01.02.
| Pannon Filharmonikusok – Exkluzív hagyomány >>>
12.18.
| Jazz Kocsma – Hartay Csaba Rajongók voltunk című prózakötetének bemutatója >>>
12.13.
| Itt az első Képmáska könyv! >>>
12.12.
| Tiszatáj Szalon – „Előkészületek és születésnap” – Tandori 80 >>>
12.12.
| A XXVIII. jászberényi ART CAMP Művészeti Szimpózium kiállítása >>>
12.10.
| Urbán Ádám fotográfus „Esély – Chance” című rendhagyó kiállítása >>>
12.10.
| Indul a MACI testvér kampány az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70 éves évfordulóján >>>
12.10.
| Nemzetközi koreográfusokkal érkezik Szegedre a Közép-Európa Táncszínház >>>
12.10.
| A KET Szegeden – Támogatói jegy a világhírű koreográfusok estjére >>>
12.08.
| Lipták György grafikusművész kiállítása >>>
12.12.
| Elhunyt Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendező >>>
12.11.
| Világok Találkozása a Bem moziban: Kornya Zsolt kapta a Hexa-díjat >>>
12.11.
| Igazi könyvritkaságot adott ki az Akadémia a Szent Koronáról >>>
12.07.
| Lackfi-est Halason >>>
12.06.
| Elsöprő többséggel állt ki az MTA Közgyűlése az elnök mellett, és kéri a kutatóhálózat pénzét a minisztertől >>>
12.04.
| Pozsonyban díjazták a Virágvölgyet >>>
12.03.
| Az operák királynője készül a Szegedi Szabadtérire >>>
11.29.
| Új fénybe állítják a magángyűjtemények a kommunista korszak kutatását >>>
11.29.
| Átadták az idei Kortárs-díjakat >>>
11.22.
| Kulka János Szegeden játszik a nyáron >>>

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>

BESZÁMOLÓ A MADRIDI DISNEY-KIÁLLÍTÁSRÓL Disney neve hallatán kinek ne jutna eszébe az a meserengeteg, melyet Mickey egér teremtője és Disneyland megalkotója stúdiójában vászonra ne vitt volna. Az 1923-ban megalapított filmstúdió több mint 600 alkotást tudhat maga mögött. Tekintve, hogy a mozi a huszadik század uralkodó médiuma volt, a mesemondás szerepét […]

>>>

„Hátán hordta a koporsóját, megbotlott és belefeküdt”
2017.03.18 - tiszatáj

INTERJÚ KISS ÁGNES BÁBSZÍNÉSSZEL

A Kövér Béla Bábszínház nézőtere tizedik alkalommal is teljesen megtelik, mikor Kiss Ágnes bábszínész Lugosiról szóló, felnőtteknek ajánlott bábelőadását játssza. Drubina Orsolyával Jézus Krisztusról, Drakuláról, a bábszínház jövőjéről beszélgettek.

– Elképzelem, ahogy a jól ismert módon az a bizonyos ötlet szöget szokott ütni a fejedben, és onnantól kezdve nem is tágít. Van a választásaidnak valami sajátossága, Kiss Ági-s leleményessége. Az UN-DEAD hogyan indult?

A facebook egyszer feldobott egy sírverset Karinthy Gábortól.  Talán valaki gyászolhatott, azt már nem tudom, de azonnal megragadt bennem az utolsó két sora: hátán hordta a koporsóját, megbotlott, és belefeküdt. Tudtam, hogy ez a Lugosi. Bizony, bizony, a magyar Drakula, aki belefeküdt a szerep-koporsóba és ott is maradt. Megéreztem, hogy hív az anyag, annyira izgalmas volt számomra, hogy vizuálisan is azonnal elindított egy úton. Van ez a tárgy, ami első körben koporsó, de természetesen annyi minden más. A koporsó egy bölcső is egyben, így lehet akár csecsemő, hajó, wc, és hát elkezdtem kísérletezni. Felhívtam Vészits Andreát, és mondtam neki, hogy ebből csinálni kell valamit. A koporsó útján indultunk el, mikor keresgélni kezdtünk vele kapcsolatban, hogy mint objektum hogyan is működik majd. A koporsó mint tárgy, elsődlegesen meghatároz egy helyszínt a jelentéstartalma miatt, és ez a ravatal vagy a temetés. Úgy döntöttünk, hogy a kezdés egy ravatal lesz, és az életét visszapörgetjük; akkor már egészen egyértelműen tudtam, hogy egyedül fogom játszani, hogy látszani fogok, és hogy akkor ez egy nagyon erős viszony lesz köztem és Béla között. Ez volt ebben a legnehezebb. Mégis, milyen közöm lehet hozzá? Ha én leszek a halál, voltaképpen miért éppen Bélával foglalkozom? Érdekelt, hogy mi történt az emberrel, akit mi Lugosi Bélaként ismerünk. Ő valóban egy koporsóba szorult életet élt figura volt, aki, amennyire beleszorította magát, szabadult is volna belőle. A halál végig kísérte őt, akkor láttuk, hogy ez nem más, mint egy haláltánc és a darab már egyenesbe kerülhetett. Pl. Lugosi gyermekként egy bányában dolgozott, azt ragadtuk meg, hogy milyen lemenni a föld alá, a tudattalan birodalmába, szembenézni önmagunkkal, saját emlékekbe merítkezni, előhozni valamit, tehetséget, gondolatokat… Ez egy nagyon erős alapgondolattá vált. A halál, a sötétség, ahol Drakulának helye van. Az leírásokból tudható, hogy Lugosi céllal ment le: színész akart lenni, így gyűjtött pénzt a tanulmányokhoz.

A színházas, kezdőszínészes résznél csaltunk egy kicsit, Jászai Marival tényleg játszott együtt, de nem ebben a darabban, nem Jézusként. De persze végighaknizta az országot, Jézus Krisztus szerepében. Döbbenetesen krisztusi arca volt, legalábbis ahogy az ábrázolások által ránk rakott képzeletünkben él. Egy később ördögi figurát megszemélyesítő alak, mint a fény felé elindulás lehetőségével játszó színész ambivalenciája, ez is hallatlanul érdekes volt. Ezt meg akartuk mutatni, hiszen nagyon jó ellenpont, amit a súgólyukban megjelenő idősebb önmagával szembesítünk is, így erősítve az ambivalenciát.

 

15102245_10208194833176451_2007980164_o

 

– Honnan indulsz ki, mikor felnőtteknek szánt előadást hozol létre? Miben vagy mitől más ez, mint mikor a gyerekek számára készítesz bemutatót?

Rizikós dolog. Bátorság és vágy kérdése ez, mert egyáltalán nem kifizetődő. Az UN-DEAD  kapott támogatást a Weöres Sándor-bábpályázaton, bár már az elbírás előtt kész voltunk a produkcióval, így csak reméltük, hogy nyerünk, hogy legalább a tervezési és anyagköltségek visszajönnek.

A mai napig az él a köztudatban, hogy a bábszínház csak gyerekeknek való. Elég szűk a befogadó réteg sajnos. Arra lettünk szocializálva, hogy a paravános-népnevelős kisállatkás mesék, na az a  bábszínház. De ez persze nem így van, és egyre több izgalmas megoldással találkozhatsz a bábszínpadokon. Hamvaiból tért vissza a műfaj izgalmas alkotókkal, és ez remek dolog. Hogy mitől más? Szerintem a témamegközelítéstől. De ugyan azt a témát pl.: halál, válás stb. lehet gyerek és felnőtt közönségnek is játszani más-más aspektusból, más-más szándékkal, és ebből már minden más is következik, ami a színrevitelt érinti.

Erről persze nem beszélni kell, hanem csinálni és akkor változni fog. Én inkább játszom. Nincs különbség, hogy gyerekeknek vagy felnőtteknek. Van egy belső vágy, meg akarsz mutatni valamit, az szorít, foglalkoztat, nem enged.

Meg olyan jó este játszani (mosolyog), nem délelőtt tízkor.

– Vészits Andrea lett az UN-DEAD dramaturgja is, hiszen nem ez az első közös munkátok….

Igen, úgy ismerkedtünk meg, hogy a múzeumban volt egy kiállításunk, a Móra mesebirodalma, a megnyitón pedig részt vett egy prominens személy, Móra dédunokája. Ő volt az. Egyébként dramaturg. Összenéztünk azonnal, egy hullámhosszon voltunk rögtön és elkezdtünk ötletelni, hátha a kiállításból születhetne még valami más. Született is, és valóban nagyon nagy barátság, jófajta munkakapcsolat lett ez. Ez már a negyedik közös produkció, és tervezgetünk mást is újra, van egy vásári előadás ötletünk, meg van egy következő felnőtteknek szóló is, és ezt nem is biztos, hogy egyedül fogom játszani. Kiss Attila Etele valósítja meg az ötleteimet/terveimet és hozzárakja a sajátos etelés gondolatiságát persze. Tóth Andrea a textilrészekkel (bábok ruhája stb.) foglalkozik, Jernei János pedig a díszletet szokta kivitelezni. Ebben az előadásban Patkós Péter technikus is bekacsolódott fényekkel, ill. ő és Himer István kíséri végig technikai személyként az előadásokat.

 

17160389_10208194832256428_1037360606_n

 

– Van olyan, amitől félsz, vagy esetleg tartasz, amikor ezen a pályán mozogsz?

Megnyitott a báb egy csomó kaput. A színházi szakma felfedezte magának a bábszínházat napjainkra. A csehek, a lengyelek például rengeteget járnak bábelőadásokra. Jó lenne, ha ez itthon is így lenne, de hát bábosként ezen vagyunk. Elgondolkodtató és feltűnő ez a jelenség. Ebből látszik, hogy még mindig nincs elég erős kommunikációs csatorna a műfajok között. De indul, és ez jó!

Színpadi elemként, eszközként itthon is elkezdték beemelni a koncepciókba bábos megoldásokat pl. árnyjátékot, óriásbábokat, és ez egyrészt nagyon jó, másrészt a rendezők felfedezéseit a bábos szakma már régóta tudja, csak gyerekeknek szóló előadásokban csillogtatja, így nem figyelt rá föl pl. a kritikusi réteg sem sokáig. Nyilván ez is változik, dinamikusan kell hogy fejlődjön, nincs mese.

A színműsök is sokszor felnőtt előadást játszanak a bábos vizsgáikon. Ez a generáció komplexebben fogja látni a bábművészetet, mint színházi műfajt. Ezekre gondolok, és akkor nem félek.

Másfelől, ha magamról gondolkodok, mindig van bennem kétkedés, félelem, hogy átmegy, érthető, mint szeretnék? Sokszor még egy sikeres előadás után is újragondolok jeleneteket, és előfordul, hogy változtatok. Szabadúszóként ezt könnyebb megoldani, mert saját magam szekálom. A technikusok azt mondták, bírják, mert kihívás újragondolni, és ez nagyon jó hozzáállás tőlük.

– Mi lesz Drakulával ezek után?

Most majd az RS9 OFF fesztiválra megyek Budapestre, utána Szolnok, talán Székesfehérvár is, és megint Pest, ahol elindulnak ezzel kapcsolatban tárgyalások. Szegeden augusztusig lesz havonta egy alkalommal még. Jó lenne sok fesztiválon megmutatkozni.

– Köszönöm szépen a beszélgetést.

Drubina Orsolya

 

15102245_10208194833176451_2007980164_o 17160389_10208194832256428_1037360606_n 17197796_10208194819616112_181134611_n


Címke: , , , , ,
2018.12.14 - tiszatáj

RADU VANCU: HAJNALI NÉGY. OTTHONOS ÉNEKEK
Többféle kísértet létezik: némelyik csak egyszer tűnik fel, hogy figyelmeztessen, fenyegessen vagy bosszút álljon; mások azonban időről időre visszatérnek. Radu Vancu démonjai az utóbbiak közül valók, hajnali négy és öt óra között érkeznek… – HLAVACSKA ANDRÁS KRITIKÁJA

>>>
2018.12.14 - tiszatáj

SZABÓ ESZTER KIÁLLÍTÁSA
Óperenciás Tenger címmel nyílt kiállítás 2018. október 19-én, a kecskeméti Hírős Agóra Ifjúsági Otthonban. A kamarakiállítás Szabó Eszter tavalyi diplomamunkáját, az azonos című képeskönyvet darabolta fel és mutatta meg az érdeklődőknek – akik mindezt köszönték szépen és el is jöttek, meg is nézték, de bizony annyian, hogy saját kényelmüket nehezítették meg a megnyitón… – FEKETE KRISTÓF KRITIKÁJA

>>>
2018.12.12 - tiszatáj

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, volt országgyűlési képviselő, az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – közölte a köztestület az MTI-vel. Kósa Ferenc a filmkészítők azon nemzedékéhez tartozott, amely a hatvanas években […]

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

BERNARDO BERTOLUCCI (1941–2018)
2018. november 26-án hosszan tartó betegség után elhunyt Bernardo Bertolucci, Oscar-díjas olasz filmrendező. Filmes karrierjét végig kísérték a sikerek és a botrányok, miközben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint Marlon Brando, Robert de Niro, Gérard Depardieu vagy Keanu Reeves. Filmjei még mindig nagy kasszasikert produkálnak. Olyan tematikákat találunk bennük, mint az egyén helye a társadalomban, a politika és az élet viszonya, az identitáskérdés a történelem során, az Erósz és Thanatos fogalmai… – JUHÁSZ BÁLINT ÍRÁSA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

INTERJÚ SZABÓ RÉKA RENDEZŐVEL
Nem szeretem a provokációt, de szeretem a kényelmetlenséget, a határok feszegetését – a nézőt mindig partnernek tekintem ebben. Nem szeretek személyeskedni, de a személyeset nagyon. Nem érdekel az olyan előadás, ami csak ma érthető, de holnap már nem. Azaz pl. szerepel benne Mészáros Lőrinc… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

>>>
2018.12.10 - tiszatáj

Magyarországon minden bizonnyal A Szolgálólány meséje Margaret Atwood legismertebb műve. E díjnyertes kötet alapján indította el Elisabeth Moss főszereplésével a kanadai MGM Television azonos című televíziós drámasorozatát 2017-ben. A hírek szerint a sorozat sikerén felbuzdulva a szerző már dolgozik a regény folytatásán, azonban emellett a többi művével is érdemes megismerkedni… – SOHÁR ANIKÓ AJÁNLÓJA

>>>
2018.12.07 - tiszatáj

BESZÁMOLÓ A 10. SZEGEDI KÉPREGÉNYFESZTIVÁLRÓL
November 24-én, szombaton képregényrajongókkal telt meg a Somogyi Könyvtár, köszönhetően a tizedik – immár hagyományosnak tekinthető – Szegedi Képregényfesztiválnak. Az egész napos rendezvény több eltérő programot, előadást kínált az érdeklődők számára, akik így megismerkedhettek eddig ismeretlen kiadványokkal, a hazai képregénykutatás állapotával, illetve betekintést nyerhettek az alkotók pályafutásának alakulásába is… – BORBÍRÓ ALETTA BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.06 - tiszatáj

A KIESELBACH GALÉRIA KIÁLLÍTÁSA
Molnos Péter és a Kieselbach Galéria munkatársai közreműködésével létrejött kiállítást nem tekinthetjük egy szimpla l’art pour l’art eseménynek. A tárlat hat szekcióra volt felosztva, miközben rövid és tömör molinóival céltudatosan vezette rá a laikus nézőt és szakmabelit a különböző termekben kiállított műveken keresztül a divatban rejlő ismertetőjegyekre. Mindegyik állomás egy külön kihívást vagy egy kibogozhatatlan rejtélyt jelentett… – JUHÁSZ BÁLINT BESZÁMOLÓJA

>>>
2018.12.04 - tiszatáj

CLARA ROYER: IMRE KERTÉSZ: «L’HISTOIRE DE MES MORTS»
Fenntartásokkal kezelem György Péternek azt az elhíresült kijelentését, amely szerint Kertész Imre nem lett a mi írónk. Ki is a „mi”? Persze vannak sokan – értelmiségiek is! –, akik bedőlnek az uszításnak, és finoman szólva sem valamiféle kiművelt ízlés alapján, hanem éppen a „mi” és az „ők” megkülönböztetése szerint utasítják őt el. De általában, akik szeretik a kortárs magyar irodalom fősodrát, azok Kertészt is nagyra becsülik… – FÖRKÖLI GÁBOR KRITIKÁJA

>>>
2018.12.02 - tiszatáj

Cristian Fulas, Haász János, Szöllősi Mátyás prózája

Böndör Pál, kabai lóránt, Anne-Marie Kennesey, Zalán Tibor, Závada Péter versei

TANDORI 80
Áfra János, Ágh István, Babarczy Eszter, Györe Balázs, Harcos Bálint, Krasznahorkai László, Petri György Sirokai Mátyás, Szabó Gábor Szabó Marcell, Varga Dániel írásai

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő