01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

Visszatérő ösvények angyalokkal
2018.05.28 - tiszatáj

KECSKÉS ÁGNES KIÁLLÍTÁSA A VÁRNEGYED GALÉRIÁBAN

A következetesség, a saját úton járás: a hitelesség záloga. A divatos megoldások elkerülése, a tradicionális forma minőségi megtartása: a szakmai tisztességé. A hagyomány tisztelete anakronizmus nélkül: múltban gyökerező korszerűség. A gondolati tartalmak, ítéletek vállalása: a morális helytállás alapja. A hightech évtizedeiben klasszikus gobelin technikával a fine art magasságait bejárni: bátorság és ihletett tehetség társulása. S a választott szellemi határmezsgyén belüli szabadságot megélni, szuverenitást felmutatni: az művészi autonómia. Ezek a rögtönzött összefüggések jutottak eszembe Kecskés Ágnes Munkácsy-díjas kárpitművész tárlatának megnyitóján, Budapesten a Várnegyed Galériában, ahol válogatást mutatnak be a művész életművéből.

Kecskés Ágnes mindig igazat beszél. Mit beszél, kiált! A magyar kárpitművészet jeles képviselője soha nem érte be azzal, hogy önfeledten játszadozott volna az anyaggal, s úgy tűnik, egyre inkább nem fő célja, hogy tetszetős textúrákkal, dekoratív hatásokkal kápráztassa el a nézőt. Azt is teszi persze, de ennél sokkal többre vállalkozik. Láthatóan gondolkodtatni akar és figyelmeztetni. A világ legnehezebb, legmívesebb technikájával a világ legfontosabb dolgairól kíván szólni. Kárpitjai életről, halálról, történelemről, háborúról, pokolról beszélnek, a folyók, vizek, fák, virágok, madarak, csillagok társaságában Bukott angyalt is találunk. Visszatérő ösvények – ez kiállításának címe – amiken Kecskés Ágnes jár. Föld és ég között közlekedik, a teljes világot befogva gobelinjeinek tartalmaival. Úgy tűnik, jó viszonyt ápol az égi szárnyasokkal, az angyalok családjának sokféle egyede üldögél, fekszik, térdel kárpitjain. Egyik helyütt puttók bókolnak, másutt kerubok strázsálnak s ők nem a reneszánsz, vagy a barokk itt ragadt díszlet elemei, inkább jelen világunk hírnökei, védnökei, jelenlétük profán és szakrális egyszerre.

 

Ikonok

 

Kecskés Ágnes a komponálás nagymestere, nála az „üres” mezők is méltó társai, a beszédesre szőtt felületeknek. Számos alkotás szerkezeti egyensúlyát tartják fenn nyers színű negatív négyzetfoltok, ezek a „néma kvadrátok” tagolják több tételesre a művet. A Savaria című kárpiton római épület töredékek motívumait – mint kultikus jeleket – foglalja a művész triptichonba. Az Angyalok hódolása is megosztott felületeken történik, a felső mezőben angyalok bókolnak egymásnak kezükben virággal, alattuk a képet keskeny szalag zárja, melyen apró ikonok sorakoznak frame-szerűen. A középkori arcok, időtlenségbe révedő tekintetükkel elmosódott freskók homályló szentjeit idézik. A Komárom című kárpittal, e történelmi ihletettségű, narratív alkotással a művész édesapjának, Kecskés Lászlónak, a szeretett szülőváros történetírójának is emléket állít.

 

Himnusz

 

A Himnusz monumentális, kartografikus” remekmű: Kölcsey Ferenc költeményének térképbe transzponált üzenete. A gobelin a Kárpát-medencét jeleníti meg, vértől vöröslő folyókkal. A Duna és a Tisza, e két dél felé futó folyó életfát formáz, törzse kiskunságnyi szélességű, koronája pedig a Felvidék vízgyűjtő területének „folyóágaiból” lombosodik. A térkép alján csata folyik és vér. Kardozó lidércek öldökölnek, mellettük lehullott fejek, levágott karok sorakoznak. A mű a magyar történelemről megindító drámaisággal közvetít. Olyan veszteségeket is eszünkbe idéz, melyekről Kölcsey még nem is tudhatott, hiszen ezek csak a zivataros huszadik században érték a magyar népet. Kecskés Ágnes az eseményekről még más művekkel is közvetít. A Szétdarabolva című gobelinterven emberi végtagokat, testrészeket szór szét, minden korok minden háborúja ellen tiltakozva, de a cím valószínűleg az ország trianoni szétdarabolására utal, az 1914+ című alkotás pedig egyértelműen a Nagy Háború tragédiáját idézi. A kompozíció méretes keresztje egy lövészárok légi felvétele is lehetne, rajta a vörös és fekete hullámok olyanok, mint a vérrel kevert sártengeré lehettek Doberdónál.

 

Balassi

 

Persze nem csupa dráma Kecskés Ágnes művészete, a finom harmóniákat is megtaláljuk ezen a kiállításon. A művész egy szénnel rajzolt Fiatalkori önarcképről mosolyog ránk, a Víz alatt című sorozat kéklő, zöldellő indái organikus szólamokat énekelnek, a világmindenség sötéten görbülő íves karéjában Csillagok ringatnak kozmikus nyugalmat, a Hosszúkás virágcsík, mint csengettyűhúzogató hívogat békés istentiszteletre. A Dédnagymama maga a megtestesült méltóság, a finoman textúrált kosztümben egy békebeli nagyasszonyt állít elénk az alkotó. Balassi Bálint, mívesen megszőtt öltözékében, tollas kalapjával valódi reneszánsz férfiideál. A Júlia versek költőjét Esztergom várának társaságában látjuk, és egy hatalmas angyallal mely, mint rózsafelhő úszik át a képen. A Dunakanyar monokróm remekmű, nyers színű lenből és gyapjúból szőtt relief, az anyag apoteózisa valósul meg benne. És az Oroszlánok a hatalmas méretű édenben, a vörös és kék madarak között úgy trónolnak és mosolyognak, mint Isten legjámborabb teremtményei. Kedvünk lenne közéjük telepedni. Azt üzenik a nézőnek, hogy ilyen békések és derűsek lennénk mi is, ha Kecskés Ágnes paradicsomában élhetnénk.

De nem élhetünk ott és naponta föltehetjük magunknak a kérdést, vajon hol laknak mostanában a mosolygós oroszlánok, a hódoló angyalok és melyik égtáj felől várjuk a bárányt, ki elveszi a világ bűneit?

Ki nyitja meg a betett könyvet?
Ki szegi meg a töretlen időt?
Lapozza fel hajnaltól-hajnalig
emelve és ledöntve lapjait?

Az ismeretlen tűzvészébe nyúlni
ki merészel közülünk? S ki merészel
a csukott könyv leveles sürüjében,
ki mer kutatni? S hogy mer puszta kézzel?

És ki nem fél közülünk? Ki ne félne,
midőn szemét az Isten is lehúnyja,
és leborúlnak minden angyalok,
és elsötétűl minden kreatúra?

A bárány az, ki nem fél közülünk,
egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
Végigkocog az üvegtengeren
és trónra száll. És megnyitja a könyvet.

A Introitosz című titokzatosan szép Pilinszky költemény – mely a művész kérésére hangzott el a kiállítás megnyitóján – jól reprezentálja Kecskés Ágnes világszemléletét, saját hitét, amihez hamiskás eszmerendszerek váltakozásának idején is hű maradt, s ami a kárpitjait évtizedek óta áthatja. A bárány talán Kecskés Ágnes „visszatérő ösvényein” is végigkocog, mielőtt feltöri a pecséteket.

 Pacsika Emília

(Kecskés Ágnes: Visszatérő ösvények, Várnegyed Galéria, 2018. május 3 – június 2.)


Címke: , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő