Írások az egyetemi autonómiától a Pokol kommentárjáig
MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2022/1. SZÁMA
Az Iskolakultúra idei első számában (2022/1) három hosszabb és szintén három rövidebb tanulmány, illetve egy kritika olvasható. A hosszabb tanulmányok mindegyike igen aktuális témával foglalkozik: átalakuló felsőoktatás; a felsőoktatásba jelentkezők számának változása; az alacsony és a jelentős téttel bíró teszteken nyújtott teljesítmények közötti különbségek. A rövidebb tanulmányok egy-egy kisebb területtel foglalkoznak: egy olvasási motivációt fejlesztő program elméleti alapjaival; a társakkal támogatott tanulás formáival és alkalmazásának előnyeivel; valamint a japánnyelv-oktatás kiterjesztésének lehetőségeivel. A recenzióban Kelemen János Dante Alighieri Komédia I. Pokol Kommentárját mutatja be a szerző.
Polónyi István (Az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia) tanulmányában az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság történelmi fejlődését, alakulását tekinti át részletesen. Bemutatja ezek rendszerváltástól napjainkig tartó jellemzőit, valamint elemzi a korábban állami egyetemek nagyobbik részének „közfeladatot ellátó közérdekű alapítványi” formába történő átszervezését, ennek módját és lehetséges következményeit.
Vit Eszter és Holb Éva Marianna (A felsőoktatási jelentkezőszámok visszaesése és a felvételi követelmények változása egy év távlatából) makroszintű statisztikai adatok segítségével vizsgálta a 2015–2021 közötti időszak felsőoktatási felvételi jelentkezéseinek alakulását. Az elemzés elsősorban arra koncentrál, hogy a felsőoktatás mely szegmenseit érintette legérzékenyebben a jelentkezők számának 2020-as visszaesése, és sikerült-e megállítani vagy visszafordítani a negatív tendenciát 2021-ben. Elemzik azt is, milyen szerepet játszhatnak a felvételi eljárást érintő szigorítások és az intézményi átalakulások a felsőoktatásba jelentkezők számának 2019-et követő visszaesésében.
Csányi Róbert és Molnár Gyöngyvér (A tesztmegoldási motiváció szerepe az alacsony téttel rendelkező tesztek eredményeinek értékelésében) arra hívja fel a figyelmet tanulmányában, hogy a mérés-értékelés céljainak – hazai és nemzetközi szinten is – jól látható átalakulásával, a tanulást segítő diagnosztikus funkcióinak előtérbe kerülésével az alacsony téttel bíró tesztek egyre nagyobb szerepet játszanak a tanítás-tanulás folyamatában, valamint az országos és nemzetközi értékelésekben. Kiemelik, hogy mivel az alacsony téttel bíró teszteken nyújtott teljesítménynek nincs következménye a tanulók tanulmányi előrehaladására, előfordulhat, hogy az ezeken a teszteken elért eredmények eltérnek a nagy téttel bíró teszteken nyújtott teljesítményektől, hiszen az alacsony téttel bíró teszteken a tanulók nem feltétlen tesznek meg minden erőfeszítést, míg a nagy téttel bíró felméréseken a tesztmegoldás közbeni szorongás jelentős teljesítménycsökkentő hatással bírhat.
A rövidebb tanulmányok közül Vass Dorottea (D-12: Általános iskolás tanulók olvasási motivációját fejlesztő program elméleti alapjai) tanulmánya az olvasáskutatással kapcsolatos. Kutatása során – mely egy háromdimenziós vizsgálati módszerre épül – tartalomelemzéssel feltérképezte az olvasáskutatások (az olvasási motiváció csökkenése, a szövegértés kognitív képességeinek működése) ekvivalens tényezőit, megvizsgálta e tényezőket az olvasási motiváció egyes motívumainak aspektusából tartalomelemzéssel, illetve bemutat egy olyan holisztikus programelemet, amely több korosztálynak javasolt olvasási motivációt fejlesztő módszer stratégiai elemeit foglalja magában, és komplex módon kezeli a már ismert hatékony olvasási és tanulási stratégiákat.
Bánfi Gréta (A diáktárssal támogatott tanulás formái, alkalmazásának előnyei) írásában kiemeli, hogy a társas tanulásra vonatkozó irányvonalak, típusok csoportosítását összegző tanulmányokon kívül a fejlesztésekkel kapcsolatos vizsgálatok elemzése is nagymértékben segíthet abban, hogy megismerhetőek legyenek a diáktárssal támogatott tanulás trendjei. Tervezett kutatásának célja, hogy feltárja a diáktárssal (tutor) támogatott tanulás néhány formájának alkalmazását, és áttekintse, e tanulási forma milyen hatással van a műveltségi területeken nyújtott teljesítményre. Az eddigi vizsgálatok alapján a diáktárssal támogatott tanulás fejleszti a tanulók természettudományos, matematikai és olvasás-szövegértési területekhez kapcsolódó készségeit, hozzájárulhat a tanulás affektív feltételeinek (pl. énkép, tanulási motiváció) javulásához és a társas viselkedés fejlődéséhez is.
Czikkely Zsuzsanna (A magyarországi japánnyelv-oktatás igényéről) a kereslet és a kínálat mentén tekinti át, szükséges-e a japán nyelv elérhetőségének bővítése a hazai közoktatásban. A kereslet szempontjából a japánnyelv-oktatás hazai történetét, a tanárok elhelyezkedési lehetőségeit és a tanulók motivációját elemzi. A történeti áttekintés szintén része a kínálat értelmezésének, ahogyan a tanárhiány is, mellyel kapcsolatban a szerző elemzi az újraindított tanárképzés és a japánnyelv-tanárok számának növekedését.
A Kritika rovatban Szilvássy Orsolya mutatja be Kelemen János Dante Alighieri Komédia I. Pokol Kommentár művét (Az Isteni Színjáték magyar kommentára), mely a szerző szerint kiválóan illeszkedik az utóbbi néhány évtizedben új lendülettel bíró Dante-kutatásokba, megerősítve, hogy Dante főműve olyan szöveg, amely filológiai kutatásai, értelmezései és kommentárjai nélkül nem lenne az, ami: irodalmi és kulturális csúcsteljesítmény.
Kasik László
A lapszám a Nemzeti Tehetség Program (NTP) támogatásával készült.
