10.04.
| Sötétség a Napfény Városában – Beszélgetés Veres Attilával >>>
10.02.
| Trafó – Motus (IT): MDLSX >>>
10.02.
| Asztali beszélgetések… – Meseterápia >>>
09.30.
| MASZK – Trojka Színházi Társulás–Csiky Gergely Állami Magyar Színház: O. márkiné >>>
09.28.
| MASZK – Grecsó Krisztián–Bíró Bence: Megyek utánad >>>
09.28.
| ZUG színház és művészeti tetthely – Fehér Ferenc: IMÁGÓ >>>
09.23.
| MASZK – Simkó Beatrix–Grecsó Zoltán: #ORFEUSZ #EURÜDIKÉ >>>
09.21.
| Összművészeti meglepetés a magyar dráma napján >>>
09.21.
| Trafó – Heiner Müller: Kvartett >>>
09.20.
| Válogatás a Mihályfi-gyűjteményből >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>

Csehy Zoltán, Karacs Andrea, Posta Marianna, Szabó Dárió, Tőzsér Árpád, Turi Tímea versei

Bán Zoltán András, Erdei L. Tamás, Kontra Ferenc prózája

Anne Carson, Fried István, Thomas Schestag, Szabó Csaba tanulmánya

A Velencei Építészeti Biennáléról

Diákmelléklet: Lőrincz Csongor Esterházy Péter korai prózájáról

>>>

BESZÁMOLÓ A TAPASZTALATOKRÓL
A Madrid szívében található múzeum hármas legfőbb csúcsának tekinthető Prado (a Thyssen-Bornemissza, illetve a Reina Sofia mellett) a kezdetektől a mai napig töretlen presztízzsel bír a klasszikus művészeti intézmények között. Tekintve, hogy a 2017-2018-as tanév tavaszi félévét Erasmus hallgatóként Madridban töltöm… – KISS ENIKŐ BESZÁMOLÓJA

>>>

Egon és Kortárs(S)a(ny)i
2018.07.06 - tiszatáj

SCHIELE ART CENTRUM

Alexander Manolescu (1883–1923?), alias „Sanyi Manó”, amint maga-magát oly gyakran nevezte, becézte ő, aki egy szinte ismeretlen, de meglehetősen színes egyéniség volt. A román-magyar-zsidó származású díszletfestő, költő, színész: kémiai- és fotográfiai kísérletekkel is foglalkozott. Egon és Alexander e varázslatos, mesebéli kisvárosban, Český Krumlovban ismerkedtek össze, itt kötöttek rövid, de mondhatni, hogy nem hétköznapi barátságot. Az óváros „bohém negyedében”, egymás szomszédságában laktak s abban az időszakban ön-képeket, illetve közös portrékat, rendhagyóbb fotó-sorozatokat is készítettek…

A fennmaradt üvegnegatívokat a helyi Múzeumban, az Art Centrum eredeti (ódon) hátsóépületében őrzik, mégpedig a Hermetikus Terem speciális fal-bemélyedéseiben. A negatívok több rétegű, foncsorozott tükör-keretekbe ágyazva, a frontális tekintetektől rejtve, mély-bíbor megvilágításban, hártyás folyadékban lebegtetve derengenek a sötét szobában…

Magánéleti és egzisztenciális problémák-, illetve egyféle szellemi száműzetés eredménye volt e találkozás (mindkét művész részéről)… Egon első versei is akkoriban születtek (1910), de jelentős expresszív aktábrázolásokat is létrehozott abban az évben. Ám, a krumlovi időszak sem tarthatott sokáig. Schielének hamarosan (modelljével, Wallyval folytatott „vadházassága” miatt) távoznia kellet a városból (1911), szó szerint kitiltották őket… „Manapság” persze kiemelt jelentőségűvé, a hely egyik büszkeségévé vált a Schieléről elnevezett Művészeti Intézmény…

Egon Schiele életműve ismert, mondhatni, hogy divatos is, ám Manolescuról, eltűnésének körülményeiről nem tudunk semmit, nyoma veszett. Életéről, haláláról sem találunk dokumentációkat, nevével csupán (a szintén díszletfestő) Erwin Osen naplójában találkozhatunk, ott is csak elvétve… Erwin és Egon, a két excentrikus-extravagáns közösen bérelt házat Krumlovban, ott ismerték meg a különösen finom, szinte leányos arcvonásokkal rendelkező, ám testi fogyatékosságokkal is küzdő, az enyhén púpos, kissé gnóm, kissé kobold Alexandert, akinek megjelenése ihlető forrás volt Egon számára. Egy-egy versében ír is róla, mint: megfoghatatlan jelenésről, mint időtlen átutazóról, asztrális jelenlétről, vagy mint igéző, másvilági, nemtelen lényről…

A Schiele Art Centrum kortárs (cseh és külföldi) művészek kiállításának is helyet biztosít. Jelenleg, a prágai születésű Marie Blabolilová (1948) grafikus, festő, restaurátor alkotásait, életmű-válogatását tekinthetjük meg, illetve a fiatalabb generáció egy-egy műalkotásával is találkozhatunk… Blabolilová munkái leginkább vegyes technikai kísérletek, témaválasztásai visszatérőek, melyekben gyakoriak az ismétlődések is, pl. Húsvét-sorozat (Krisztus-ábrázolás variációk), Enteriőrök (macskák a műteremben), Napraforgó-sorozat (Van Gogh-parafrázisok)…

Seidel Fotómúzeum és Műterem. A 2000-es évek elejétől működő, Josef František Seidel (1859, České Kamenice – 1935, Český Krumlov) munkásságát bemutató helyszínt szintén érdemes meglátogatni. Hasonlóan a budapesti Mai Manó Házhoz: az épületben (a kerttel is rendelkező, hangulatos kúriában) Napfényműterem és kiállítótér is található. Impozáns múzeum, ahol korabeli fotográfiák, fotómasinák (az 1800-as évek végét, az 1900-as évek első negyedét felidéző fényképezőgépek) sorakoznak: különféle fotótörténeti tárgyakkal, illetve a Seidel-család akkori életét bemutató szobákkal, miközben némi (fotográfiai) bepillantást kaphatunk, hogy milyen is volt az élet a cseh-osztrák-német határvidéken a XIX–XX. század fordulóján…

Český Krumlov. Dél-Csehországban, a Moldva folyó kettős kanyarulatának partján fekszik. Változatos, tartalmas város, egy reneszánsz álom-világ keveredése a mai „kortalan” korokkal ölelkezve… Történelmi negyede a Világörökség része.

(Český Krumlov, 2018)

Nagy Zopán

 

Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Közös önportré Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Közös önportré Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Közös önportré Egon Schiele Art Centrum Cesky Krumlov Josef Seidel portréja Josef Seidel atelier Josef Seidel atelier Josef Seidel fotóműterme Marie Blabolilová alkotásai Marie Blabolilová alkotásai Marie Blabolilová Kocka v kleci 1998 Marie Blabolilová Krajina s mosty 1988 Marie Blabolilová Ukrizování 2003 Toybox Stenák 2017

A szerző fotói


Címke: , , , , , ,
2018.09.20 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Előbb-utóbb megtörténik velünk. Hogy összedől a világ. Vagy úgy tűnik, hogy össze fog dőlni. Nem dől össze. Az idő fontos tényező. Sok múlik egy másodpercen is. A kvantumfizikában. Előtte még nem létezett valami, és egy másodperccel utóbb már igen. Mintha azt mondanánk, hogy a baj előtt egy perccel még nem volt semmi baj. Wurmtól virtuális műveket látunk. Mint amikor félkészen veszünk át egy lakást, és nekünk kell azt befejezni. Nincs megállás […]

>>>
2018.09.19 - tiszatáj

FELUGOSSY LÁSZLÓ: NEM∏SKÓTA SZERELMES VAGYOK A LAPTOPOMBA
Felugossy László Nem∏skóta szerelmes vagyok a laptopomba című kötete 2014-ben látott napvilágot a MissionnArt Galéria gondozásában. A kötetben a szerző megjelölése alapján versek, szövegek, buborékok találhatók. Már a fedőlapon a Felugossyt ábrázoló fénykép is jelzi, hogy ebben a kötetben nem hagyományos költészettel fog találkozni az olvasó…. – BÉKÉS IZABELLA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

BENCZÚR EMESE KIÁLLÍTÁSA A MODEM-BEN
Játék, (ön)irónia, szembesítés, az igazság keresése vagy mindezek egyszerre? A Munkácsy-díjas képzőművész reprezentatív kiállítása az értelmezés, látszat és valóság kérdését helyezi a középpontba… – GALAMBOS ÁDÁM ÍRÁSA

>>>
2018.09.18 - tiszatáj

90 ÉVES DEBRECZENI TIBOR
Mi a titka az összetartó erőnek? Az, ami kellene, hogy nemzeti minimum legyen, „nagyban” is. A haza szeretete, a magyar nyelv és irodalom tisztelete, a közösségi értékek fontosnak tartása. Sajátos vonása a csapatnak a „Játszó ember” megjelölés. D. T. – így nevezi önmagát a Kör alapítója és vezetője, a drámapedagógia hazai megalapítója, hiszen valóban ő a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrehozója – az aktív szerepjátszást alapvető fontosságúnak tartja. Homo ludens… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

>>>
2018.09.17 - tiszatáj

Egy kis morgolódással kezdeném: úgy látszik, hogy a központozásmentes nyelvhasználat megjelent magyar filmcímben – értem én, hogy idézet egy kommentből, de akkor sem szerencsés ilyen látványos helyen kerékbetörni a magyar nyelvet… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.15 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS ANDREI ROSETTIVEL
Szeptember 22-ig még megtekinthető a NOIMA15 nevű művészeti csoport tárlata a Román Kulturális Intézet kiállító termeiben. A csoport összes tagja főiskolát végzett képzőművész, szinte mindegyikük egy eltérő nyelvezetet beszél: a plen-air látásmódot használják, viszont számukra a nyitott tér vizsgálata nemcsak a színekre, hanem a színspektrumokra, a régi mesterek munkáinak, technikáinak vizsgálatára, az alapvető jellegzetességeik felhasználására is kiterjed… – JUHÁSZ BÁLINT INTERJÚJA

>>>
2018.09.12 - tiszatáj

KENYERES BÁLINT FILMJE
A Tegnap Kenyeres Bálint egészen különleges nagyjátékfilmes bemutatkozása: tíz évvel az utolsó kisjátékfilmje után készült el. Ráadásul a rendkívüli elsőfilmes vállalkozásról van szó, hiszen a Tegnap soknemzetiségű produkció, amelynek stábjában csupán néhány magyar van (például a nagyszerű Fillenz Ádám), legalább két világsztár (Vlad Ivanov és Joanna ter Steege) szerepel, a helyszínek kivétel nélkül Magyarországon kívüliek… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

>>>
2018.09.12 - tiszatáj

KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: SZINONÍMIÁK. KÖZELEDÉSEK HEIDEGGERHEZ
Érdemes kicsit elidőzni a címnél és az alcímnél. Szinonímiák. Ugyanaz és más, azonosság és különbség. Közelség, szomszédság, rokonság, mégis távolság és idegenség. A görögben közös név, egymás melletti, együttes, összetartozó megnevezései valaminek, nagyjából ugyanannak ‒ de tudjuk, hiszen írás, s legkivált talán fordítás során rendre mélabúsan vagy kétségbeesetten tapasztaljuk, hogy mégis egészen másnak… – SIMON ATTILA KRITIKÁJA

>>>
2018.09.10 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A CSAKNEKEDKISLÁNY ZENEKARRAL
Tavaly répával záporozták meg a közönséget, idén őket fenyegette eső, ráadásul ajándék lovaskocsis-akusztikus koncerttel kenyerezték le a Malomfesztivált csak azért, hogy felléphessenek. Ők a Csaknekedkislány zenekar. – FÖLDESI CSENGE INTERJÚJA

>>>
2018.09.07 - tiszatáj

SUMMER 1993
Önéletrajzi ihletésű munka az eddig rövidfilmeken dolgozó, 1986-os születésű Carla Simón nagyjátékfilmes debütje. Film-memoárnak hívja a tavalyi, Goya-díjakkal és a Berlinalén a legjobb elsőfilmesnek járó zsűridíjjal honorált Summer 1993-t. Erőteljes szubjektivitáson nyugvó műve nemcsak már-már transzcendens húrokat pengető karakterdráma, de remekül illeszkedik a spanyol filmtörténetet olykor nagyban reformáló gyerektrauma-mozik sorába is… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő