11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Visszatérő ösvények angyalokkal
2018.05.28 - tiszatáj

KECSKÉS ÁGNES KIÁLLÍTÁSA A VÁRNEGYED GALÉRIÁBAN

A következetesség, a saját úton járás: a hitelesség záloga. A divatos megoldások elkerülése, a tradicionális forma minőségi megtartása: a szakmai tisztességé. A hagyomány tisztelete anakronizmus nélkül: múltban gyökerező korszerűség. A gondolati tartalmak, ítéletek vállalása: a morális helytállás alapja. A hightech évtizedeiben klasszikus gobelin technikával a fine art magasságait bejárni: bátorság és ihletett tehetség társulása. S a választott szellemi határmezsgyén belüli szabadságot megélni, szuverenitást felmutatni: az művészi autonómia. Ezek a rögtönzött összefüggések jutottak eszembe Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész tárlatának megnyitóján, Budapesten a Várnegyed Galériában, ahol válogatást mutatnak be a művész életművéből.

Kecskés Ágnes mindig igazat beszél. Mit beszél, kiált! A magyar kárpitművészet jeles képviselője soha nem érte be azzal, hogy önfeledten játszadozott volna az anyaggal, s úgy tűnik, egyre inkább nem fő célja, hogy tetszetős textúrákkal, dekoratív hatásokkal kápráztassa el a nézőt. Azt is teszi persze, de ennél sokkal többre vállalkozik. Láthatóan gondolkodtatni akar és figyelmeztetni. A világ legnehezebb, legmívesebb technikájával a világ legfontosabb dolgairól kíván szólni. Kárpitjai életről, halálról, történelemről, háborúról, pokolról beszélnek, a folyók, vizek, fák, virágok, madarak, csillagok társaságában Bukott angyalt is találunk. Visszatérő ösvények – ez kiállításának címe – amiken Kecskés Ágnes jár. Föld és ég között közlekedik, a teljes világot befogva gobelinjeinek tartalmaival. Úgy tűnik, jó viszonyt ápol az égi szárnyasokkal, az angyalok családjának sokféle egyede üldögél, fekszik, térdel kárpitjain. Egyik helyütt puttók bókolnak, másutt kerubok strázsálnak s ők nem a reneszánsz, vagy a barokk itt ragadt díszlet elemei, inkább jelen világunk hírnökei, védnökei, jelenlétük profán és szakrális egyszerre.

 

Ikonok

 

Kecskés Ágnes a komponálás nagymestere, nála az „üres” mezők is méltó társai, a beszédesre szőtt felületeknek. Számos alkotás szerkezeti egyensúlyát tartják fenn nyers színű negatív négyzetfoltok, ezek a „néma kvadrátok” tagolják több tételesre a művet. A Savaria című kárpiton római épület töredékek motívumait – mint kultikus jeleket – foglalja a művész triptichonba. Az Angyalok hódolása is megosztott felületeken történik, a felső mezőben angyalok bókolnak egymásnak kezükben virággal, alattuk a képet keskeny szalag zárja, melyen apró ikonok sorakoznak frame-szerűen. A középkori arcok, időtlenségbe révedő tekintetükkel elmosódott freskók homályló szentjeit idézik. A Komárom című kárpittal, e történelmi ihletettségű, narratív alkotással a művész édesapjának, Kecskés Lászlónak, a szeretett szülőváros történetírójának is emléket állít.

 

Himnusz

 

A Himnusz monumentális, kartografikus” remekmű: Kölcsey Ferenc költeményének térképbe transzponált üzenete. A gobelin a Kárpát-medencét jeleníti meg, vértől vöröslő folyókkal. A Duna és a Tisza, e két dél felé futó folyó életfát formáz, törzse kiskunságnyi szélességű, koronája pedig a Felvidék vízgyűjtő területének „folyóágaiból” lombosodik. A térkép alján csata folyik és vér. Kardozó lidércek öldökölnek, mellettük lehullott fejek, levágott karok sorakoznak. A mű a magyar történelemről megindító drámaisággal közvetít. Olyan veszteségeket is eszünkbe idéz, melyekről Kölcsey még nem is tudhatott, hiszen ezek csak a zivataros huszadik században érték a magyar népet. Kecskés Ágnes az eseményekről még más művekkel is közvetít. A Szétdarabolva című gobelinterven emberi végtagokat, testrészeket szór szét, minden korok minden háborúja ellen tiltakozva, de a cím valószínűleg az ország trianoni szétdarabolására utal, az 1914+ című alkotás pedig egyértelműen a Nagy Háború tragédiáját idézi. A kompozíció méretes keresztje egy lövészárok légi felvétele is lehetne, rajta a vörös és fekete hullámok olyanok, mint a vérrel kevert sártengeré lehettek Doberdónál.

 

Balassi

 

Persze nem csupa dráma Kecskés Ágnes művészete, a finom harmóniákat is megtaláljuk ezen a kiállításon. A művész egy szénnel rajzolt Fiatalkori önarcképről mosolyog ránk, a Víz alatt című sorozat kéklő, zöldellő indái organikus szólamokat énekelnek, a világmindenség sötéten görbülő íves karéjában Csillagok ringatnak kozmikus nyugalmat, a Hosszúkás virágcsík, mint csengettyűhúzogató hívogat békés istentiszteletre. A Dédnagymama maga a megtestesült méltóság, a finoman textúrált kosztümben egy békebeli nagyasszonyt állít elénk az alkotó. Balassi Bálint, mívesen megszőtt öltözékében, tollas kalapjával valódi reneszánsz férfiideál. A Júlia versek költőjét Esztergom várának társaságában látjuk, és egy hatalmas angyallal mely, mint rózsafelhő úszik át a képen. A Dunakanyar monokróm remekmű, nyers színű lenből és gyapjúból szőtt relief, az anyag apoteózisa valósul meg benne. És az Oroszlánok a hatalmas méretű édenben, a vörös és kék madarak között úgy trónolnak és mosolyognak, mint Isten legjámborabb teremtményei. Kedvünk lenne közéjük telepedni. Azt üzenik a nézőnek, hogy ilyen békések és derűsek lennénk mi is, ha Kecskés Ágnes paradicsomában élhetnénk.

De nem élhetünk ott és naponta föltehetjük magunknak a kérdést, vajon hol laknak mostanában a mosolygós oroszlánok, a hódoló angyalok és melyik égtáj felől várjuk a bárányt, ki elveszi a világ bűneit?

Ki nyitja meg a betett könyvet?
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.

A Introitosz című titokzatosan szép Pilinszky költemény – mely a művész kérésére hangzott el a kiállítás megnyitóján – jól reprezentálja Kecskés Ágnes világszemléletét, saját hitét, amihez hamiskás eszmerendszerek váltakozásának idején is hű maradt, s ami a kárpitjait évtizedek óta áthatja. A bárány talán Kecskés Ágnes „visszatérő ösvényein” is végigkocog, mielőtt feltöri a pecséteket.

 Pacsika Emília

(Kecskés Ágnes: Visszatérő ösvények, Várnegyed Galéria, 2018. május 3 – június 2.)


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő