Ez nem vers

FELUGOSSY LÁSZLÓ NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA CÍMŰ KÖTETÉRŐL

„A kvantumfizikusok megfigyelése, / hogy a szubatomi részecskék / egy látszólag üres térben tűnnek fel. / A részecske hirtelen a semmiből tűnik elő, / majd további részecskékre / osztódik, amelyek egymással ütköznek, / végül eltűnik, / vagyis visszakerül oda, ahonnan jött.”

(Felugossy László)

Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó. A képen a szerző egy pár fehér gumikesztyűt visel – melyen az „offlíra” kifejezés olvasható – miközben egy váza szájába fújja a levegőt, mintha éppen hangszerként kívánna játszani rajta. Napszemüvege mögül azt sugallhatja, csak a kezemet figyeljék, mert csalok. Felugossy bűvészkedik, vagy ahogy az ó ó mete ó című versében mondja: „ahogy a szavakat válogatom össze/ mintha egy nagy kalapból húznám elő őket/ – leginkább bűvészkedés helyett van ez így –” A dadaista kalapversekre való utalással olybá tűnik, a művészet kezei között szinte érint­hetetlen, megfoghatatlan jelenséggé válik, amit ennél fogva már képtelenség önmaga eddigi definícióival magyarázni.

A kötet öt nagyobb egységre (Unalmas versek, Halál unal­mas versek, 99%os versek, Vezethetetlen versek, Utolsó versek) tagolódik, melyekben számos műfaj – mémdal, konkrét vers, manifesztum, levél – megjelenik. Az egyes egységeken belül hol a versek mellett, hol a szerkezeti egységeket jelölő címek körül buborékok helyezkednek el. Belsejükben rövid, tömör aforizmaszerű gondolatfoszlányokkal, töredékekkel, melyek azokkal a szubatomi részecskékkel állíthatók párhuzamba, melyek az előszó helyett című részben olvashatók. A párhuzamot az adja, hogy a gondolat, mint szubsztancia a semmiből keletkezve önmagát megsokszorozva, felduzzadva terjeszkedik, tematikus kapcsolódási pontokat teremt, majd megvalósítatlanul, talán célba érés nélkül, mint a buborék ismét szertefoszlik, s eltűnik a semmiben. A kötet több ehhez hasonló nyelvi játékkal bővelkedik. Már a főcímben megtalálható ∏ is ilyen kísérlet, hiszen a matematikai fogalom jele áll a kimondott betűk helyett, ezzel létrehozva a többértelműséget, mely utal egyrészt az „ez nem piskóta” kifejezésre, vagyis a jelenség kiváló, szokásostól eltérő mivoltára, valamint önmaga matematikai fogalmára is, mely egyfajta esszenciája lehet a kötetnek. A ∏ végtelen, nem szakaszos tizedes törtként lezárhatatlan egységet alkot, alkotóelemei egyszeri és megismételhetetlen részek.   A kötet legtöbb darabja szintén lezáratlan rész, sok esetben még a mondat végi írásjel is hiányzik.  A tönk szélén (antivers) című szövegben ez a lezáratlanság utáni vágy olvasható: „leginkább/a végtelenhez/szeretnék/csapódni/”. A kötetben többször megjelenő fecske ábrája, mint a megújulás, újrakezdés jelképe is ezt a lezáratlanságot erősíti. A bizonytalanság, ami hasonlóképpen köztes állapot, a kötetben konkrétabb formában a Levél az Elbizonytalanító Intézettől című versben jelenik meg, mely arra hivatott, hogy az állampolgárt minden tekintetben megfossza az eddig biztosnak hitt alapjaitól, ezzel létrehozva az állandó megfélemlítettség állapotát. „Arra bátorítjuk Önt, hogy minél önállóbban próbáljon elbizonytalanodni, mert ez leginkább a közös érdekünk lenne, de ha ez véletlenül nem menne magától, akkor ezt az erre kiképzett professzionális szakembereink pillanatok alatt megoldják, és Ön tökéletesen bizonytalan lesz egy életre.”

Az alcím címadó verse a Szerelmes vagyok a laptopomba a számítógéphez való ragaszkodást az emberek iránti szexuális vágy kifejeződésével írja le. A gép, mint az önmagát felajánló női test tárulkozik fel tulajdonosa előtt, akinek kéjes vágya a gondolat klaviatúrával való megteremtésén alapul. A vágy különlegessége abban a hasonlóságban ragadható meg, hogy akkor is fennáll, ha tárgya nincs, vagy soha nem is volt a szerelmet kinyilvánító birtokában: „és ez még abban az esetben is hasonló/ha egyebek közt/nincs/és soha nem is létezett laptopom”.  Ez a ciklus az idő, a végtelen és a sors motívumai köré épül önmagát Unalmas versekként definiálva.

A következő ciklusokban halál unalmas, hiányos, tökéletlen és vezethetetlen versekkel találkozunk, legalábbis Felugossy címei alapján. Mintha a szerző el akarná tántorítani a befogadót a további olvasástól. Felugossy lebeszél? Provokál. Hiszen kötetének hátsó borítójával is üzen: „Az ember olyan könnyen összezavarható”.  A Nem∏skóta kötetben a szerző valóban mindent megtesz azért, hogy olvasója lába alól kihúzza a hagyomány talaját. De azért csak próbálkozzunk!

Békés Izabella

(Megjelent a Tiszatáj 2018/1. számában)

MissionArt Galéria

Budapest, 2014

131 oldal, 1900 Ft