11.06.
| Vér, homok és populizmus – a 15. VERZIÓ Diákfilmes programja >>>
10.26.
| Hagyomány, asszimiláció és trauma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár portréin >>>
10.26.
| Október végén elárasztják az országot a rajzfilmek >>>
10.25.
| Asztali beszélgetések… – Befejezetlen múlt >>>
10.18.
| MASZK – Perzsia Szegedre jön – Hajnóczy-nap >>>
10.16.
| Latin-amerikai filmek, ételek, borok és latin bulik a Déli-Doku dokumentumfilm-fesztiválon >>>
10.14.
| MASZK – Ziggurat Project: Acsai Roland: Esumi és Asao >>>
10.12.
| 100 éve született Leonard Bernstein >>>
10.11.
| Kass Galéria – Írásvédett című kiállítás >>>
10.11.
| ZUG színház és művészeti tetthely – HLP feat. Roskó Gábor: A csillagok szíve >>>
10.10.
| Rejtő Jenő orrvérzésig – Fülig Jimmy ajánlásával vagy épp annak ellenére >>>
10.08.
| MASZK – PanoDráma: Pali >>>

09.27.
| „Emlékek helyett mobiltelefonom volt” >>>
08.27.
| A szabadkai Népszínház Magyar Társulata Drámapályázatot hirdet >>>
08.25.
| Megtartotta első kisszínházi bemutatójának olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.22.
| Megtartotta első olvasópróbáját a Szegedi Nemzeti Színház >>>
08.20.
| Kezdődik a bérletértékesítés a Szegedi Nemzeti Színházban >>>
08.07.
| Ismét pályázatot hirdet a Kortárs folyóirat >>>
08.06.
| Hamarabb kezdődik a Szegedi Szabadtéri 2019-esévada >>>
07.25.
| Szőcs Petra első nagyjátékfilmje a Velencei Filmfesztiválon >>>
07.22.
| Újabb díjat nyert a Virágvölgy >>>
07.14.
| A Pannon Filharmonikusok évadzárása >>>
06.22.
| Júliusi kiállítások a Deák17 Galériában >>>
06.21.
| Elkezdődtek a Rómeó és Júlia próbái >>>

A maximalista, Hazai Attila emlékére
(Írások, beszélgetések Hazai Attila művészetéről)

Hazai Attila, Juhász Róbert, Kormányos Ákos, Mohai V. Lajos, Nagy Hajnal Csilla, John Peck, Petőcz András, Robert Pinsky, Tóth Erzsébet versei

Bene Zoltán, Murányi Sándor Olivér, Patak Márta, Sántha József prózája

>>>

Öt héten át 65 helyszínen közel 300 programmal várja az egyetem és Szeged közösségét a 23. Őszi Kulturális Fesztivál. A programsorozat kínálatában komoly- és könnyűzenei hangversenyeket, koncerteket, film- és könyvbemutatókat, színházi előadásokat, kiállításokat, irodalmi-közéleti beszélgetéseket is találunk. A fesztivál október 1-jén látványos fényfestéssel nyílik. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati […]

>>>

Az utolsó ikonfestő
2017.05.19 - tiszatáj

KONDOR BÉLA GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA A VÁRKERT BAZÁRBAN

„Illő kissé megrendülnünk ezek előtt a képek előtt” – fogalmazott Pilinszky János Kondor Béla alkotásairól. Bibliai történetek, szentek, angyalok, Budapest bombázása, a Dózsa-felkelés és a Holdra szállás is „élővé válik” Kondor művein. A Várkert Bazár testőrpalotájában két szinten megrendezett, a Kondor Béla életművet bemutató tárlat után ma is megrendülten lépünk ki az utcára.

Ritkán találkozunk annyi bibliai történetet nemcsak feldolgozó, hanem valóban elénk táró kiváló 20. századi alkotással, mint a Várkert Bazárban megrendezett Kondor Béla (1931–1972) kétszeres Munkácsy-díjas festőművész gyűjteményes kiállításán. A két szinten látható tárlaton a látogatók nemcsak Kondor életművével ismerkedhetnek meg, hanem a tematikus rendezés segítségével elmélyedhetnek a művész egy-egy kérdéskörben való mélységeivel is. A bibliai történetektől a zenén át, a történelmi kérdések feldolgozásáig, sőt egészen a holdjáróig terjedt Kondor kíváncsisága, mely érdeklődés – az alkotások tanúsága szerint – új jelentéseket hordozó alkotásokban csúcsosodott ki és testesült meg. Mindezen alkotások olyan korban születtek, amiről Kondor barátja, Pilinszky János így írt: „A kor oly kérdésekkel telve, mikre az egyén csak egzisztenciája legbensőbb szavával felelhet.” Erről tanúskodnak a Dózsa-sorozatban megfogalmazott kérdések, a Budapest bombázását ábrázoló drámai alkotások, de a groteszk angyalok is.

Kovalovszky Márta művészettörténész egy tanulmányában úgy fogalmaz, hogy az 1956-os forradalmat követő másfél évtized tekinthető a kondori életmű legfontosabb idejének: „Ez határozta meg gondolkodásmódját, kifejezésmódjának természetét. Ennek a korszaknak borús atmoszférájában találkozott össze az a baráti-szellemi társaság (Juhász Ferenc, Nagy László, Pilinszky János, Sarkadi Imre, Németh Lajos, Bodnár György és sokan még), amelynek egyik, szinte mitológiai középpontja Kondor Bécsi utcai műterme volt. E társaság tagjai egy olyan generációhoz tartoztak, amelynek nem könnyű feladat jutott, de amely vállalta azt, hogy szembe kellett néznie a múlttal és utol kellett érnie az időt; ha keserű felismerések árán is, meg kellett teremtenie azt a világot, amely – visszanyúlva a tradícióhoz és ugyanakkor a korszerűség parancsát követve – természetes összekötő híd lehetett múlt és jövő között.”

E bizonytalanságban és elnyomásban kellett Kondornak megtalálnia azt a tiszta és egyértelmű nyelvet és üzenetet, mely nemcsak a művészi kimunkáltságra, hanem a tartalomra is vonatkozik. És hogy mindez mennyire sikerült? Ezt talán legjobban Kovács Péter művészettörténész – aki Kovalovszky Mártával együtt olyan művészeti életet valósított meg Székesfehérváron, mely az elnyomás alatt is a művészet tiszta és éltető forrásává vált – jellemzése mutatja leginkább, aki „az utolsó ikonfestő” jelzőt használta Kondorra.

Kondort azonban nemcsak történelmi kérdések, irodalmi művek, vagy a világűr felfedezésének, a Holdra lépésnek a hatása foglalkoztatta, hanem munkásságát át- és bejárta az angyal, mint motívum is. Biblikus tartalmú, szenteket ábrázoló művein, vagy önmagukban, mintegy az alkotás tárgyát képezve jelennek meg az angyalok – hol felszabadultan, hogy a korszakot is szimbolikusan jelölő bezártságban. Életet, életteret nyerni akaró szimbólummá válnak az égi hírnökök, őrző, védő és valamiből kitörni vágyó figurákat képeznek, legfőbb jellemzőjük, hogy erő van bennük. E művek kapcsán érdemes Kovalovszky Márta szavait felidéznünk: „(Kondor) Prófétákat, apostolokat festett, bibliai, mitológiai történeteket idézett fel festményein és grafikáin, de minden kompozícióját áthatotta valami profán szellem, vagy legalábbis valami az apokrif iratok »szabálytalanságából«. Egyszerre volt hívő és kételkedő – művészeti értelemben mindenképpen; jól érzékelhető ez már diplomamunkáján, a Dózsa-felkelés témáját feldolgozó rézkarc-sorozatán, és az egyes kompozíciókhoz készült tanulmányokon.” Dávid Katalin művészettörténész, a hazai egyházművészet egyik kiváló feltárója, egyben – Pilinszky Jánossal együtt – Kondor Béla barátja és modellje egy televíziós interjúban arról beszélt, hogy Kondor mélyen vallásos, bűneit megvalló ember volt. Talán éppen e kettősség, a „szabálytalan profanitás” és a kiszabadulás, vagy szabadság rejtett jelzése kölcsönzi e műveknek azt a feszültségekkel teli vágyat, ami egyszerre mutatja a kétkedést, a kérdezést és az elköteleződést, azaz az Isten előtt álló ember valóját.

Kondor Béla művészeténél ne feledkezzünk meg arról sem, mint ahogy a tárlaton kibontakozó életmű is mutatja, Kondor nem új korszakot teremtett, hanem elődök példáiból kiindulva formálta meg saját, egyedi, a múltból táplálkozó, de a jövőnek is újat teremtő alkotásait. Vagy ahogy Németh Lajos művészettörténész fogalmazott Kondor születésének ötvenedik évfordulóján: „Az emberi egzisztencia léthelyzeteit élte át képzeletbeli világában csakúgy, mint való életében. Maga teremtette mitológiájában szüntelenül küzd egymás ellen az angyali és az ördögi, a jó és a gonosz. Életművének mottója lehetne nagy szellemi rokonának, William Blake-nek néhány sora: »Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le, nem okoskodni és hasonlítgatni fogok – az én dolgom a teremtés«.”

Galambos Ádám

 

DSC_4934 DSC_4941 DSC_4962 DSC_4971 DSC_4979 DSC_4985 DSCF7633 DSCF7637 DSC_4919 DSC_4931

 

Kondor Béla gyűjteményes kiállítása

Budapest, Várkert Bazár, Testőrpalota
2017. július 2-ig


Címke: , , , ,
2018.10.18 - tiszatáj

BORDA RÉKA: HOAX – FERENCZ MÓNIKA: HÁTAM MÖGÖTT DÉL
Két, húszas éveiben járó költő verseskötetét adta ki a tavaly a Scolar Kiadó: Borda Rékától, a Hoax-ot míg Ferencz Mónikától, a Hátam mögött dél címűt – és ez nem hoax, akarom mondani nem álhír. Mint ahogy az sem, hogy mindkettőjüknek ez az első kötete. Olvasva őket aztán, őszintén meglephet minket, hogy máris milyen – kifejlett – lírikusi izomzattal bírnak. Nyilvánvalóan nem kezdők… – JAHODA SÁNDOR KRITIKÁJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

INTERJÚ BENKŐ IMOLA ORSOLYÁVAL
A ZUG művészeti tetthely nevéből adódóan egy kicsi, mégis nyitott színház. Az Őszi Kulturális Fesztivál ideje alatt Benkő Imola Orsolyával, a Homo Ludens Project művészeti vezetőjével beszélgettünk előadástervekről, a befogadás lehetőségeiről és az alkotóközösség színházi nevelésben betöltött szerepéről. – NÉMETH ZSÓFIA INTERJÚJA

>>>
2018.10.18 - tiszatáj

TRANZIT
Múlt és jelen vetülnek egymásra Christian Petzold új filmjében. Az Anna Seghers 1944-es regényén alapuló dráma a II. világháborúban, még pontosabban a nácik által megszállt Franciaországban játszódik, ám a rendező mindezt paradox módon napjainkra vetíti ki, reflektálva a társadalmi-politikai problémák változatlanságára, az idegengyűlölet és a menekültválság napjainkban ugyancsak égető kérdéseire… – SZABÓ ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

SZILASI LÁSZLÓ KÖNYVBEMUTATÓJA
Kell valaki, aki kérdez, és más, aki felel, de hogy mégse legyen iskolai hangulata, cseréld meg a szerepeket: egy hallgató, Klajkó Dániel kérdez, egy tanár, Szilasi László pedig felel, szigorúan elutasítva a tanár úri megszólítást. Miről beszélgessenek? Az „élet nyersanyagáról”. A testről, és ami benne van – vagy olykor nincs: Luther kutyáiról. – FÖLDESI CSENGE BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.17 - tiszatáj

AZ ISMERETLEN KERTÉSZ IMRE – FOTÓKIÁLLÍTÁS
Abban a szerencsés, ám mégsem könnyű helyzetben vagyok, hogy ismerhettem Kertész Imrét: az embert és az írót, akivel a barátságom és munkakapcsolatom is több szállal kötődik Szegedhez. E történet 24 évvel ezelőtt vette kezdetét, mikor Erdélyi Ágnesnek köszönhetően egy évig én szervezhettem a Móra Kollégium irodalmi estjeit. Egy ilyen alkalomra érkezett meg 1994. október 28-án az író – emlékszem, ő az egész este folyamán tegezett, én pedig magáztam (35 év volt a korkülönbség közöttünk), ami számomra teljesen természetes volt […]

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

VERES ATTILA KÖNYVBEMUTATÓJA
Három éves kihagyás után visszatért a Próza Nostra Irodalmi Estek című programsorozat Szegedre. Október 4-én a Próza Nostra kritikusai, Benkő Marianna és Pozsár Anett beszélgettek Veres Attila horror szerzővel Odakint sötétebb című regényéről, illetve az idei könyvhétre megjelent novellagyűjteményéről, az Éjféli iskolákról. – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

TENOR3 A MÜPÁBAN
Ma nehéz volna pontosan kiválasztani a világ három legnagyobb tenorját, jómagam legalábbis Kaufmann után elakadnék. Ám háromtenor típusú koncerteket rendezni nagyon is értelmes vállalkozás. Gondolom jövedelmező is, ám engem jobban érdekel a dolog művészi oldala. Bár egy hangfajról van szó, azért nagyon sok alfaj létezik ezen belül is. A Müpa legújabb vállalkozása, amely megkülönböztetésül a tenor a köbön címet kapta, három eltérő típust vonultatott föl… – MÁROK TAMÁS ÍRÁSA

>>>
2018.10.15 - tiszatáj

JANÁKY MARIANNA:
NOVELLÁK REGÉNYE
Irodalommal foglalkozó emberek olykor hosszasan elvitatkoznak azon, létezik-e női irodalom? S ha igen, mi is az pontosan, mitől az, ami? Nő ír nőkről? Férfi nőkről? Nő férfiakról? A szerzőtől női vagy a témától az? Mi a kulcs? Nemrégiben egy folyóirat tematikus blokkja kapcsán a női tematika kifejezést ahányan vagyunk szerkesztők, annyiféleképpen értelmeztük. Janáky Marianna azonban megkönnyíti a választ erre a kérdésre: nőként ír nőkről nőiesen… – BENE ZOLTÁN KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő