11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Lírai banalitások
2019.02.01 - tiszatáj

ROLAND SCHIMMELPFENNIG:
AZ ARAB ÉJSZAKA

Van Magyarországon, azon belül is a főváros peremén egy szó szoros értelemben vett közösségi színház: a Budaörsi Latinovits Színház valójában egy művelődési házból színházzá fejlesztett térben működik, s az utóbbi években pezsgő kulturális műhellyé nőtte ki magát. Ehhez remek felhajtóerőt jelentett a Sztalker Csoport Liliomfi című vizsgaelőadása (rendezője ifj. Vidnyánszky Attila), amely szintúgy Budaörsön fut immár évek óta – természetesen teltházzal. De ami jóval fontosabb, s ami megalapozta a budaörsi teátrum közösségi jellegét, az a széleskörű közönségréteget megszólító műsorstruktúrában, illetve a helyi és környéki iskoláscsoportok színházi szocializációját megalapozó programokban keresendő.

 

Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu

 

Még az elmúlt év őszén bemutatott Az arab éjszaka című darab egyik délutáni előadásán is javarészt iskolás csoportok népesítették be a nézőteret. A hazájában egyik legtöbbet játszott kortárs német drámaíró, Roland Schimmelpfennig művét Forgács Péter vitte színre, amely igencsak bátor vállalás: Schimmelpfennig sűrű szövésű darabja kemény dió, idehaza kevés rendező vállalkozott a szóban forgó, burjánzó lírai nyelvvel operáló textus megrendezésére. Tegyük hozzá, teljes joggal: a mű groteszk, álom- és valóság között egyensúlyozó, füzérszerűen egymásba fonódó jelenetei öt szereplő kisszerű, banalitásokkal teli életét ábrázolják. A darab a lakótelepi mindennapok eseménytelen momentumainak elbeszélésére és a szövegstílus emelkedettségének feszültségére épül, hiszen a mű triviális, szóra sem érdemes hétköznapi szituációkat hangosít fel, s formál nyelvi anyaggá. Olyan szituációkról van szó, amelyek a hétköznapi szemünk előtt rendre rejtve maradnak, vagy mi magunk is az elrejtésükre törekszünk. A nyelv közlésfunkciója végletekig fokozott groteszkséggel párosulva csorbul, hiszen csőtörés, elromlott lift, elhagyott lakáskulcs, felborult bevásárlószatyor teszi ki a darab tartalmát. Mindemellett a stílusbeli feszültséget tovább serkenti a darab zeneisége, Forgács ugyanis Kéménczy Antal zongorakíséretével dúsítja fel az előadást, a szöveg ráadásul énekelve, operaszerű mintázatot követve hangzik el. Az Ezeregyéjszaka-szerű mesevilág és a panelház-valóság összecsapása a díszletezésben is formát ölt, hiszen (látványterv: Soki) az európai perspektívájú kelet-romantikát, kedves Ezeregyéjszaka-hangulatot árasztó belbecs tárul elénk: széles kanapék, hatalmas perzsaszőnyegek és a mennyezetről félig aláhulló lepedők népesítik be a teret. A színpad és a nézőtér között így koránt sincs szigorú választóvonal, amit a színészvezetés során ki is használtak: a színészek a nézők között járnak-kelnek, adott pillanatban leülnek melléjük, szemkontaktust teremtenek velük (tényleg közösségi színház!). Ez a nézői intimitást próbára tevő, bensőséges játékstílus a színészek számára is testhezálló feladatnak bizonyul, irigylésre méltó természetességgel léteznek szerepeikben.

 

Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu

 

A történet klisészerű karakterei rögtön az első jelenet során felsorakoznak: Hans Lomeier (Földes Tamás), a magányos házmester, aki monomániásan igyekszik kideríteni a lakótelepi vízhiány okait; Fatima Mansur (Szabó Irén), az érzéki, szexuális energiákkal túlfűtött hölgy; párja, a Fatiméhoz elmondása szerint mindig hűséges Kalil (Brasch Bence), illetve a feleségét gyászoló Peter Karpati (Chován Gábor). Mellettük Franziska Dehke képez egyfajta mesei-realitáson túli összekötőkapcsot: a fiatal lány Horváth Csenge alakításában a férfivágy tárgyaként, s Lomeier, illetve Karpati elfojtott érzéseinek felszabadítójaként jelenik meg. Schimmelpfennig darabjában nincsenek drámai karakterek, a szereplőket marcangoló belső konfliktusok pedig nem törnek fel a másik életét átíró gejzírként. Ugyanis Az arab éjszaka karakterei az álom és a valóság határán táncoló, az általuk teremtett nyelvi világban léteznek csupán.

 

Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu

 

Kérdéses viszont, hogy ez az elméleti síkon alaposan átgondolt rendezés mennyire képes a nézői befogadást megmozgatni. Attól tartok ugyanis, hogy kevéssé: az előadás metaforikus játékstílusa és meglehetősen sűrű nyelvisége nincs megfelelően előkészítve, az elrejtett, homályban maradó információk nem az érdeklődést stimulálják, hanem érzelmileg megközelíthetetlen távolságba tartják a színen szereplő karakterek háttértörténetét. Irodalmias érzület és néhol túlzottan esztétizáló zártság képződik meg ezzel, aminek következtében az előadást inkább nevezném érdekes kísérletnek, mint önmaga célját beteljesítő művészi produktumnak.

Fritz Gergely

 

Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu  Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu

Fotó: Borovi Dániel / www.latinovitsszinhaz.eu 


Címke: , , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő