07.31.
| Szabó T. Anna és Bősze Ádám lesz a Képmás-estek vendége a festői Halász-kastélyban >>>
08.23.
| Költözik a budapesti Fülesbagoly Tehetségkutató >>>
08.21.
| Lesz 32. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja >>>
08.20.
| Három új kiállítással készül a nyitásra a Ludwig Múzeum >>>
08.15.
| Beethoven-esttel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire >>>
08.05.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban >>>
08.01.
| Duda Éva Társulat SUMMER INTENSIVE 2020 >>>
08.01.
| Főszerepben a kortárs fotográfia az idei Garten programjában >>>
07.30.
| Szemtestvér – Filmpremier és beszélgetés a Capa Központban >>>
07.29.
| Grand Café – Harag Anita Évszakhoz képest hűvösebb c. noválláskötetének bemutatója >>>
NAPI TANDORI

07.20.
| Díjakat nyert Bollywood-ban Goztola Kristina új filmje >>>
07.15.
| PesText RESET – az irodalom most is összeköt – Csillagharcos érkezett! >>>
07.14.
| MOME Kreatív Pakk gyerekeknek a nyári szünetre >>>
07.09.
| Art is Business Díj 2020 – Ismét keresik a művészeti és üzleti szféra kiemelkedő együttműködőit >>>
07.03.
| Ők lettek az idei Táblaképfestészeti Biennálé legjobbjai >>>
07.01.
| MÓRA RENGETEG – A zöld Móra >>>
06.29.
| HOVA TOVÁBB? – 20. ARC közérzeti pályázat >>>
06.24.
| Fellendíti Szeged turizmusát a járvány után a Szabadtéri >>>
06.20.
| Megújult a magyar irodalom fordításának pályázati rendszere >>>
06.18.
| PesText – Tarol a Reset! >>>

Drubina Orsolya, Eszteró István, Fellinger Károly, Jász Attila, Kovács Dávid, Alice Oswald, Tőzsér Árpád, Vida Gergely, Zalán Tibor versei

Boldog Zoltán, Mátyás Győző, Jesús Moncada prózája

Kulcsár-Szabó Zoltán, Móser Zoltán, Zsadányi Edit, Zsellér Anna tanulmánya

>>>

Ez ma az én napom lesz! – gondolta magában Karika Marika, az örökmozgó rokkantnyugdíjas, miközben foltos harisnyáját tyúkszemes lábára igyekezett felhúzni. A ragyogó tavaszi napfényben szinte csillámlott bibircsókos orcája, ahogy szépítkezett a borotválkozó tükrével a kezében. Arcára a fiatalság illúzióját próbálta kozmetikumok segítségével felkenni. Marcsi, hát te milyen ragyogóan festesz motyogta magában kedvenc nagydarab kisnyugdíjasunk. A rádióban éppen az aznapi híreket sorolták. […]

>>>

Mire jó Schiller színháza?
2017.02.12 - tiszatáj

MINDENTUDÁS AZ ÁRMÁNY ÉS SZERELEM MŰFAJÁRÓL ÉS ÜZENETÉRŐL

Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámájának bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház, a közeli premierhez kapcsolódott a Mindentudás Színházi Egyetemének február 6-ai programja. Az előadás rendezője, a Kossuth-díjas Eperjes Károly a 18. századi remekmű értékrendjéről és aktualitásáról, Papp Zoltán, az ELTE adjunktusa a szomorújáték műfaji sajátosságairól, valamint a német klasszika kiemelkedő költőjének és drámaírójának elméleti munkásságáról beszélt a Sík Ferenc Kamaraszínházban.

Kovács Edit színművész, esztéta, a sorozat házigazdája bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy a Bánk bán drámájának tavalyi bemutatójakor hallhattunk arról, milyen szellemi irányzatok hatottak Katona Józsefre. Shakespeare mellett szóba került a német drámairodalom kimagasló képviselőjének, Friedrich Schillernek az Ármány és szerelem című darabja is, mint lehetséges példakép.

A 18. században különbözőképpen gondolkodtak a szerzők és a teoretikusok a színház lehetőségeiről és hatásáról – mondta Kovács Edit. – Sokan Arisztotelész katarzis elméletét fogadták el, mások Rousseau-val értettek egyet. A francia felvilágosodás képviselője úgy vélte, hogy a drámai cselekmény nem hat a nézőre, hiszen az nem érdekelt a történetben, a saját életét érdekei szerint szervezi. Schiller véleménye több ponton találkozik az első, a katarzis elméletét elfogadók álláspontjával.

Eperjes Károly azzal kezdte mondandóját, hogy mivel karakteres világképpel rendelkezik, minden darabválasztása célzatos, a most készülő előadással is fontos üzenetet kíván közvetíteni a nézőkhöz.

Az Ármány és szerelem a német romantika kiemelkedő darabja, amelyet a filozófiatudomány fejlődése nélkül nem lehet megérteni. Sajnos ritkán játsszák mostanában, pedig üzenete egyre aktuálisabb – közölte a rendező. – Két éve Veszprémben állítottam színre a darabot, és a két színház most együtt pályázott a bemutatóra. A német romantika más, mint az angol, a francia, az orosz vagy az olasz. Hozzánk a török miatt – amikor harcolni kellett a túlélésért, nem volt alkalom az irodalomban elmélyülni – furcsán érkezett vagy egészen kimaradt ez a szellemi irányzat. Nálunk nem volt olyan élénk és meghatározó az irodalmi világkép, mint a nyugati vagy akár a déli országokban.

A rendező úgy fogalmazott: Schiller drámája a német romantika terméke, vívmánya, amely jól mutatja, mi történik, ha  számtalan értékrend felcserélődik. Először a görögöknél, majd a reneszánsz idején kerültek a humán értékek az isteni értékek elé. Európa átalakulásával az évszázadok során a művészetek is nagyot változtak. Eperjes Károly szerint Schiller egész életműve arról szól, hogyan robban be a humán értékrend az addig uralkodó isteni értékrend elé. A vallástörténetet is jól kell ismerni ahhoz – figyelmeztetett –, hogy ezekben a gondolatokban, irányzatokban eligazodhassunk.

Mint minden jó darab, az Ármány és szerelem is arról szól, hogy ha az ember elveszíti az egyetemes értékrendet, azt fájdalommal éli meg, és az nagyban kihat egész környezetére. Pontosan ez ma egész Európa, sőt az egész világ problémája. A művészetben pedig a romantika idején kezdődött az az ollónyitás, amely később a huszadik századi abszurdhoz vezetett. Amikor az ember akarja megmondani, hogy mi a jó és mi a rossz, akkor összekeverednek a humán és az isteni értékek. Ebből van a baj – magyarázta a rendező.

A próbafolyamatról annyit tudtunk meg, hogy az rendben halad, az eredeti szöveget a kor igényeinek megfelelően húzni, rövidíteni kellett. A tömegjelenetek helyett a történetre koncentrálnak, a családtörténetre, a szerelemre, ami mozgatja az eseményeket. Az előadással azt szeretnék üzenni, hogy az ember döntéseinek következménye van, így a nősülésnek, a gyereknevelésnek és mindennek, amit teszünk az életünkben. Meg kell gondolni, mit kérhetünk a gyerekünktől, hogy szabad-e saját karrierünk érdekében romba dönti a család jövőjét.

Papp Zoltán a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója volt, jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének adjunktusa. Kutatási területe a német idealizmus és romantika esztétikája. Schiller és a köznapi valóság problémája című előadásában azt igyekezett felvázolni, milyen dilemmák vetődhetnek fel, amikor az irodalmi műben a megszokott udvari és a vallási történet, a klasszikus szereplők, hősök helyett a polgári élet, a köznapi valóság alakjai, témái jelennek meg. Közben a német költő, drámaíró teoretikus, esztéta, művészetfilozófus munkásságát is méltatta. Mint mondta, egyedülálló a világirodalomban, hogy valaki egyformán maradandót alkot íróként és teoretikusként, jóllehet a két terület kölcsönösen feltételezi egymást. Az előadó rámutatott, hogy számos történelmi drámája között (Haramiák, A génuai Fiesco összeesküvése, a Wallenstein-trilógia, Stuart Mária, Az orleans-i szűz, A messinai menyasszony, Tell Vilmos, Demetrius) az Ármány és szerelem az egyetlen kortárs témát polgári miliőben feldolgozó dráma.

A történelmi, mitológiai téma ismert, azt nem kell a szerzőnek kitalálni, rátérhet arra, ami a saját dolga, a dráma formálására. Friedrich Schlegel szerint rögtön belevághat az alkotásba – szögezte le Papp Zoltán. – A történelmi téma és a híres személyek viszont távol esnek az emberektől. Lessing úgy vélte, a polgári szomorújáték célja félelmet és részvétet ébreszteni az emberekben, akiket erényességre, erkölcsre kell nevelni. Mindez jobban működik, ha a szereplők a közönséghez hasonlóak. Korábban ugyanis az volt a jellemző, hogy a komédia a közemberekről szólt, a tragédia a nemesekről. Vannak univerzális erkölcsi normák, amelyeken nem fog az idő – ez már Kant tétele. A filozófus szerint az emberi ész időtlen, mindenkiben ott van, mindenki képes előhívni, alkalmazni erkölcsi normákat.

Az előadó ezután arról beszélt, hogy a modern társadalom másképpen működik, az univerzális normák 2017-ben sem mindenhol érvényesülnek. Schiller elméleti főműve következett, a Levelek az ember esztétikai neveléséről (1795). Ebben a szerző leszögezi, hogy a felvilágosodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az előítéletek erősek, önérdek motiválja az emberek cselekedeteit, akik nem képesek szabadon meghatározni önmagukat, s mindez messze esik attól, ami Kant szerint a norma. Schiller arra a következtetésre jut, hogy a komoly művészet nevelje rá az embert a tágabb gondolkodásra, erkölcsre, hogy azután felül tudjon emelkedni saját korlátain. Nem elég tehát tükröt tartani egy irodalmi művel, színházi előadással, ahogyan korábban. Az olvasót, a közönséget ki kell billenteni a szűklátókörűségből.

Még korábban, 1784-ben született Schiller A színpad mint morális intézmény című első nagyobb elméleti munkája. Már abban leírja, hogy a színház dolga a néző felvilágosítása, nevelése, kiemelése saját helyzetéből. Kevés megmutatni, mik vagyunk, a színház feladata kizökkenteni, felkavarni, felemelni az embert.

Utoljára maradt az izgalmas kérdés: létezik-e modern konfliktus, amely érdemes arra, hogy a szerzők tragédiában ábrázolják?

Hegel szerint a heroikus korban a hős maga szab törvényt. A modern korban a jogrend uralma, és az egyén tőle függetlenül létező törvényekhez igazodik, tehát nincs valódi konfliktus. Idejutott a 19. századi irodalom, hogy nincs valódi konfliktus. Hegel nem azt mondja, hogy konfliktusmentes a világ, hanem azt, hogy a konfliktus kibontása már nem lehet tragikus – hangsúlyozta Papp Zoltán. Majd párhuzamot a mához a western- és akciófilmekkel vont.

A Mindentudás Színházi Egyetemének következő estje szintén egy békéscsabai, ezúttal egy korábbi sikeres bemutatóhoz kapcsolódik: március 6-án Szilágyi Zsófia egyetemi docens Móricz iskolái – A Légy jó mindhaláligról és más iskolaregényekről címmel tart előadást.

Niedzielsky Katalin

 

_2016_Fotó_Ignacz_Bence_IMG_0236 _2016_Fotó_Ignacz_Bence_IMG_0245 _2016_Fotó_Ignacz_Bence_IMG_0272


Címke: , , , , , , ,
2020.08.03 - tiszatáj

BERNÁTH DÁNIEL ÉS CSIZIK BALÁZS GEOTAXIS C. KIÁLLÍTÁSA
Bernáth Dániel és Csizik Balázs képzőművészete bizonyos tekintetben a kibernetikusan vezérelt társadalom elképzeléseire is reflektál, azzal párhuzamosan, hogy képalkotási elképzeléseik az absztrakció mentén épülnek fel. Mindemellett pedig azon is dolgoznak, hogy bizonyos képzőművészeti attitűdöket és tradíciókat újragondoljanak és egy olyan alkotói praxist alakítsanak ki, mely képes a mai kor „képiségét” sajátos módon, akár hitelesen is megjeleníteni… – IGOR SPLIT KRITIKÁJA

>>>
2020.07.28 - tiszatáj

INTERJÚ HERCZEG TAMÁSSAL
Közel 20 éve vagyok munkakapcsolatban a Szabadtéri Játékokkal. Ha meg kellene nevezni, hogy melyik a legfontosabb előadásunk, akkor most egyértelműen azt tudnám mondani, hogy az Akárki. Témáját tekintve elképesztően pontosan reagál a művészet erejével mindennapi életünkre. A vírus közepette az emberi létezésről, az elmúlásról beszél, amiből próbálunk kilábalni, és amiből időnként vissza-visszarángatnak minket a mindennapok […]

>>>
2020.07.27 - tiszatáj

ÁCS MARGIT: PÁRBAJ
„Görcsösen óvtam az önálló személyiségem fikcióját – ugyan, kinek van mindenkitől független személyisége?” Az idézet Ács Margit Párbaj című regényéből származik – ebben az eset­ben megfelelő műfaji jelölő a levélregény terminus –, s an­nak ellenére, hogy ez csak egyike a könyvben elhangzó temérdek elgondolkodtató kijelentésnek, mégis egy igen komoly dilemmát helyez a fókuszba… – JANCSOVICS KLAUDIA KRITIKÁJA

>>>
2020.07.26 - tiszatáj

A K-ARTS ACÉLSZOBRÁSZATI KIÁLLÍTÁSA A REÖK-BEN
A REÖK-ben látható válogatás természetesen a térbeli korlátok miatt a monumentális, köztéri plasztikákból csak korlátozottan vonultathat fel, de a szemle így is érzékelteti, hogy az indusztriális plasztika milyen sokszínű, változatos, kreatív megoldásokra képes. Ahogyan a plasztikai ábrázolások tárgykörében is a tradicionális eszközöket, a vésőt és kalapácsot számos esetben felváltották a plazma és lézer vágók, a CNC megmunkáló eszközök, úgy bizonyos ódivatú fogalmainkat érdemes sutba vágnunk… – NÁTYI RÓBERT ÍRÁSA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

MEDVEVILÁG SZICÍLIÁBAN
Olasz–francia koprodukcióban hozta tető alá Dino Buzzati 1945-ös gyerekkönyvét Lorenzo Mattotti képregényíró és illusztrátor. A tavalyi cannes-i szemle Un Certain Regard-szekciójában bemutatkozott Medvevilág Szicíliában noha bizonyos pontokon eltér a forrásanyagtól, zömmel ahhoz hű adaptáció, mely gyermekek, fiatalok és idősek megszólításában egyaránt jeleskedik… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AKÁRKI
A Szegedi Szabadtéri Játékokat annak idején a salzburgi fesztivál mintájára találták ki. Az ottani Dóm előtt minden évben visszatérő darab az Akárki című misztériumjáték. Ez még soha nem ment Szegeden. Idén viszont a koronavírus miatt csonka évadban ebből tartanak előadást. Bemutató pénteken, de csütörtökön már közönség előtt tartottak nyilvános főpróbát… – MÁROK TAMÁS AJÁNLÓJA

>>>
2020.07.23 - tiszatáj

AGRIPPINA
A jó opera nem olyan bonyolult dolog. Végy egy kitűnő karmestert, néhány nagyszerű és melléjük pár megfelelő énekest! A rendező gondolja végig pontosan miről szól a darab, és miért szól ma, hozzánk! Aztán rendeljetek alá mindent a célnak! Lehet bátran húzni, a szövegen alakítani, újrafordítani! Koncentráljatok a játékra, újrahasznosított díszlet is megteszi, a jelmezeknek fontosabb a karaktere, mint a méregdrága gazdagsága! Ja, és mindebben hinni, kell, hosszan, ámde nyitott szívvel próbálni! A nagy Händel eredeti szándéka másodlagos… – MÁROK TAMÁS KRITIKÁJA

>>>
2020.07.22 - tiszatáj

GARACZI LÁSZLÓ: HASÍTÁS
Garaczi ötödik lemur-kötete mintha a klasszikus fejlődési regények szerkezetét imitálná – a fejezetek hét életkori csomópontot jelölnek ki, kronológiai sorrendet tartva kisgyerekkortól az emberélet útjának – századunkban (ha nem is a kelet/közép-európai társadalmakban) legalábbis remélt feléig, az elbeszélő/főszereplő körülbelül 45 éves koráig. A téma is a tradicionális, XIX. századi Bildungsroman sémába illeszthető: hogyan talál hivatására egy ifjú ember, hogy válik íróvá, milyen buktatókon keresztül lesz a fecniből – ha legépelik – mű… – MOLNÁR ZSUZSA KRITIKÁJA

>>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Janáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő