és a The Chronic Life (Krónikus Élet) című előadásukkal jön, amely Az ártatlanok trilógiája című ciklus része.

A tavalyi MITEM után újra elfogadta a Nemzeti Színház meghívását a Berliner Ensemble, idén A vágy villamosa című előadásuk látható majd Michael Thalheimer rendezésében, aki egyben a színház főrendezője és meglepő nyitottsággal viszonyul a Vidnyánszky vezette intézményhez. A német színházi világ több szereplőjével ugyanis meglehetősen feszült viszonyt ápol a Nemzeti főigazgatója, a Berliner Ensemble néhány évvel ezelőtt kinevezett új vezetése viszont kivétel. Még nyugatabbra evezve: Franciaországból jön a Saigon című előadás, Portugáliából pedig egy Lorca-klasszikust hívott meg a Nemzeti, a Bernarda Alba házát. A Saigon meghívását bátran illethetjük a progresszív címkével: Caroline Guiela Nguyen társulata egy Párizsban élő vietnámi közösség életérzését viszi színre, a helyszíne a Saigon nevű étterem, ahol egy karaoke-est apropóján tör felszínre a „száműzetés, a hontalanság, a nyelvvesztés, családok szétszakadása, szerelmesek kénytelen elválása egyéni sorsokon keresztül.”

Ami a keleti dominanciát illeti, az a következő városokkal írható le első ízben: Moszkva, Kazany, Kijev (két előadással), Almati, Klaipeda (Litvánia) színházaiból érkeznek darabok, illetve a szláv nyelvcsalád miatt még Belgrád is ide kívánkozik. Innen elsősorban a Kurafiak és A jövevény című előadásokat emelném ki, előbbi egy litván produkció, amely egy grandiózus történelmi látlelet Litvánia múltjáról Eimuntas Nekrošius rendezésében. A színlap szerint az előadás „az ország történelmi múltját, legendáit, babona-világát, régi pogány mitológiáját, mágiát, varázslatot, boszorkányságot, a Szentírás részleteit” foglalja magában, rendkívül sokrétű színházi nyelvet használva. A jövevény című produkció a Tatár Állami Színháztól, Farid Bikcsantajev rendezésében lesz látható, s egy viszonylag ismert film, a Kelet-Nyugat története alapján az alapsztori viszonylag ismerős lehet. A darab ugyanis egy nyugatról hazatérő ember sorsát eleveníti fel, aki Kanadából tér vissza szülőföldjére, ám a háborús traumák után a sztálini rendszer szörnyűségeivel kell szembenéznie. „A groteszk szituációkban bővelkedő, keserű humorral átitatott előadás – a színlap tanúsága szerint – arra a kérdésre keresi a választ, hogy miben ragadható meg egy nép identitása és lehetséges-e visszatérni a múltunkhoz, ha már egyszer elszakadtunk tőle.”

Ahogy minden évben, úgy a fesztivál alatt idén is a művészileg leginkább értékelhető produkcióit tűzi műsorra a Nemzeti, így a legfrissebb, Silviu Purcărete által rendezett Meggyeskert, az ifj. Vidnyánszky Attila és a Sztalker Csoport által jegyzett Woyzeck és a Zsótér-féle Gömbfejűek és csúcsfejűek, valamint a Szász János tolmácsolta Caligula helytartója lesz látható angol felirattal, illetve esetenként angol hangalámondással. A határon túli, magyar nyelvű előadások közül idén csak a komáromi Jókai Színház A félkegyelmű című darabja kapott meghívást.

Fritz Gergely


Címke: , , , , ,
2019.04.25 - tiszatáj

REKAMIÉ FESZTIVÁL, SZEGED
11 ember várakozik London kapujában. Románok, szerbek, erdélyi és magyarországi magyarok. Angliában szeretnének dolgozni. Könyvelő, pap, énekesnő, ingyenélő fiatal. Bevándorlók, vagy kivándorlók, talán nem menekültek, talán csak munkakeresők. Tele reményekkel, félelmekkel, előítéletekkel. Mintha a mindennapokat látnánk… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

LANG LANG: PIANO BOOK
Nem akarom azt mondani, hogy nem értem a Lang Lang-jelenséget: itt van ez a még mindig fiatal zongorista, könnyen megjegyezhető névvel, és miközben kevesek arról vitatkoznak, hogy miért nem jó, amit csinál, addig ő millióknak ad elő a legnagyobb koncerttermekben. Három éve járt Budapesten, és hát persze, hogy a Müpa az ajánlófüzete címlapjára rakta. Nem mintha nem ez volna a jó marketingstratégia: könnyű arra a következtetésre jutni, hogy per pillanat Lang Lang a legismertebb zongorista a világon… – GERA MÁRTON KRITIKÁJA

>>>
2019.04.24 - tiszatáj

KÖNYVFESZTIVÁL IDÉN IS – A DÍSZVENDÉG NORVÉGIA
Ahogy minden évben, úgy idén is lesz könyvfesztivál a budapesti Millenárison, ezúttal április 25. és 28. között népesül be könyvstandokkal az egykori Ganz-gyár területe a Széna tér szomszédságában. A számos újdonság mellett az idei egyik legnagyobb durranás kétségtelenül a norvég díszvendég Karl Ove Knausgård lesz, aki hatrészes önéletrajzi regényfolyamával vált híressé: Min Kamp (Harcom) című ciklusából eddig három magyarul is megjelent a Magvető Kiadó gondozásában, a könyvfesztiválra pedig a negyedik, Élet című mű is napvilágot lát… – FRITZ GERGELY AJÁNLÓJA

>>>
2019.04.22 - tiszatáj

KÖNYVPREMIER ÉS KIÁLLÍTÁS A KISKUNHALASI MÚZEUMBAN
Bensőséges ünnepség meghívottja lehettem néhány napja Kiskunhalason a Thorma János Múzeumban, ahol a Biczó-család társaságában gyűltek össze érdeklődők egy kiállítás megnyitó és egy könyvpremier alkalmából. A számos családtagot számláló ünnepségen joggal kaphatott volna főszerepet a veretes családi címer, a Mátyás királytól kapott nemesi oklevél, a nemzetes rang, de a résztvevők nem ezeket ünnepelték, hanem Biczó Gézát, a néhai rajztanárt… – PACSIKA EMÍLIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM KIÁLLÍTÁSA NYOMÁN
Önjáró paradoxonok… – Suttogja a költő, majd a kiállítás-megnyitón létrára mászik, levetkőzik, mélyen meghajol, és köldökéből kiissza a nektárt, a szellemet (a gint?)…
Ki ismer itt laza Istent? – Aki ismer: haza is ment…
Egy elképzelt kiállítás jegyében az eb-színház, a nem-színház lírikus absztrakt jelmezében. Ó, attribútumok és amorfizációk…

>>>
2019.04.18 - tiszatáj

BOLOGNAI GYERMEKKÖNYV- ÉS ILLUSZTRÁCIÓS VÁSÁR
Április 4-én ért véget az idei, 56. Bolognai Gyermekkönyv- és Illusztrációs Vásár, ennek kapcsán tartotta meg a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum első rendhagyó, szakmai estjét a B32 Galériában. A meghívottak: Balázs Eszter Anna (Kolibri), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pagony), Sándor Csilla (Csodaceruza), a beszélgetés moderátora Szekeres Nikoletta, a HUBBY elnöke volt… – KELEMEN RÉKA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.04.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Kis történeteket ígér a kiállítás címe. De ne dőljünk be ennek. A rövid műfaj, legyen az néhányperces novella vagy rövidfilm, látszólagos egyszerűsége mellett, tömörségével egy egész világot képes megjeleníteni, a ki nem mondott szavakkal, a meg nem jelenített képekkel. Ha valamennyire ismerjük David Lynch munkáit, elsősorban filmjeit, kultikus filmsorozatát, nem könnyen emészthető csemegére számíthatunk. A kiállítás egyik poszterét látva van, akinek már ekkor beugrik a Twin Peaks sorozatból Judy figurája, és a sorozat egyik horrorisztikus pillanata […]

>>>
2019.04.16 - tiszatáj

2019. április 11-én Makón tizennegyedik alkalommal kapta meg elsőkötetes költő a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt. Idén Vajna Ádám Oda című verseskötetéért vehette át ünnepélyes keretek között a díjat… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő