2015 végéig épülhet meg az ELI

HÚZÓERŐ LEHET A KUTATÓKÖZPONT ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDÁSPARK

A szuperlézernek is nevezett ELI (Extreme Light Infrastructure) jegyében telt a november Sze­geden. Előbb a kutatóközpont megvalósítását előkészítő pro­jekt első fázisáról tartottak ta­nácskozást, majd többnapos, nagyszabású nemzetközi lézerfi­zikai konferencián vitatták meg a tudományos hátteret.

Az ELI megvalósítását előké­szítő projekt első fázisáról tartott november 10-i rendezvényen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztéspolitikai koordinációért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a lézeres kutatóközpont a térség, az ország és egész Európa fejlődését szolgálja. A kiemelt kormányzati nagyberuházás nemzeti ügy, annak megvalósulá­sát a minisztérium, illetve az ELI­HU Nonprofit Kft. felügyeli. A kor­mány – az Új Széchenyi-terv ré­szeként – részben uniós támoga­tással 3 milliárd forintot fordít az összességében 64 milliárd forintos program előkészítésére – árulta el Molnár Ágnes.

A nagyprojekt pályázatát 2012. január 15-éig kell benyújta­ni, várhatóan 2013-ban indul meg az építkezés, és 2015 végén adhat­ják át a beruházást. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rek­tora úgy fogalmazott: az ELI lehet Európa fontos kitörési pontja a gazdasági világversenyben. Az SZTE fontos partnere lesz az ELI­nek, széles körű kutatási port­fóliójának köszönhetően híd sze­repet tölthet be az intézmény és a tudományos eredmények felhasz­nálói között – magyarázta az aka­démikus. Fontosnak tartja, hogy már most keressék azokat a cége­ket, amelyek betelepülnének a lé­zerközpont melletti tudásparkba, melyet a lehető leghamarabb el kell kezdeni építeni.

November 14-étől 18-áig ke­rült sor a LEI (Light at Extreme Intesities) nemzetközi konferen­ciára, mely szorosan kapcsolódik az ELI lézerközpont projektjéhez. A dél-alföldi város azért kapta idén a lehetőséget a kétévente megtartott tudományos világ­konferencia megszervezésére, mert Prága és Bukarest mellett itt épül fel az EU egyik kutatási nagyberendezése.

Hat tudományterület legjele­sebb művelői konzultáltak Sze­geden: több mint 30 országból 220 résztvevő érkezett a Novotel szállóba. A LEI konferencia lehe­tővé tette, hogy azon tudomá­nyos közösségek értekezzenek egymással, melyek az ELI projekt valamely részterületének kutatá­sában érintettek. A nemzetközi találkozón megvitatták a legfon­tosabb tudományos eredménye­ket, a szuperlézer működésével kapcsolatos előzetes téziseket, a kutatóközpont kivitelezésekor felmerülő kérdésköröket, így pél­dául a komplexum infrastruktú­ráját és terveit.

A tanácskozáson részt vevő Tóth Csaba (az amerikai Lawrence Berkeley Intézet mun­katársa) elmondta: a terítéken szereplő tudományágak mind­egyike az ultrarövid impulzusok­hoz tartozik, tehát az egyre rövi­debb fényimpulzusokról szól. „A másodperc milliomod részének a milliárdod része az az időskála, melyen fizikai folyamatokat ta­nulmányoznak az itt jelen lévő tudósok, akiknek célja új impul­zusok mérése, illetve alkalmazása a biológiai, kémiai folyamatok­ban” – fogalmazott. Hozzátette: az internet világában is rendkí­vül fontos a személyes eszmecse­re. Szegeden is lehetőség nyílt arra, hogy megbeszéljék a kísérletek részleteit, az apró kis trük­köket. A tudósok által vizsgált fo­lyamatok felhasználása a min­dennapi életre is hat. Ezt már Krausz Ferenc professzor (a mün­cheni Max Planck Kvantumopti­kai Intézet igazgatója) árulta el. „Tudni kell, hogy bizonyos be­tegségek kialakulása is mikro­szkopikus folyamatokkal kezdő­dik: azáltal, hogy megmozdul egy elektron egy molekulában, megváltozik a molekula formája, alakja, funkciója, azaz nem tud már úgy működni a testünkben, ahogy kellene. Ahhoz, hogy pél­dául a rák különböző fajtáinak gyógyítására megfelelő terápiá­kat tudjunk kifejleszteni, szüksé­ges a mikroszkopikus folyamatok minél jobb megértése” – világí­totta meg. A Németországban élő szakember szerint a konferencia abból a szempontból is rendkívül hasznos volt, hogy olyan együtt­működések szerveződését indu­kálja, melyek az ELI-hez szüksé­gesek. Tóth Csaba és Krausz Ferenc egyetértettek abban: mind az ELI-projekt, mind a LEI konferen­cia Szegedre csábításában el­évülhetetlen érdemeket szerzett a szegedi lézerfizikai iskola. A Sze­gedi Tudományegyetem kutatói (a Bor Zsolt, Rácz Béla, Szabó Gá­bor, Szatmári Sándor professzo­rok nevével fémjelzett tudóscso­port tagjai) az elmúlt 25-30 év­ben világszinten vezető szerepet játszottak az ultrarövid impulzu­sok előállításában, mérésében. Mindketten örömüket fejezték ki, hogy az ELI kapcsán összefogott a magyarországi fizikával és opti­kával foglalkozó tudóstársada­lom, budapestiek, debreceniek, pécsiek és szegediek közösen akarnak nagyot alkotni. Az attoszekundumos lézertu­dományág tanácskozásának konklúziói az ELI szempontjából is érdekesek, bekerülhetnek a 2015 végig megépülő lézerköz­pont tudományos feladatai közé. „A most hallott megoldásokat megpróbáljuk megvalósítani a lézerberendezés tervezésekor és kialakításakor” – nyilatkozta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Non­profit Kft. ügyvezetője. Ahogy már említettük, a kft. 2012. január 15-ig szeretné bead­ni pályázatát a kormánynak, majd ezt követően Brüsszelnek, s bíznak a mihamarabbi pozitív döntésben. „Azután már vissza­fordíthatatlanul robog előre a projekt: haladunk a lézerberen­dezés tervezésével, a külföldi, il­letve belföldi intézményekkel, egyetemekkel, cégekkel építjük ki az együttműködést. A 10 hek­táros öthalmi terület rendezése és az oda megálmodott épület is sok feladatot ad: most fejeződtek be a talajmechanikai vizsgálatok Szegeden, a tervezésre hamaro­san pályázatot írunk ki, ezzel párhuzamosan pedig zajlik az üzleti modell kialakítása” – árul­ta el a szakember.

P. M. L.

(Megjelent a Szegedi Egyetem 2011. 10. számában)