11.07.
| Legéndy Jácint költő performansza a Berlini Falnál >>>
10.18.
| Művek és Mi – vendégünk Kollár Árpád, Mécs Anna és Závada Péter >>>
11.12
| Lásd élesebben! – Jön a 16. Verzió Filmfesztivál >>>
11.07.
| Asztali beszélgetések… – Beszélgetés a művészetről Matzon Ákossal >>>
10.28.
| Sikerdarabok érkeznek Szegedre a következő hónapokban >>>
10.24.
| Asztali beszélgetések… – Toronyi Zsuzsanna és Závada Pál >>>
10.22.
| Velence után a Titanicon, majd a magyar mozikban is bemutatkozik a Déva >>>
10.18.
| Mi is zajlik ma a fenntartható világunkban? >>>
10.18.
| Müpa – Virtus és Extázis >>>
10.15.
| Lenyűgöző koreográfiák és táncpremierek a CAFe Budapesten >>>

10.10.
| Plusz előadás a Jézus Krisztus Szupersztárból a Dóm téren >>>
10.10.
| Olga Tokarczuk és Peter Handke kapja a 2018-as és a 2019-es irodalmi Nobel-díjat >>>
10.09.
| Elhunyt Vekerdy Tamás író, pszichológus >>>
10.07.
| Megjelent a Határtalan Régészet őszi száma >>>
09.30.
| 10 éves a Duda Éva Társulat >>>
09.24.
| Még három napig lehet jelentkezni Szilasi László szépírás kurzusára >>>
09.22.
| Meghalt Sára Sándor, a nemzet művésze >>>
09.13.
| Meghalt Konrád György >>>
09.07.
| Géczi János kapja a balatonfüredi Salvatore Quasimodo költőverseny fődíját >>>
08.24.
| Egy hónap múlva indul a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál >>>

Bakos András, Jahoda Sándor, Kocsis Klára, Szakállas Zsolt, Székelyhidi Zsolt, Tönköl József, Turczi István versei
Antal Balázs prózája
Beszélgetés Konrád Györggyel 
Autopsia – A feldarabolt Isten rekompozíciója
Bajnok/Süllyesztő – Újabb eredmények a Hajnóczy-hagyaték kutatásában

>>>

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>

Az utolsó ikonfestő
2017.05.19 - tiszatáj

KONDOR BÉLA GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

„Illő kissé megrendülnünk ezek előtt a képek előtt” – fogalmazott Pilinszky János Kondor Béla alkotásairól. Bibliai történetek, szentek, angyalok, Budapest bombázása, a Dózsa-felkelés és a Holdra szállás is „élővé válik” Kondor művein. A Várkert Bazár testőrpalotájában két szinten megrendezett, a Kondor Béla életművet bemutató tárlat után ma is megrendülten lépünk ki az utcára.

Ritkán találkozunk annyi bibliai történetet nemcsak feldolgozó, hanem valóban elénk táró kiváló 20. századi alkotással, mint a Várkert Bazárban megrendezett Kondor Béla (1931–1972) kétszeres Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiállításán. A két szinten látható tárlaton a látogatók nemcsak Kondor életművével ismerkedhetnek meg, hanem a tematikus rendezés segítségével elmélyedhetnek a művész egy-egy kérdéskörben való mélységeivel is. A bibliai történetektől a zenén át, a történelmi kérdések feldolgozásáig, sőt egészen a holdjáróig terjedt Kondor kíváncsisága, mely érdeklődés – az alkotások tanúsága szerint – új jelentéseket hordozó alkotásokban csúcsosodott ki és testesült meg. Mindezen alkotások olyan korban születtek, amiről Kondor barátja, Pilinszky János így írt: „A kor oly kérdésekkel telve, mikre az egyén csak egzisztenciája legbensőbb szavával felelhet.” Erről tanúskodnak a Dózsa-sorozatban megfogalmazott kérdések, a Budapest bombázását ábrázoló drámai alkotások, de a groteszk angyalok is.

Kovalovszky Márta művészettörténész egy tanulmányában úgy fogalmaz, hogy az 1956-os forradalmat követő másfél évtized tekinthető a kondori életmű legfontosabb idejének: „Ez határozta meg gondolkodásmódját, kifejezésmódjának természetét. Ennek a korszaknak borús atmoszférájában találkozott össze az a baráti-szellemi társaság (Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János, Sarkadi Imre, Németh Lajos, Bodnár György és sokan még), amelynek egyik, szinte mitológiai középpontja Kondor Bécsi utcai műterme volt. E társaság tagjai egy olyan generációhoz tartoztak, amelynek nem könnyű feladat jutott, de amely vállalta azt, hogy szembe kellett néznie a múlttal és utol kellett érnie az időt; ha keserű felismerések árán is, meg kellett teremtenie azt a világot, amely – visszanyúlva a tradícióhoz és ugyanakkor a korszerűség parancsát követve – természetes összekötő híd lehetett múlt és jövő között.”

E bizonytalanságban és elnyomásban kellett Kondornak megtalálnia azt a tiszta és egyértelmű nyelvet és üzenetet, mely nemcsak a művészi kimunkáltságra, hanem a tartalomra is vonatkozik. És hogy mindez mennyire sikerült? Ezt talán legjobban Kovács Péter művészettörténész – aki Kovalovszky Mártával együtt olyan művészeti életet valósított meg Székesfehérváron, mely az elnyomás alatt is a művészet tiszta és éltető forrásává vált – jellemzése mutatja leginkább, aki „az utolsó ikonfestő” jelzőt használta Kondorra.

Kondort azonban nemcsak történelmi kérdések, irodalmi művek, vagy a világűr felfedezésének, a Holdra lépésnek a hatása foglalkoztatta, hanem munkásságát át- és bejárta az angyal, mint motívum is. Biblikus tartalmú, szenteket ábrázoló művein, vagy önmagukban, mintegy az alkotás tárgyát képezve jelennek meg az angyalok – hol felszabadultan, hogy a korszakot is szimbolikusan jelölő bezártságban. Életet, életteret nyerni akaró szimbólummá válnak az égi hírnökök, őrző, védő és valamiből kitörni vágyó figurákat képeznek, legfőbb jellemzőjük, hogy erő van bennük. E művek kapcsán érdemes Kovalovszky Márta szavait felidéznünk: „(Kondor) Prófétákat, apostolokat festett, bibliai, mitológiai történeteket idézett fel festményein és grafikáin, de minden kompozícióját áthatotta valami profán szellem, vagy legalábbis valami az apokrif iratok »szabálytalanságából«. Egyszerre volt hívő és kételkedő – művészeti értelemben mindenképpen; jól érzékelhető ez már diplomamunkáján, a Dózsa-felkelés témáját feldolgozó rézkarc-sorozatán, és az egyes kompozíciókhoz készült tanulmányokon.” Dávid Katalin művészettörténész, a hazai egyházművészet egyik kiváló feltárója, egyben – Pilinszky Jánossal együtt – Kondor Béla barátja és modellje egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy Kondor mélyen vallásos, bűneit megvalló ember volt. Talán éppen e kettősség, a „szabálytalan profanitás” és a kiszabadulás, vagy szabadság rejtett jelzése kölcsönzi e műveknek azt a feszültségekkel teli vágyat, ami egyszerre mutatja a kétkedést, a kérdezést és az elköteleződést, azaz az Isten előtt álló ember valóját.

Kondor Béla művészeténél ne feledkezzünk meg arról sem, mint ahogy a tárlaton kibontakozó életmű is mutatja, Kondor nem új korszakot teremtett, hanem elődök példáiból kiindulva formálta meg saját, egyedi, a múltból táplálkozó, de a jövőnek is újat teremtő alkotásait. Vagy ahogy Németh Lajos művészettörténész fogalmazott Kondor születésének ötvenedik évfordulóján: „Az emberi egzisztencia léthelyzeteit élte át képzeletbeli világában csakúgy, mint való életében. Maga teremtette mitológiájában szüntelenül küzd egymás ellen az angyali és az ördögi, a jó és a gonosz. Életművének mottója lehetne nagy szellemi rokonának, William Blake-nek néhány sora: »Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le, nem okoskodni és hasonlítgatni fogok – az én dolgom a teremtés«.”

Galambos Ádám

 

DSC_4934 DSC_4941 DSC_4962 DSC_4971 DSC_4979 DSC_4985 DSCF7633 DSCF7637 DSC_4919 DSC_4931

 

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

Budapest, Várkert Bazár, Testőrpalota
2017. július 2-ig


Címke: , , , ,
2019.10.17 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Aki már járt az utóbbi években a Millenárison az Art Market ideje alatt, tudja, hogy már az épület előtt és a parkban meglepetések, izgalmas köztéri alkotások, installációk fogadják. Idén sem unatkozunk az épület felé haladva, mozgó szobrokat látunk, élőket, égbe nyúló nyakkal, méhkast szimbolizálva, abroncsokkal, hófehér anyagokba burkolózva közöttünk sétáltak, de nem vesznek rólunk tudomást, ahogy egy szoborhoz illik […]

>>>
2019.10.16 - tiszatáj

PATAK MÁRTA: ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT
Minden ember egy kalitkába zárt hal: nem a megfelelő térben, nem a megfelelő időben létezik, mégis lubickol saját világának ketrecében. Akár ezt is sugallhatja Patak Márta 2017-es novelláskötetének borítója. Az Enyhítő körülmények között című kötet a Scolar Kiadó egy új sorozatában, a ScolarLive-ban jelent meg, mely sorozatnak két célja is van: az első az, hogy a pályakezdő alkotók teret kapjanak, a másik pedig azon „már bizonyított” szerzők új kötetének kiadása, akik eddig a megérdemeltnél valami miatt kevesebb figyelemben részesültek… – KOMÁROMI DÓRA KRITIKÁJA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A MAOE DIMENZIÓK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSÁHOZ
A címben megidézett Umberto Eco könyvére történő utalás nem a véletlen műve, hiszen végignézve a MAOE hatodik tematikus, gigakiállításának a DIMENZIÓK-nak a kolosszális terjedelmű anyagát (hatszázhúsz művész B1 méretben megjelenő reprodukcióival) a REÖK teljes teremsorát felvonultató enteriőrben a vizuális enumerációnak valamilyen hasonló euforikus érzése keríthet hatalmába, mint a három évvel ezelőtt elhunyt, jeles szemiotika tudóst, amikor szöveggyűjteménye előszavában kifejezésre juttatta a listák utáni hajtóvadászatának mámorító hatását… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2019.10.15 - tiszatáj

A WALL STREET PILLANGÓI
Jessica Pressler 2015-ös cikke első pillantásra kiváló alapanyagot szolgáltat a napjainkban egyre népszerűbb girl power-mozikhoz. Az újságírónő New York Magazinban publikált írása igaz történetet dolgoz fel: bepillantást nyerhetünk egy sztriptíz-táncosnő 2007-től 2015-ig húzódó viszontagságos éveibe, benne egymásra találással, karrierépítéssel, gazdasági világválsággal, felemelkedéssel és bukással, illetve újrakezdéssel… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.14 - tiszatáj

BALLA ZSÓFIA ESSZÉKÖTETÉRŐL
Balla Zsófia kötetében sokféle műfajú, hosszúságú írást találni, s mind egy személy, még inkább egy téma, még inkább egy kérdés körül dong, mint darázs a fészkébe igyekezvén. A szövegek műfaj szerinti nagyobb egységeket alkotnak, s azon belül valamelyest követik e megjelenés időrendjét. A költőnő versei pedig újra és újra felbukkannak, mint a színes kavicsok közül a kagylók a tengerparton, gyöngyöt rejtve… – MÁTÉ-TÓTH ANDRÁS ÍRÁSA

>>>
2019.10.12 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR TÖRTÉNETEINK VÉGE C. KÖTETÉNEK BEMUTATÓJÁRÓL
Élettörténet és emlékezet – ezek voltak a hívószavai a a Magyar Könyvkiadók Napjának, mely idén harmadik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. Szabó Gáborral Történeteink vége című könyvéről és az emlékezéspolitikáról Melhardt Gergő beszélgetett… – TASKOVICS VIKTÓRIA BESZÁMOLÓJA

>>>
2019.10.10 - tiszatáj

JOKER
Fennakadhatunk rajta, hogy szuperhősfilm vitte el a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlánját a Lucrecia Martel vezette zsűritől, mindenki jobban jár, ha inkább magát a kérdéses művet szemrevételezi és a látottak alapján vonja le a következtetéseket: bohócgúnyát húzó ölőmester ide, eredettörténet oda, a Logan óta nem született ilyen érett, hihetetlenül realisztikus, hagyománytagadó feldolgozás egy mainstream képregénykarakterről… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2019.10.09 - tiszatáj

NAGY SIKER TANDI FLORA ÉS OLASZ FLÓRA SZEGEDI KONCERTJE
A Szomorú vasárnaptól Lara Fabian Je T’aime című daláig sok világsláger felcsendült hétfő este Szegeden, az IH Rendezvényközpont nagytermében Tandi Flora és Olasz Flóra nagy sikerű, telt házas közös koncertjén. A népszerű énekes és a már több nemzetközi versenyen díjat nyert hárfás országos turnét is tervez a különleges produkcióval… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő