12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.02.
| Magashegyi Underground szimfonikus koncert új műsorral >>>
11.29.
| Sass Sylvia a „Krinò” vendége >>>
11.24.
| „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában (Konferencia) >>>
11.23.
| Rising Stars: ismét a fiatal tehetségeké a Müpa >>>
11.23.
| A gyerekirodalom nagykorúsítása >>>
11.23.
| Katona József Színház – Életrajz-változatok Takács Zsuzsára >>>
11.22.
| Megálló – Petrács Gábor Réteg, rétegződés című kiállításának megnyitója >>>
11.22.
| Ferenczi Gyuri és Lóci egy-egy kultikus lemezről szakért >>>
11.20.
| Mindig más… – Jenei Gyula verseskötetének bemutatója >>>
11.14.
| Más közösségek nyitottságára tanít a belvárosi galéria >>>
11.06.
| 11 óra álmodozás Ravel és Debussy zenéjének bűvöletében >>>
11.06.
| SZNSZ – Hernádi Judit és Kern András Szegeden >>>
10.30.
| Kábé23 – a Kerekes Band első majdnem két és fél évtizede már előrendelhető! >>>
09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>

Bende Tamás, Koman Zsombor, Nemes Z. Márió, Frank O’Hara, Sylvia Plath, Szálinger Balázs, Szeles Judit, Szunyog Ágota, Tandori Dezső versei
Balogh Dávid, Bátyi Zoltán, Hidas Judit, Milorad Pavić prózája
Tanulmányok a 100 éve lezárult I. világháborúról
Diákmelléklet: Takács Zsuzsa költészetéről
Fotók Müller Miklósról

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Csillagtetős színház csillagok nélkül
2018.07.07 - tiszatáj

RIGOLETTO A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOKON

Ősi vita, hogyan is játszunk operát a Dóm téren? A kezdetekben a kérdés föl sem merült, hisz Salzburgot tartották mintának, s a 30-as években az Aida, a Turandot és a Parasztbecsület került színre, nemzetközi szereposztásban, eredeti nyelven. A János vitéz meg a Háry meg persze magyarul. Az újraéledéskor, 1959-ben Vaszy a Hunyadi Lászlóval nyitott, szintén eredeti, azaz magyar nyelven. Csak a 4. évadban, 1962-ben került elő az Aida olaszul. Azóta vegyes a kép. Legtöbbször eredetiben, olaszul vagy franciául szólalt meg az opera, de a Fidelio, A varázsfuvola, a Hoffmann meséi vagy legutóbb a Turandot is magyarul ment. Mindkettőre vannak érvek és ellenérvek, egy bizonyos: egy magyar nyelvű előadásban külföldi sztárok nem tudnak föllépni.

Márpedig ők kezdettől hozzá tartoznak a Dóm térhez. A 30-as években a korszak legnagyobb Turandotja, Gina Cigna énekelte Puccini operájának főszerepét, a Parasztbecsületben Apollo Granfortét hallhattuk, 1939-ben pedig a magyar világsztár, Németh Mária volt Turandot és Aida.

A szocializmus éveiben a baráti országok nagyjai, Elena Cernei, Nicolae Herlea vagy Nikola Nikolov mellett eljött Margaret Tynes, Amy Schuard, Carlo Cava, később Mario Malagnini vagy Paolo Gavanelli. Kevesen tudják, hogy pályájának elején, megfordult itt egy Don Carlosban Marcello Giordani is. A világsztároknak kétféle szerepe lehet. Régebben a magyar közönség csak akkor hallhatta őket, ha eljöttek hozzánk. Mióta szabad az utazás, épp ellenkezőleg: elsősorban tőlük remélhető, hogy külföldi nézőket is vonzanak a Dóm térre. Az utóbbi években a Játékok vezetősége műfajon kívüli sztárokkal próbálta megfűszerezni az operaprodukciókat. Dolhai Attila a Parasztbecsületben nem vált be, Gérard Depardieu-nek a Háryban és Paul Pottsnak a Hollandiban jótékony hatása volt, Katerina Witt Az álarcosbálban kudarcnak bizonyult. A tavalyi Tosca után az idei Rigolettóval föl is hagytak a költséges próbálkozással. Ám míg a Tosca elsőrangú énekesekkel és izgalmas rendezéssel hódított, a Rigolettó inkább zenés látványosságként értelmezhető, az énekesgárda pedig némi túlzással a Szegedi Nemzeti Színház második szereposztásának hatott.

 

 

Többen vetették föl azt a kreatív ötletet, hogy az operaelőadásokat egyszer próbálják meg operasztárok meghívásával vonzóvá tenni. A Rigolettó nehéz, végtelenül sokszínű címszerepe kínálta volna ezt a megoldást, de nem éltek vele. Erről a szólamról írta Tito Gobbi, hogy „még most is rendszeresen tanulmányozom a partitúrát, pedig már évek óta nem éneklem”. Ludovik Kendi avagy Kendi Lajos nem megy bele a szerep szélsőségeibe. Nehéz eldönteni, hogy hangi lehetőségei korlátozzák ebben, vagy személyiségéből hiányoznak azok a végletek, amelyek a hős lényegét jelentik. Megjelenésében sincs semmi torz, csúnya. Kendi alacsony termetű férfi, erre se játszik rá a rendezés, pedig lehetne. Tizenéves lányát, Gildát Keszei Bori énekelte, aki 21 éve mutatkozott be ebben a szerepben. Nagyrészt megőrizte lányos alakját, de hangja ugyanolyan kicsi maradt. Lelkiismeretesen végigdolgozza a szerepet, de inkább tiszteletünket vívja ki, nem csodálatunkat. Igazi élményt ad viszont a harmadik főhős. László Boldizsár képességei nem Mantova hercegének szerepében mutatkoznak meg legteljesebben, de hát egy szép tenorhang, átütő magassággal nagyon hatásos ebben a szerepben, különösen, ha tulajdonosa megtévesztésig úgy néz ki, mint egy bohém herceg. Abból, hogy Sparafucile szólamát a bőgők kísérik, azt találták ki, hogy Kiss András bőgőzést imitálva énekelje szólamát. Eszköze félig vonó, félig kard, a végén ezzel öli meg Gildát. De nem leszúrja, ami elvágja a torkát. Tudom, persze, hogy az opera eleve irreális műfaj, azért a közönség tagjait eltérő mértékben zavarja, hogy átvágott légcsővel lehetetlen énekelni, igaz, keresztülszúrt tüdővel is bajos. Amúgy Kiss tüdővel kitűnően bírja, erőteljes hangon, sátáni vigyorral adja a bérgyilkost. Úgy odakeni Ádám Zsuzsannát, hogy csak úgy nyekken! A fiatal szoprán épp csak föltornászta magát mezzóból, amikor ismét régi fachját kell énekelnie. Lent is fönt is jól szól a hangja, van benne csábítás is elég. Merész ruhája – ha jobban belegondolunk – egy extravagáns divatbemutatón is föltűnést keltene, nemhogy külvárosi kocsmában. Két idős énekest hívtak két kis szerepre, gondolom nekik, a 70-es-80-as évek légkörét kellett volna visszahozniuk a színpadra. Kalmár Magdának ehhez túl kicsi a szerepe, és azt a keveset se az ő szopránjára írták. Kováts Kolost főleg hangja és briliáns technikája emelte az első vonalba. Ez még megvan, de mindig is jobban érvényesült hosszabb szólamokban. Monteroneként két rövid megjelenéssel kellene szuggesztív alakot teremteni, ami sose volt erőssége.

 

 

Harangozó Gyula nagyszabású látványosságokat tervezett énekesei köré. A köztük lévő viszonyokról kevés mondanivalója van. Nem tudott ellenállni a csábításnak, hogy a cselekménynek több olyan mozzanatát is színpadra állítsa, amelyek Verdinél a játékidőn kívül, vagy a színfalak mögött történnek. Az például tetszik, hogy a rövid előjáték alatt látjuk, amint Monterone lánya kikel a Herceg ágyából és atyja elvezeti. Ha a hercegi hálószobát a köralakú díszlet közepére, az első emeletre tesszük, logikus, hogy Gildát is ide viszi. Így viszont ebben a jelenetben valóban fölmerül az a probléma, hogy a 7-8 perces Rigoletto-ária esetén történik meg az elcsábítás, a légyott, meg minden. A kettős forgó persze ügyes megoldás. De a lényegében egyetlen díszlet örökös problémájával is jár, mert az egyes jelenetek közötti erős hangulati változatosságot a látvány nem támogatja. Tihanyi Ildikó tervezte a neoncsövekkel megerősített építményt, különösen sötétben mutat jól. A jelmezegyüttes is rendkívül látványos, Tihanyi Náray Tamással a kórustagokat, táncosokat, statisztákat sem hanyagolta el. Miközben az előadás rendkívüli gondot fordított a külső megjelenésre, az egyes figurák kidolgozását elnagyolja, a rendezőnek a köztük lévő viszonyok, pontos, erőteljes kidolgozására nincsenek eszközei.

Mindez azért is föltűnő, mert a zenei megvalósítás nagyon kidolgozott. Pál Tamás keze alatt minden sokkal pontosabban, kimunkáltabban szólal meg, mint az egy szabadtéri produkcióban szokásos. Nemcsak a zenekar, de a kórus és szólisták is.

Csakhogy ezzel a gárdával kissé érdektelennek hatott a történet. Hiába énekeltek magyarul, hiába értettük a szavukat, ha amit mondtak, nem volt elég erős. A publikum tátott szájjal nézegette a színpadot, de az igazi zenedrámáról csak hozzávetőleges képet kapott a felhős ég alatt. Az esőt elkerültük. Szép dolog, ha az égen csillagok ragyognak, de legalább ekkora szükség lenne rájuk a színpadon is.

Márok Tamás

 

Fotó: Dusha Béla


Címke: , , , ,
2018.11.20 - tiszatáj

BACON, FREUD ÉS A LONDONI ISKOLA FESTÉSZETE
Még a Frida Kahlo-kiállítás is látogatható, a Magyar Nemzeti Galéria máris tálcán kínálja legújabb tárlatán az egyetemes képzőművészet – talán nem túlzás állítani – egyik legfontosabb korszakát, a Londoni iskola fénykorát. A Magyarországon először látható időszaki kiállítás elsősorban Lucian Freud, Francis Bacon, Leon Kossoff és Frank Auerbach munkásságára fókuszál, de láthatók az iskola utódainak, a figurális festészet tehetséges kortárs alkotóinak munkái is…. – TÓTH EMESE ÍRÁSA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PASS ANDREÁVAL
Sötét folyosón ülünk a Jurányiban, Andreának nem is olyan régen olvasópróbája volt, összekuporodunk a plakátok borította kanapén. Halkan, meghitt suttogással beszélgetünk az Eltűnő ingerekről, arról is, hogyan írunk drámát, várt és váratlan kihívásokról, és a borzasztó űrről… – DRUBINA ORSOLYA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS MAGYARNÉ ANTAL NIKOLETTEL
A Magyarné Antal Nikolett tollából született Répa, retek, mogyoró című könyv az óvodások szorongásait hivatott oldani a logopédiai foglalkozásokkal kapcsolatban, feladatokkal és kedves illusztrációval segítve a mindennapos gyakorlást és fejlődést. A szakemberrel új könyve kapcsán beszélgettünk, ami az idén jelent meg a Manó Könyvek gondozásában… – MAKKAI-KOVÁCS KRISZTINA INTERJÚJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

A SZENT ÉS A FARKAS
Hiába jutalmazták az idei Cannes-i Filmfesztiválon a Legjobb forgatókönyvnek járó díjjal, a Csodákat dirigáló Alice Rohrwacher filmje mind hagyományos narratívával bíró dramedy-ként, mind szabálytalanságokra és főképp érzéki benyomásokra összpontosító szerzői műként is felsül. Dekoncentrált darab csírájában remek ötletekkel, ám annál slendriánabb kivitelezéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.11.18 - tiszatáj

SECONDHAND (SZOVJETŰDÖK) AZ ÖRKÉNY SZÍNHÁZBAN
Újfent a múltfeldolgozás kedvelt színházi missziója jegyében indította az évadot az Örkény Színház. Bagossy László rendező és a köré gyűjtött, Kovács D. Dánielből, illetőleg a Színművészeti Egyetem hallgatóiból összeálló alkotócsapat Szvetlana Alekszejevics Nobel-díjjal jutalmazott könyvei alapján készítették el a Madách téri teátrum évadnyitó bemutatóját. A Secondhand – szovjetűdök című előadás az oroszországi posztszovjet létezés esszenciáját igyekszik színpadra vinni… – FRITZ GERGELY KRITIKÁJA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

A VIRÁG JUDIT GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
1904 és 1914 között az 1870-es és 1880-as években született képzőművész generáció a birodalmi Bécs és az elegáns München helyett inkább a kozmopolita Párizst választotta zarándokhelyéül. E nemzedék tagjai elsőként ismerkedtek meg a fauve-ok és a kubizmus fejleményeivel, használták fel művészetükben a francia főváros által nyújtott modern képzőművészeti újításokat. A mostani nonprofit tárlat nem a Magyar Vadak című 2006-os nagyszabású kiállítást akarja lemásolni, hanem a Nagybányai Művésztelep modernista generációjának első nagy sikereit szeretné bemutatni… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.11.17 - tiszatáj

MOZART OPERÁJA A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN
Minél pezsgőbb, szellemesebb, érdekesebb előadás a Figaro házassága Szentendrén, annál nehezebb lesz beilleszteni a Szegedi (Pécsi, Miskolci stb.) Nemzeti Színházba. Minél jobban illik a produkció egy kicsi szabadtéri színpadra nyáron, annál nehezebb lesz alkalmazni egy nagy zárt színpadra ősszel-télen. Elsőre jó ötletnek tűnik, hogy ugyanazt a produkciót vigyük be kőszínházakba, takarítsuk meg a díszletek és a jelmezek költségét, no meg a próbák egy részét. Valójában művészi értelemben komoly vérveszteséget okoz… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

SZERGEJ LOZNYICA FILMJE
A Donyeci történetek egy nagyszerű ukrán rendező friss témát érintő, zavarbaejtő filmje. Szergej Loznyica a 90-es évek közepén kezdte a filmes pályafutását. A dátum talán azért tűnik most beszédesnek, mert sokat elárul Loznyica elkötelezettségéről: ekkor a harmincas évei közepén jár, több foglalkozást kipróbál, és sok országban nagyon alaposan körülnéz. Ifjúkori eszmélkedése egyébként olyan területeken folyik, amelyek azóta önálló országokká váltak: a mai Belorussziában született, Ukrajnában és Oroszországban járt iskolában… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.11.15 - tiszatáj

MIKLOSOVITS LÁSZLÓ KÉPZŐMŰVÉSZ SZEGEDI KIÁLLÍTÁSA
Miklosovits a Tiszatáj Galéria falain egyedi műveket, főként tusrajzokat sorakoztatott föl. Ezek között találunk aprólékos mívességgel megdolgozott alkotásokat, nagyvonalúan, úgymond csuklóból feldobott vonalkölteményeket és lavírozott színes tus-festményeket is. Több grafikát gobelinszerű textúrával jelenített meg az alkotó, a finom vonalszövedékek szinte textil hatásúak. De érdekes, hogy a raszteres tónusokkal, térbeli illúziókat is sikerült kelteni s szoborszerű alakzatokat „faragni”… – PACSIKA EMÍLIA ÍRÁSA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő