07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Szabó Magda titkai
2018.01.11 - tiszatáj

SZILÁGYI ZSÓFIA A MINDENTUDÁS SZÍNHÁZI EGYETEMÉN

Szabó Magda gyermek- és ifjúsági regényeinek elemzésével, az írónő munkásságának és életének összefonódásával, halhatatlan szereplőkkel, hősteremtő kényszerrel és a töretlen népszerűség titkaival is foglalkozott január 8-ai előadásában Szilágyi Zsófia egyetemi tanár. A Mindentudás Színházi Egyeteme sorozat új évi első programja kapcsolódik a Békéscsabai Jókai Színház idei Születésnap című bemutatójához, és az érdeklődő közönség ezúttal is zsúfolásig megtöltötte a Sík Ferenc Kamaraszínházat.

Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája bevezetőjében arra figyelmeztetett, hogy a rendkívül gazdag életműnek csak egyik fejezetébe nyerhetünk bepillantást. Mint mondta, tavaly, amikor Szabó Magda századik születésnapjára emlékeztünk, a centenáriummal kapcsolatban több szerzőtől megkérdezték, hogy saját világában hol helyezné el a Kossuth-díjas írót. Háy János – aki a Corvin-ösztöndíjat Szabó Magda javaslatára kapta meg – így nyilatkozott:

„Ez a próza rám íróilag nem hatott. Azonban megerősített olyan alapokat, amelyek inkább az íráshoz való viszony tekintetében fontosak, s egyre fontosabbak, látván a szakmai hanyagság elharapódzását, hogy igenis az anyagot, amit megragadsz, rendesen meg kell dolgozni, az időt nem spórolhatod ki belőle, s hogy a cél a mű létrehozása, s nem az, hogy ki tapsol vagy nem tapsol hozzá. Hogy nem nyavalygunk, hanem dolgozunk. Az tény, hogy a posztmodern, nyelvkritikus, a formai és strukturális izgalmakra épülő irodalom külhonban a kilencvenes évek elején, nálunk a kétezres években lassan átadja a helyét egy sors- és problémaérzékenyebb irodalomnak. Ez megerősítette azokat az alkotókat, akik a nyelvkritikai fordulat előtt hagyományosabb prózát műveltek. Ez hozta vissza Szabó Magdát is a pályára a kilencvenes évek végén. Ám nem szabad elfeledni, azok, akik a posztmodern poétikán nevelkedtek, már nem úgy komponálnak, nem úgy építenek egy mondatot, mint a korábbi történetelbeszélő írók.”

Az idézet után Kovács Edit köszöntötte Szilágyi Zsófia professzort, irodalomtörténészt, kritikust, aki tavaly márciusban A Légy jó mindhalálig és más iskolaregények címmel tartott nagy sikerű előadást, és teljesen új megvilágításba helyezte Móricz Zsigmond regényeit. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom, valamint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát, tanított a Pannon Egyetemen, jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen ad elő, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe a kortárs és modern magyar irodalom és prózaelmélet.

Szilágyi Zsófia mondandójának elején leszögezte: Szabó Magda gyermek- és ifjúsági regényeit pályája elején írta, és arra keressük a választ, hogy miért hagyta abba ezt a sorozatot, illetve hol helyezhetők el ezek a regények az életművében.

Móriczot általában később szereti meg a felnőtt olvasó, Szabó Magdát nagyon hamar, gyermekként; minden művét egész életében nagy olvasói érdeklődés, szeretet övezte, viszont nincs komoly elemzés, tanulmány, értékelés a munkásságáról. A Születésnapról is hiába keresnénk tudományos elemzést, csak az olvasók, bloggerek véleményét lehet megtalálni. Különös, hogy az irodalomtörténészek nálunk nem nagyon szeretik a népszerű írókat, valami gyanakvás veszi körbe őket. Szabó Magda műveit nem könnyű értékelni, nem ponyvaregények, nem is a magas irodalomhoz tartoznak, a kettő között helyezhetők el. Megítélésével kapcsolatban bajban vannak az irodalomtörténészek azért is, mert hosszú életet élt, sok évtizeden át volt aktív. Költőként kezdte, tíz év távollét után regényekkel tért vissza – mondta Szilágyi Zsófia.

Elhangzott, hogy kemény asszony volt Szabó Magda, aki nagyon figyelt a kritikai visszhangra. (Állítólag Kulcsár Szabó Ernő kritikust, aki egyszer elmarasztaló véleménnyel illette, megátkozta.) Úgy vélte, az író legnagyobb bűne egy rossz mű, mégis követhet el hibát, de ha a kritikus lehúzza, az olyan, mintha artistára lőne, jóvátehetetlen bűn. Ennek a felfogásnak az okát az előadó abban látja, hogy az írónő az ötvenes években indult, amikor valóban politikai súlya volt a hivatalos irodalomkritikának, s véleménye szerint ezért is szólal meg róla nehezen irodalomtörténész, nem készül monográfia, elemzés.

Műveiről nem lehet az élete nélkül beszélni, mert saját sorsát írta meg, minden művében az életével dolgozott. Szórakozott a kritikusokkal, megvezette őket a Für Elise-ben is, ahol új életrajzot talált ki magának. Korábban is sok életrajzi adatot a regényeiből tudtunk meg, itt felbukkan Cili, a trianoni árva, akit a szülei örökbe fogadtak. Cili valójában fikció, a barátnőjéből gyúrta össze, érdekes a szőke-barna lány ellentét, sokan elhittük ezt a mesét. Egy beszélgetésen, amikor a kritikusok Cili tényszerűségéről vitatkoztak, a kilencvenéves írónő a hátsó sorban felállt és egy régi fényképet lobogtatott. Majd egy interjúban elismerte, hogy fikció volt – hallhattuk az érdekességeket.

Szilágyi Zsófia rámutatott: Babits, Kosztolányi a pályakezdésétől a haláláig ugyanabban a feltételrendszerben élt és alkotott. De Szabó Magda nem. Újholdas költőként indult, majd 1948-ban a politikai változás miatt tízéves szilenciumra ítélték férjével, Szobotka Tiborral együtt, amit örök sérelemként éltek meg. Egy reggel 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, este pedig a táviratot, hogy visszavonták. 1948 és 1958 között tanárnőként dolgozott, a tanítványai rajongtak érte. Visszaemlékezéseikben sokan elmondták, hogy Magda néni más volt, mint a többi tanár, másképpen öltözött, másképpen beszélt, szeretettel gondoltak rá.

A Születésnap 1962-ben jelent meg, az Abigél 1970-ben. Szabó Magda úgy vélte, az íróság és a tanárnőség nem fér össze. A Freskó 1958-ban jelent meg, azzal tért vissza. A gyerekek látták a könyvét a kirakatban, tudta, hogy nem nekik való, de azt is, hogy hiába tiltaná, úgyis elolvassák. Aztán egyik tanítványa megkérdezte, nem szégyelli-e magát, hogy olyat írt amit egy gyerek nem olvashat. Ezért döntött úgy, hogy a költészetet abbahagyja, és a gyerekeknek alkot.

Mondják meg Zsófikának, Tündér Lala, Bárány Boldizsár – ezekre a kötetekre jellemző az anyamítosz. Szabó Magda azt mondta, az anyja meséiből írta könyveit, és a háttérben ott van Jablonczay Lenke, aki nem tudta kiteljesíteni önmagát. Több olyan jelentős magyar szerző írt ifjúsági irodalmat, akiknek nem voltak saját gyermekei – magyarázta az előadó –, Szabó Magdánál ez a vállalt gyermektelenség szembenállás volt a hatalommal.

Milyen eszközök jellemzik ezeket a könyveket? A Tündér Lalát és a Sziget-kéket meghatározza a kettőzött világ, az emberek és tündérek, illetve emberek és állatok világa. Nagy macska- és kutyaimádó volt az írónő. A Tündér Lala felépített tündérmese kivételes fantáziával. S egy bökkenővel Szilágyi Zsófia szerint: Szabó Magda tündérei halhatatlanok, viszont öregszenek, öregen élnek a végtelenségig, míg a görög mitológiai hősök nem öregszenek. Ez a következmény gondot jelenthet már a gyermekolvasónak.

Különös többnézőpontúság jellemző Szabó Magda műveire, az író szabadon váltogatja, hogy mikor melyik szereplőjének a fejével gondolkodik, így írásából kicsendül akár a szülő, a nagyszülő vagy a gyerek szempontja. Mindezt osztályfőnökként persze nem tehette meg. Az is tény, hogy az ifjúsági regények általában megrendelésre születtek nála is. Janikovszky Éva kérte például, hogy a felszabadulás utáni iskolát mutassa be – mondta az irodalomtörténész. – A Vörös tinta című filmforgatókönyvet 1959-ben írta, Kádár Mária alakjában saját drámáját dolgozta fel, szerelmi story is helyet kap a történetben. Az írás jelzi, hogy jól ismerte a tantestületet, ugyanakkor tartalmaz olyan „korabeli” kijelentéseket, mint például: az iskola nem hazudik. A szövegből nem lett regény, sosem jelent meg.

Erősen látszik a második világháború közelsége, pedig már a hatvanas években járunk. Sok az árva, a félárva, látjuk ennek következményeit. Az Álarcosbál (1961), a Születésnap (1962) az 1946-ban született gyerekekről szól. A Mondják meg Zsófikának című könyvet 1965-ben adták ki. Jellemző rá az illúzió, hogy az új gyerek már más, és megjelenik a szakadék a generációk között.

Erős hősteremtő kényszere volt Szabó Magdának, figurákban gondolkodott, megemelt figurákban, nyilván volt rajta egyfajta szociális nyomás, a vallásos, református neveltetése sugallta a megtéréstörténetet, hogy az embernek meg lehet javulni. A kétkezi munka dicsérete is jellemző, a hierarchia csúcsún a pozitív hősök, mint Bori szülei, a házmester és a trolivezető, lenézett szakma a kozmetikusé. Jól ismerte a kislányok gondolkodásmódját, a rajongásból lett szerelmet, tudta, hogy a valóság nem mindig azonos a vágyálmokkal. Szereplői 16-17 évesen férjhez mennek, megtalálják az igazit. Közösség és egyén viszonyának szép példája az Abigél, akit először nem fogadnak be, aztán mégis, a mai regényekben is gyakori téma – fogalmazott Szilágyi Zsófia. Amit ma megmosolygunk, az az őrs túlértékelése, ma azt mondanánk, „túltolta”, túl ideálisan ábrázolta ezt a közösséget. Miután visszatért az irodalomba, nyilván hűségét, lojalitását is akarta mutatni a politikai rendszerhez.

A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években az ünnepelt írónőt mindenhová, színházi és könyvbemutatókra, különféle fellépésekre hívták országszerte és külföldre. A leveleiből kiderül, nagy gondot fordított az öltözködésére és a sminkjére. Az Abigél pályája csúcsa, amihez a népszerű tévésorozat is hozzájárult (1978). Hősei nem fekete-fehér figurák, a művet lelkiismeret-furdalásból írta. Hódmezővásárhelyen a református gimnáziumban döbbent rá a zsidóüldözés borzalmára. A tehetetlenség bosszantotta, s ha már a valóságban nem történt semmi, legalább az irodalomban szentelt egy művet a zsidómentésnek, az ellenállást idealizálva. Olyan világot akart bemutatni, ahol megmentik a zsidókat. Az ellenállás kapcsán az iskola világával is megismerteti az olvasót, lehet, hogy inkább lányoknak való szöveg, de az biztos, hogy szépen megkomponálta önmagát – hallhattuk az érvelést. Szilágyi Zsófia előadását a következő gondolatokkal zárta:

„Szabó Magda egész életében a nagy titkok asszonya volt, nagy titkokat tartalmaz máig az élete, életműve. 2007-es halála után, de még a legutóbbi években is új írások bukkantak fel a hagyatékából, illetve máig nem készült tudományos, elemző feldolgozás róla. Szabó Magdát ezért nemcsak olvasni, hanem kutatni is érdemes (lenne).”

A Mindentudás Színházi Egyetemén legközelebb február 5-én 18 órától Bodor Péter egyetemi docens előadását hallgathatjuk meg, akinek témája Művészetpszichológia a színházban.

Niedzielsky Katalin

 

05_foto_ignacz_bence_IMG_9943 05_foto_ignacz_bence_IMG_9947 05_foto_ignacz_bence_IMG_9958

Fotó: A-TEAM/Ignácz Bence


Címke: , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő