„A hangmérnök, a fénytechnikus, a színpadtechnikus és a videós együtt alkot működő csapatot”

MIDDLEMIST RED
Török Dénes hangtechnikus, hangmérnök beszámolója

Hogy honnan ered a koncertfelvétek iránti vonzódásom, azt nem tudom pontosan, de az biztos, hogy valahol gyerekkorom mélyén kell keresgélni. Epikus Bruce Springsteen videókazetták és U2 DVD-k borítóit látom magam előtt, ahogy megpróbálok visszaemlékezni. Egyetemista koromban aztán már stúdiótechnikai és zenekari oldalról is kóstolgattam a témát, ami végül 2014 és ’16 között, az A38 hajón eltöltött gyakornoki időszakban teljesedett ki. Akkor (és talán még ma is) e műfaj fellegvárának számított a hely. 2016-ban, a stúdióm építésekor már kifejezett cél volt, hogy élő, “live session” stílusú felvételek is születhessenek ott, viszont ebben az időszakban a Grandban és az akkor hozzá tartozó Várkertben már állandó hangosítóként, később rendszerhangmérnökként az úgymond laboratóriumból terepre történő kimozdulási törekvéseimet is érvényesíthettem.

Azt hiszem, hogy a 2018-as őszi évadban kezdtünk rendszeresen koncerteket rögzíteni, akkor a hangot még a saját stúdiómból hozott eszközökkel vettem fel. Aztán a Covid alatti bezárások újabb lendületet adtak a csapatnak, zárt ajtók mögött forgatott koncertek mellett irodalmi és ismeretterjesztő irányba is elkezdtünk kalandozni, valamint pályázatok segítségével lehetőségünk nyílt az eszközparkunk bővítésére is. 

A Middlemist Red koncert felvétele közben – az ilyenkor szokásos adrenalinlöketen kívül – kissé szentimentális módon pontosan ennek a hosszú útnak a képei peregtek le az agyamban. Biztosan valami önigazolást éreztem, hogy: „na igen, ez volt a cél, ezért éri meg csinálni.” Merthogy a zenészek bomba formában voltak, a közönség megőrült, a technikai csapat olajozott gépként, szavak nélkül tette a dolgát.

A dolog pikantériája, hogy aznap este az élő hangot és a hangrögzítést is én csináltam, ami beálláskor a régi vetítőszobában kialakított stúdióhelyiség és a koncertterem közötti rohangálás mellett az összpontosítást igénylő feladatok megsokszorozódását jelentette, és hát ennek a feszítettségnek a flowját, be kell vallanom, imádom. Merengésemből az zökkentett ki, ahogyan Nóvé Soma énekes a feszültség fokozása végett az It’s only you című dal kiállásában megkéri a “fényest”, hogy sötétítse el a termet, persze hogy aztán az a megfelelő pillanatban a zenével együtt robbanjon be újra. Esküszöm, jobban izgultam, mint Lackó (Szakács László – fény), tudva, hogy forognak a kamerák, de nem volt miért: az időközben le is guggoló közönség ugrása, a szónikus robbanás és a fények vakító felgyulladása tökéletes egységben vágott mellbe a hangosítópultban, és azóta is újra és újra, amikor büszkén visszanézem az elkészült videót.

TÖRZS
Antalfi Ádám hangtechnikus, hangmérnök beszámolója

Két eseményt is behoznék. Az egyik a saját zenekarunk, a Jigokü “szobakoncertje”, a másik az ország egyik – véleményem szerint – legkiválóbb post-rock zenekarának, a Törzsnek a fellépése. Nade csak sorjában!

A szobakoncertünk meglepő élmény volt, hiszen a kollégáimmal kellett egy egyébként szokatlan nexusban dolgoznunk. A rendszerünk ekkor még pilotként futott, de már látszott, a recept kész és csak finomhangolásokra van szükség. Az utómunka folyamataiba itt csak véleményezőként voltam jelen. Bíztam a srácok rátermettségében és szakmai tudásában. Az akkor rögzített 4 dalunk egy olyan formát kapott, amire mi sem számítottunk, azóta is büszkén tekintünk vissza ezekre a felvételekre.

A Törzs zenekarral folytatott munka szintén nagyon kellemes és zökkenőmentes volt. Itt – mint eseményszervező, hangtechnikus és hangfelvételekért felelős – egy emberként több szerepben dolgozhattam. Hatalmas élmény ennyire sok mindenre egyszerre figyelni, kézben tartani a dolgokat. És az utómunkákat is nagyon élveztem.

Furcsa és ugyanakkor kellemes érzés, mikor az ember nemcsak hangosíthatja és felveheti az egyik kedvenc dalát, de utána a teljes utómunkáért is ő felel.

Bár tudom, nem lett tökéletes a végeredmény, sokat tanulhattam és a mai napig sokat tanulok a saját kollégáimtól és a helyzetekből, melyekbe olykor pont saját magam keverem!

VÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK
Szakács László fénytechnikus beszámolója

Számomra az eddigi legnagyobb kihívás, “legnehezebb” esemény az a kétnapos VHK volt. A Grand szempontjából ez egy nagy presztízsértékű hétvégének számított, mivel régen játszott a zenekar Szegeden. Mindkét nap telt házas koncertet adtak, de ami ennél is ritkább nálunk, hogy egy majd’ 100 perces koncertet kellett lehozni fényezési és technikai szempontból. Mint mindig, most is beletettük minden tudásunkat és lelkesedésünket, és (majdnem) tökéletesen megoldottuk mindkét estét – a visszajelzések legalábbis pozitívak voltak mind a zenekar, mind a közönség részéről. Szóval ez egy nehéz hétvége volt, de pont ezért maradt meg, mint az egyik legjobb élmény, amit közösen lemenedzseltünk.

VÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK
Takács Borisz fotós, videós beszámolója

Mindig a legnagyobb dobás a legemlékezetesebb. A Grand Café Live történetében pedig ez egyértelműen a Vágtázó Halottkémek 2022. október 28-i koncertje volt. A 27 éves zenekar duplázott a Grandban, mi logisztikai okok miatt az első, pénteki napot választottuk ki a forgatás időpontjának. A feladat összetettsége miatt már hetekkel előbb elkezdtünk agyalni a helyszín kialakításán: egy hét tagú zenekart alapból nem egyszerű felpakolni egy ekkora színpadra, arról nem is beszélve, hogy milyen energiák szabadulnak el az előadás során! 

A Grand Live-os videók alapvetően egyfős operatőri stábbal készülnek, ezért a forgatásokon fix kamerákat is hadrendben tartok. Erre az estére szám szerint kilenc kamerát szedtem össze, így azok feltöltése már önmagában is komoly feladat volt, az elhelyezéssel viszont még ennél is több probléma merült fel. A buli már az elővételes jegyek alapján is sold-out volt, száz emberrel a tánctéren pedig nem egyszerű úgy megtalálni a kamerák pozícióját, hogy mind elérhető legyen, rálássanak a színpadra és biztonságban is legyenek. 

A több etapos tervezés után a koncert napján nagyjából három és fél óra alatt sikerült beépítenünk a technikai felszerelésünket, melyet a különleges alkalomra való tekintettel egy ‘robot operatőrrel’ is kiegészítettem; ez az eszköz programozás után automatikusan mozgatja a rábízott kamerát. A koncert kezdete előtt két perccel minden eszközt elindítottam, így a terveknek megfelelően lett kilenc pengén rögzített videósávom. Sajnos utólag derült ki, hogy a hangos divíziónál akadt technikai gond, így a hangfelvételt sajnos nem tudtuk felhasználni. Ez volt az első alkalom, hogy külsős szakemberre bíztuk a feladatot. És az utolsó is. 

A történet legnagyobb tanulsága, hogy az ilyen felvételek igazi csapatmunka eredményei, ahol a hangmérnök, a fénytechnikus, a színpadtechnikus és a videós együtt alkot működő csapatot, a külön szekciók pedig ugyanúgy erősíthetik, ahogyan gyengítik is a másikat.

DOROTA
Lengyel Zoltán szervező, technikussegéd beszámolója

(Lengyel Zoltán sorai eredetileg a 1749.hu világirodalmi magazin Sound & Vision sorozatában jelentek meg a Szoláris Félreértések. Dorota Masłowska / Dorota / Stanisław Lem című esszében. Ebből olvashattok most egy részletet.) 

A valódi indok, amiért ez az írás készül, az, hogy fölhívjam a figyelmet az egyik legjobb magyar zenekarra, a Dorotára. A zenekar 2006 óta létezik, minden eddigi lemezük rendkívül bátor és figyelemre méltó. A FRIK-projekttel kétségkívül elvesztek a saját kalandozásukban, mely kalandozás leleménye az örökké érvényes krisztusi törvény: ha elveszíted magad, megtalálod magad. Ezúttal is érvényt nyert az evangéliumi törvény: a Solar the Monk című 2019-es lemez a Dorota valódi alakra találása. Tételei: rituálévázlatok. A ceremóniák (rosszabb szóval: koncertek) celebrálásához az úgynevezett közönség aktív részvétele szükséges. Ha a zenekar tagjai tapsolnak, nem visszatapsolsz, hanem velük tapsolsz. Ha uniszónóban kántálnak, velük kántálsz. Ha táncolnak veled, velük táncolsz. Benn vagy a körben. Nem megúszós közönségtempó. Azzal itt semmire sem mész.

A Dorota 2021-es fellépése számomra az év koncertje volt a Grandban.

GRAND CAFÉ LIVE FEST

December 30-án a Grand Café stábja különleges támogatói eseményt szervez, ahol olyan koncertvideókat is levetítenek nagyvásznon, amelyeket eddig csak a Patreon előfizetőik láthattak.

A vetítéseket követően a készítők mesélnek az élő felvételek izgalmairól, mindezt megfejelve az esti koncerteken akció közben is látható lesz a csapat, hiszen mindkét előadó, a Dungaree és Chebe koncertjét is rögzítik a helyszínen. Az eddig nyilvánossá tett videókat IDE kattintva lehet megtekinteni.