Debrecen, 2018. április 6–14.
Huszonöt előadást láthat a XII. DESZKA Fesztivál, a kortárs magyar drámák seregszemléjének közönsége április 6. és 14. között Debrecenben. Csaknem mindegyik előadás ősbemutató. Évről évre százhúsz-száznegyven produkció szerepel a válogatók ─ a színház művészeti műhelye ─ listáján, és harminc és negyven közé tehető azon előadások száma, amelyek eredetiségük, problémafelvetésük és művészi színvonaluk okán joggal szerepelhetnének a DESZKÁ-n.
Mivel a válogatás ismét kiterjedt a teljes Kárpát-medencére, három romániai (Hatházi András-Tom Dugdale: Tizenöt próbálkozás a színészetre; Körmöczi-Kriván Péter: Kapufa és öngól; Vakok) egy szerbiai (Háy János művei alapján: Kemping) és egy szlovákiai (Soóky László: Egy disznótor pontos leírása) kortárs magyar szerzőjű előadás is látható lesz a fesztiválon az anyaországból érkező tizenkét vidéki és hét fővárosi produkció mellett. Már hagyomány, hogy a fesztiválra évről évre idegen nyelvű előadások is érkeznek. Az idén egy Poznanból meghívott lengyel nyelvű előadásban láthatja az érdeklődő közönség gyökeresen más nézőpontú feldolgozását annak a szövegnek, amely a tavalyi DESZKÁ-n magyar nyelven, egy katartikus erejű szatmárnémeti előadásban mutatkozott be (Visky András: Pornó).
A meghívott színházak között vannak visszatérő vendégek: a Kolozsvári Állami Magyar Színház idén a radikálisan új utakat kereső, mozaikkockákból építkező előadással, a Vakokkal érkezik Debrecenbe. A színház a diktatúra helyszíne a budapesti Katona József Színház Ascher Tamás Háromszéken című darabjában, melyet a szerző, Pintér Béla rendezett, míg a Látókép Ensemble, Hajdu Szabolcs társulata az Ernelláék Farkaséknál folytatásával, a Kálmán-nappal teremt „lefojtottan poénos középnemzedéki látleletet”. Ismét Tar Sándor-feldolgozást, ezúttal egy bűnregényt vitt színre, de nem a saját társulatával, hanem a Stúdió K tagjaival Horváth Csaba (Szürke galamb), a Miskolci Nemzeti Színház Babits-feldolgozása (Elza, vagy a világvége) pedig azzal a kérdéssel szembesíti nézőjét, hogy beletörődik-e mindabba, ami körülveszi, vagy hajlandó kezébe venni az életét. Új terek is nyílnak: a XII. DESZKA etnoszínházzal beszél a kirekesztésről. SajátSzínház.org néven több civil alkotócsoport és független művész fogott össze, hogy aprófalvakban szervezzenek közösségi művészeti programokat helyi lakosok részvételével. A hónapokon át tartó művészetpedagógiai folyamat eredményeként született meg az Éljen soká Regina!, amelyben borsodi roma közmunkás asszonyok adnak elő egy fiktív történetet gyerekvállalásról, szülésről, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ezek a nők a saját életükről beszélnek.
Az utóbbi évek során igen népszerűvé vált, kortárs magyar szerzőjű gyermek- és ifjúsági előadásokat felvonultató GÖRDESZKA programfelületen az idén kilenc előadással találkozhatnak a nézők, közülük kettő osztálytermi komplex nevelési profillal készült (Mikó Csaba: A száműzött herceg, Massza ─ Kalapos Éva azonos című regénye alapján). A GÖRDESZKA válogatói a műfaji sokszínűségre törekedtek.
A XII. DESZKA Fesztiválon újra megvalósul a kortárs magyar drámáért dolgozók álma: a klasszikus színházi alkotófolyamat kiindulópontja és végeredménye ugyanott és ugyanakkor szemlélhető. Egyfelől a fesztivál keretében zajlik a Színházi Dramaturgok Céhe által szervezett Nyílt Fórum második fordulója, amely az épp most születő friss magyar drámákba enged bepillantást úgy, hogy közben megismertet az alkotókkal is, másfelől a színpadi előadások formájában ténylegesen megvalósult kortárs magyar drámai szövegek seregszemléjének résztvevői lehetnek az érdeklődők.
Az elmúlt évek során a szakmai beszélgetések váltak a DESZKA Fesztivál „lelkévé”. A „házi bölcsek” vezetésével itt kapnak komoly szakmai visszajelzést az egyes produkciók, és itt lehet megismerkedni az előadások létrejöttének titkaival. A kötetlen beszélgetések során, amelyekbe bárki bekapcsolódhat, szélesebb esztétikai és színháztörténeti kontextusba helyeződnek az előző nap látottak. A XII. DESZKA Fesztiválon Árkosi Árpád rendező, Dobák Lívia dramaturg, Gimesi Dóra író, dramaturg, rendező, Tasnádi István író, rendező és Zalán Tibor költő, író lesznek a minden előadást megtekintő „bölcsek”.
Díszvendége is lesz a XII. DESZKA Fesztiválnak Háy János személyében. Példa nélkül áll, ami vele történik az idei DESZKÁ-n: a fesztivál programjának három nagyszínpadi produkciója is az ő művei alapján készült (Kemping; Utánképzés (ittas vezetőknek); Rák Jóska, dán királyfi). Munkásságát, élettörténetét és alkotói univerzumának főbb elemeit egy portrébeszélgetés keretében ismerheti meg a debreceni közönség, melynek vezetését ─ a DESZKA Fesztivál és az Alföld folyóirat között egyre szorosabbá váló szakmai kapcsolat jeleként ─ Szirák Péter irodalomtörténész, egyetemi tanszékvezető, az Alföld folyóirat főszerkesztője vállalta.
Mivel ebben az évben a Magyar Költészet Napja a fesztivál időszakára esik, a XII. DESZKA szorosan együttműködik a Debreceni Költészeti Fesztivállal. Nem a véletlen műve az sem, hogy az idei DESZKA több meghívott előadása költészeti kontextusban is értelmezhető (Vakok, Ascher Tamás Háromszéken).
Az egyéb szakmai programok közül kiemelkednek a Nyílt Fórum bemutatói a XII. DESZKÁ-n. A Nyílt Fórum 1986-ban Zalaegerszegen jött létre, s hosszú időn át a Pécsi Országos Színházi Találkozó egyik meghatározó, a kortárs magyar drámákat bemutató programja volt. Két éve megújult formában működik. Többlépcsős drámafejlesztési programjuk utolsó előtti állomásaként nyolc, most készülő magyar drámát mutatnak be kreatív formában a drámák szerzői és választott szakmai mentoraik a fesztiválon, részleges felolvasásokkal, a Csokonai Színház színészeinek közreműködésével. A Nyílt Fórumon bemutatkozó szerzők és műveik listája: Drubina Orsolya: Sárkányterminál, Lénárd Róbert: Bácskamocsaras, Kovács Dominik és Kovács Viktor: Mintapinty, Kurta Niké és Tési Dóra: Doboz, Maros András és Szálinger Balázs: Phil Collins, Maruszki Balázs: Mennyből az angyal, O. Horváth Sári: Lenni vagy nem, Totth Benedek: Afganisztán. Ezek a születőben lévő színházi szövegek a XII. DESZKA Fesztiválon találkozhatnak először a közönséggel.
A jegyárusítás március 9-én, pénteken 9 órától kezdődik. Bővebb információk a DESZKÁ-ról: www.csokonaiszinhaz.hu/deszka
A XII. DESZKA PROGRAMJA:
2018. április 6., péntek
19:00
A fesztivál megnyitója
HÁY JÁNOS művei alapján: KEMPING
a Szabad Színházi Társulás szervezésében a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata
rendező: Pelsőczy Réka
Csokonai Színház, Nagyszínpad
Zenés-táncos revü
Pelsőczy Réka szokatlanul boncolgatja a házasság létjogosultságát és értelmét. A fanyar előadás vastag iróniával öltötte magára a „revü” műfaji megjelölést. A lüktető zeneiség, a stilizált mozgások feszültsége és az őrületig fokozódó Háy-szövegek néha robbanásig feszülnek, mégis nyitott kérdés marad: van-e értelme és jövője a tartós párkapcsolatoknak? Idejétmúlt intézményrendszer-e a házasság? És a mai nyers és lecsupaszított valóságban már nincs helye érzelmeknek, csak érzeteknek?
Perzsel a nap, hideg a koktél, és a víz is kellemes hőmérsékletű. (…) A téma viszont nem ennyire vidám, nem is ennyire pozitív kicsengésű, de erős kontrasztot szül. Azt az olvasatot adja, hogy amíg kívül a mosolygós, minden rendben van arcunkat mutatjuk, addig belül valami egészen más történik.
22:00
SOÓKY LÁSZLÓ: EGY DISZNÓTOR PONTOS LEÍRÁSA
Dialog n. o.Színház, Komárom
rendező: Lajos András
Horváth Árpád Stúdiószínház
mesélőszínház
1970. január 17., szombat. A csehszlovákiai Búcs községben disznótorra készülődik egy család. Az évente ismétlődő nagy nap azonban nem marad szerény családi keretek között, a közösség többi tagja is kiveszi benne a részét. Így egy kisközösség további rituális eseményeinek (úgymint a pálinkafőzés, a pincelátogatás, a nótázás) is tanúi lehetünk úgy, hogy közben megérkezik a történetbe a komáromi erődrendszerben állomásozó szovjet hadsereg: Markaszan őrnagy egy ezrednyi szovjet kiskatonával.
A lehengerlő humorral megírt és előadott anekdotikus epizódok a csehszlovákiai magyarság szovjet megszállást követő mindennapjait, a besúgás természetét, a szabadságra való képtelenség jelenségét tárják elénk, mintegy mítosszá emelve a szlovákiai magyar kisember tapasztalatait, életstratégiáit.
2018. április 7., szombat
10:00
DÁNIEL ANDRÁS: KICSIBÁCSI ÉS KICSINÉNI (meg az Imikém)
A Mesebolt Bábszínház (Szombathely) és a Kőszegi Várszínház közös produkciója
rendező: Szenteczki Zita
Vojtina Bábszínház
bábjáték
Elképzelted már, milyen igazán, nagyon, egészen kicsi-kicsinek lenni? Dániel András meséjének szereplői egy szemünk számára alig látható világban élnek, azonban most először megmutatják magukat a nagyközönségnek! Lakódiójukat éppen a Mesebolt színpadára tette le a szél, csak hogy megelevenedjen előttünk a világ legkisebb házaspárjának egy nem is annyira mindennapi mindennapja. Nem kisebb dolgokra lehet számítani, mint egy igazi piaci sárkányra, egy egészen új Holdra, sőt, még a gombócevés világrekordja is megdőlni látszik (de ígérjük, hogy egy gombócnak sem esik közben bántódása)! A szerző köteteiben már megjelent történetek újabbakkal bővülnek, hogy egy egész estés utazásra hívják nem csak a legkisebbeket, de a legnagyobbakat is!
16:00
VISKY ANDRÁS: PORNÓ (lengyel nyelven magyar felirattal)
Teatr Nowy, Poznań
rendező: Cezi Studniak
Víg Kamaraszínház
dráma
A darab főhőse egy különc erdélyi színésznő, aki a diktatúra éveiben elhatározza, hogy az éhező gyerekeknek tart utcai előadásokat, élelmet és ruhát gyűjt számukra, és egyre több embert bevon a megsegítésükbe. A román titkosszolgálat minden mozdulatát figyeli, mert az előadásokon és az azt követő közös étkezéseken egyre többen vesznek részt. A színésznőbe beleszeret egy helyi, magas rangú rendőrtiszt fia. A színésznő hamarosan gyermeket vár. A titkosrendőrök nem urai a helyzetnek, rossznál is rosszabb döntéseket hoznak, amelyek tragikus és groteszk helyzeteket idéznek elő. Ezúttal egy csodálatos lengyel színésznő ad a történetnek újabb olvasatot.
19:00
HÁY JÁNOS: RÁK JÓSKA, DÁN KIRÁLYFI
Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dunaújváros
rendező: Sipos Imre
Csokonai Színház, Nagyszínpad
tragikomédia
A rendszerváltás nehezen átlátható éveiben járunk. Egy távoli magyar faluban színdarabot próbálnak a lakók a falunapra. A Hamlet hozzájuk igazított, lebutított változatát, azonban hamarosan azt vesszük észre, hogy a szerepek életre kelnek, és amíg a próba zajlik, a valóság is kirajzol egy Hamlet-történetet. A két szín a végén összecsúszik, s a Hamlet szerepét játszó Rák Jóska itt is, ott is küzd, hogy igazságot szolgáltasson apjának. Csalások, árulások, jellemtelenségek, pálfordulatok tanúi vagyunk.
A történet épp úgy szól a máról, mint a múltról, a hatalom mindenkori gátlástalanságáról, a nép mindenkori sodródásáról, és arról, mennyire nehéz helyzetben van az igazság, ha az épp sérti az aktuális hatalom érdekeit. A Rák Jóska, dán királyfi ─ bár sokszor a legfájóbb emlékeket karcolja fel ─ tele van vérbő humorral, játékossággal, egyszerre hív önfeledt nevetésre és közös gondolkodásra múltról, jelenről és önmagunkról.
22:00
A szereplők saját történetei alapján GYULAY ESZTER és HORVÁTH KATA: ÉLJEN SOKÁ REGINA!
Sajátszínház Produkció / Szívhangok Társulat
rendező: Romankovics Edit
Víg Kamaraszínház
dokumentumszínház
Roma asszonyok vizsgálják a rendszer és az egyén szerepét abban, hogy mi az anyaság.
18 és 60 év közötti nők. Két Borsod megyei falu, Szomolya és Sály közmunkás brigádjainak tagjai. Feleségek, egyedülállók, elváltak, anyák, nagyanyák, sőt dédnagyanyák. Egymás közelebbi és távolabbi rokonai. Nyolc roma nő, akik semmit nem kaptak ingyen az élettől. A helyi rossz minőségű iskolákból, illetve azok speciális tagozatairól hamar kipotyogtak. Fiatalon felnőtté váltak, és azóta keményen megküzdenek a mindennapokkal, hogy felnevelhessék a gyerekeiket. Egyéni harcokat vívnak egy feudalisztikus és ellenséges világ náluk több hatalommal és erőforrással bíró képviselőivel, akiktől függenek, akiknek sokszor kiszolgáltatottak. Napról napra be kell bizonyítaniuk a külvilágnak, sőt, maguknak is, hogy érnek valamit. Az előadás roma nők és az intézmények találkozásán keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy mivel jár gyereket vállalni és felnevelni ma Magyarországon. Vagyis a nagy szavakon és a személyes érzéseken túl: mi is az anyaság?
2018. április 8., vasárnap
10:00
LÁPOSI TERKA: A VIRÁGOT LÉPŐ LÁNY
Vojtina Bábszínház
rendező: Láposi Terka
Vojtina Bábszínház
bábelőadás
Léteznek csodák, melyek észlelésekor szemünk, szánk eláll. Olyan különös varázslat történik a mesénk szépséges lányával, hogy semmilyen ésszerű magyarázat nincs rá: virág nyílik a lépte nyomán, az aranyos színű hajából soha nem látott szépségű virágok hullanak, könnyei gyémántgyöngyök. S mindez nem derül ki róla mindaddig, amíg a királyfi szépségéért feleségül nem kéri. Ekkor azonban olyan bűbájos események veszik kezdetüket, hogy minden fenekestül felborul, a feje tetejére áll a világ, a boszorkány átkot szór mindenre, és mindenkire. Ki érti ezt? Mi lesz most?
19:00
PINTÉR BÉLA: ASCHER TAMÁS HÁROMSZÉKEN
A Pintér Béla és Társulata és a Katona József Színház koprodukciója, Budapest
rendező: Pintér Béla
Csokonai Színház, Nagyszínpad
dráma
Hogy mi történt volna, ha Ascher Tamás ellátogat Erdélybe valamikor a kilencvenes években színházi kurzust tartani? Mi lett volna, ha Bezerédi Zoltánnak lett volna egy használt Zastavája? És hogy megrendezte volna-e Máté Gábor a Három nővért, ha egy véletlen folytán valóban összetalálkozik az akkoriban még csak színész Pintér Bélával?
Senki sem tudhatja. Csupán arra kaphatunk választ az előadásból, hogyan képzelte el mindezt Pintér Béla 2017-ben, és hogyan meséli el társulatának néhány tagja, illetve a Katona József Színház színészeinek segítségével. Versben.
2018. április 9., hétfő
10:00
Tombácz János meséiből VÉSZITS ANDREA: TISZAVIRÁG
Barboncás Társulat, Szeged
rendező: Kiss Ágnes
Vojtina Bábszínház
bábelőadás
Régen a Tisza is csak olyan folyó volt, mint sok más. Hömpölygött a medrében, táplálta a földeket és néha kiöntött. De aztán egy szép napon kivirágzott. Más folyók nem virágzanak. Csak a Tisza virágzik tiszavirágot. S hogy miért, erről szól ez a mese. Szerepel benne egy szőke folyó, egy vízikirályság, víziló és vízibicikli, egy királylány, aki nem tud sírni
és egy seprűn lovagoló vasorrú banya. Kerestetik az égi madár, aki rejtélyes kapcsolatban áll az igaz szerelemmel. Világgá menés. Ez nem olyan királylányos dolog. Verembe esett királyfiak és beszélőkutya. Kinek van helyén a szíve? Válogatott próbatételek. Megtudhatjuk, mi lesz egy gonosz boszorkányból, és mi köze van a szerelemnek a tiszavirághoz.
A bábelőadás Tombácz János szatymazi pásztorember két meséje alapján készült, így mi is lehetne más, mint az alföldet idéző varázslatos gémeskút az előadás díszlete.
16.00
KELEMEN KRISTÓF-PÁLINKÁS BENCE GYÖRGY: MAGYAR AKÁC
FÜGE Produkció, Budapest
rendező: Kelemen Kristóf-Pálinkás Bence György
MODEM
post-fact dokumentumszínház
A lakosság 62,9%-a szerint legmagyarabb fának tartott növény első hazai példánya 300 évvel ezelőtt „érkezett” az Erdődy család birtokára, majd az Alföld fásítási program után a rendkívül szívós és könnyedén alkalmazkodó faj megtelepedett és elterjedt a magyar erdőkben. Az akác szemtanúja volt a magyar történelem fontos eseményeinek, a magyar kultúra szerves részévé vált, végül idegenhonos fajból hungarikummá lett. Története azonban nemcsak botanikai izgalmakat kínál. Egy 2014-es EU rendelet szerint bizonyos idegenhonos inváziós fajok nem kerülhetnek be az uniós államokba, a már itt élők pedig kiirtásra ítéltettek. Emiatt a rendelet miatt vált az akácfa egy ideig a hazai politikai élet fontos szereplőjévé. Az alkotók által életre hívott akácfaültetési mozgalom egy új, befogadó közösségeszményt népszerűsít.
17:00
Beszélgetés Závada Péter íróval (A Debreceni Költészeti Fesztivál programja)
Balett-terem
16.00. és 20.00.
HAJDU SZABOLCS: KÁLMÁN-NAP
Látókép Ensemble
rendező: Hajdu Szabolcs
Horváth Árpád Stúdiószínház
A „Kálmán-nap” arról az életszakaszról szól, amikor a történet szereplői felismerik, hogy egy olyan életkorba léptek, amikortól minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás, őrzése van annak, ami már megvan, mert nincs idő és erő újrakezdeni.
A történetek mindig ugyanazok, csak más és más fénytörésben tűnnek fel a különböző időszakokban. Megtalálni a nyelvet, a hangütést, hogy érvényesen szólalhassanak meg ezek az alapmesék – ez erős motiváció mindannyiunk számára. Életre kelteni, jelenidejűvé tenni az archetipikus karaktereket, hogy felismerhetőek és beazonosíthatóak legyenek. A jelen tettenérése, megragadása a cél, hogy a beazonosíthatóság révén, továbbgondolásra késztessünk, támpontokat adjunk a problémák feldolgozásához.
A történet, történetünk látszólag egyszerű, egy kis semmiség, végtelenül hétköznapi eset, apró ügy. De mi pontosan ezt a picit szeretnénk megmutatni, mert hiszünk benne, hogy ami a papíron láthatatlan, a színpadon láthatóvá válik, az apróság nagy lesz, éppen akkora méretű, ami már elég a beazonosíthatósághoz, ami tájékozódási pontokat, megerősítést, esetleg vigasztalást ad nézőnek. (Hajdu Szabolcs)
18:30
GYŐRI L. JÁNOS-GYŐRI KATALIN: MENEKÜLŐK
Csokonai Színház
rendező: Visky Andrej
Csokonai Színház, Nagyszínpad
dráma
1660-ban, Várad eleste után a váradi deákok Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek – ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává”, s Debrecen „egész Magyarország és Erdélységnek világosító lámpásává”. A darab a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó. A reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett „Akikre nem volt méltó e világ” című pályázat győztes pályaműve sikerrel jeleníti meg Debrecen történetének egy korszakos epizódját, a hitélet és az életforma eme próbatételét, s mindezt azáltal, hogy a makrotörténeti események hátterében bemutatja a közélet és a magánélet feszültségét.
21:00
FÁBIÁN PÉTER-BENKÓ BENCE: ELZA, VAGY A VILÁG VÉGE
Miskolci Nemzeti Színház
rendező: Fábián Péter, Benkó Bence
Víg Kamaraszínház
hadművelet két részben
Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényét felháborítóan megbolygatva.
Igen, a mi mai világunk. Annak a sokat bámult, XX. századi kultúrkör szaknak mi vagyunk a végső eszménye. Az örök harc társadalma: a tökéletes társadalom, melyben a cselekvő és kollektív élet kizárja a dekadens kultúrát, mely köztudomás szerint a régi Európa egyik rákfenéje volt. Mindaz, ami az akaratot bénítja, a cselekvést gyengíti, az erkölcsöket rontja, a fantáziát megfertőzi, az egyén önérzését fölcsigázza, az öncélú művészet, a szellemi tudomány, a metafizikai gondolat, az érzelmi komplikációk kultusza eltűnt vagy leszorult azzá, ami! Üres játékká, melyet senki sem vesz nagyon komolyan.
De minden relatív.
2018. április 10., kedd
10:00
MIKÓ CSABA: A SZÁMŰZÖTT HERCEG
Káva Kulturális Műhely
rendező: Madák Zsuzsanna
Horváth Árpád Stúdiószínház
komplex színházi nevelési előadás
Timothée de Fombelle Perle könyve című regénye néhány motívumának felhasználásával.
„És ha valamelyikünk így szól: »Nem hiszek a tündérekben« –, akkor valahol holtan esik össze egy tündér.” (M. Barrie: Pán Péter)
Iliant, a fiatal herceget száműzik Meseföldről egy olyan világba, ahol nagyon kevesen hisznek a mesékben. Vele tart egy lány, Olia, aki valaha tündér volt. Olia félig meseföldi lény maradt, ezért nem láthatja és nem hallhatja senki, csak az, aki hisz a mesékben. De ebben a világban már alig találni embert, aki hisz bennük, és Ilian is elfelejtette, hogy honnan származik. Nehéz dolga van Oliának. Rá kell vennie Iliant, hogy emlékezzen Meseföldre. És szorít az idő is. Hiszen Meseföld óriási bajban van, és csak egy született herceg mentheti meg a teljes pusztulástól.
Történetünk a képzeletről, a fantáziáról, a gyermeklét megéléséről és mindezek hiányáról szól.
16:00
KOCSIS ISTVÁN: MEGSZÁMLÁLTATOTT FÁK
Újszínház, Budapest
rendező: Csiszár Imre
Víg Kamaraszínház
dráma
A dráma hőse egy német katonatiszt, aki áldozati szerepet vállal. De mi készteti arra, hogy vállalja a mártíromságot? Mivel érdemelte ki áldozati küldetését? Három próbát áll ki. Az elsőben egy ártatlanul halálraítélt falu helyett a falu mögötti erdőt löveti szét. A másodikban készen áll arra, hogy feláldozza a saját lelkét, hogy a katonáiét megmenthesse. A harmadik próbája nem más, mint a fák számláltatása. Természetesen értelmesebb foglalatosságot is kitalálhatna, például átállhatna az ellenség oldalára, ha nem döbbenne rá arra, hogy az ellenséges hadseregek parancsnokai sincsenek könnyebb helyzetben. Ők sem hisznek semmiféle igazságban. Ráadásul a háború egy esélyes: azok győznek, akiknek a győzelmét eltervezték a háború igazi felelősei…
19:00
HÁY JÁNOS: UTÁNKÉPZÉS (ITTAS VEZETŐKNEK)
Szegedi Nemzeti Színház
rendező: Szőcs Artur
Csokonai Színház, Nagyszínpad
színmű
Akiktől ittas vezetésért elvették a jogosítványt, háromnapos csoportterápián kell részt venniük. Különböző lelki alkatú és eltérő társadalmi hátterű alakokat, ijesztő és nevettető történeteket, meghökkentő életeket ismerünk meg a darab során, amelynek nyelvezete pergő és lendületes, tele humorral, komikummal, s persze az emberi kiszolgáltatottság örök tragikumával.
22:00
HALMI GÁBOR: ÜBÜ FC (kísérőprogram)
Víg Karma Társulat, Debrecen
rendező: Halmi Gábor
Horváth Árpád Stúdiószínház
2018. április 11., szerda
10:00
DARVASI LÁSZLÓ: A 3 EMELETES MESEKÖNYV
Griff Bábszínház, Zalaegerszeg
rendező: Somogyi Tamás
Vojtina Bábszínház
bábjáték
„Szeretnék izgalmas lenni. Szeretnék szép lenni. Szeretnék, izé… szórakoztató lenni!” – kiált fel a mesekönyv, ami (vagy aki?) éppen megszületik az író keze alatt. Megszületik, és csak kérdez, kérdez, ahogyan a gyerekek szoktak. Válaszokat keres. Segítségére vannak a földszinten lakó pupákok, a Tanító néni az első emeletről, a másodikról személyesen a Magyar Történelem, hogy minden titokra fény derüljön a harmadikon, ahol a mesekönyv írója és a könyv is lakik. Közben megtelik a mesekönyv, elmesélődnek a mesék a ház lakóiról, az emberek és a világ dolgairól.
14:00
MÓRA FERENC-ROMANKOVICS EDIT-BÍRÓ BENCE: CINEGEKIRÁLYFI
Közép-Európa Táncszínház, Budapest
rendező: Kun Attila, Romankovics Edit
Vojtina Bábszínház
kortárs tánc
Az előadás a kilencéves Gergőről szól, akinek a szülei késő estig dolgoznak, ezért a nagypapájával tölti a délutánokat. Odakint ködös őszi idő van, de a fényes gyerekszobában nagypapa meséje nyomán megelevenedik az élettel teli varázskert, ahol a Cinegekirály és a fekete Hollócsőr vívják ezeréves harcukat. Gergőnek mindennél fontosabb, hogy végigélhesse, végigjátszhassa a meséjét, a valóság azonban rendre megakadályozza ebben: leckét kell írni, rendet kell rakni, fogat kell mosni, le kell feküdni, és minden nap iskolába kell menni. A történetet Móra Ferenc A cinegekirály című elbeszélése ihlette, ám egy ízig-vérig mai mese kerekedett belőle.
16:00
SZÍVLAPÁT (kísérőprogram, a Debreceni Költészeti Fesztivál programja)
Csokonai Színház
rendező: Mercs János
Horváth Árpád Stúdiószínház
A Szívlapát című versantológia 2017-ben jelent meg a Tilos az Á Könyvek kiadásában, Péczely Dóra szerkesztésében. A versgyűjteményben nyolcvanöt köztünk élő költő százötven verse olvasható. Vannak olyan szerzők, akik már évtizedek óta írnak, és vannak, akik meg sem születtek, amikor másoknak már verseskötete jelent meg.
17:00
Beszélgetés a SZÍVLAPÁT szerzőivel és az előadás rendezőjével
19:00
Portrébeszélgetés Háy János íróval, a fesztivál díszvendégével
vezeti: Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője
Horváth Árpád Stúdiószínház
21:00
HATHÁZI ANDRÁS–TOM DUGDALE: TIZENÖT PRÓBÁLKOZÁS A SZÍNÉSZETRE
Szatmárnémeti Északi Színház – Harag György Társulat
rendező: Tom Dugdale
Csokonai Színház, Nagyszínpad
monodráma
Mi lenne, ha nem mennék be? Nem akarok bemenni, rettenetesen álmos vagyok. Nem tudom, egyfolytában ásítozok. Képtelen vagyok. Istenem, add, hogy hirtelen tapsrend legyen, felvegyem a gázsit, és hazamenjek! Nem tudom a szövegem, nem emlékszem a mozdulataimra, nincs hangom. Krákognom kell, köhögnöm kell, de nem szabad. Mi lenne, ha itt maradnék? Miért jöttek el ma a nézők? Meg tudja ezt nekem valaki magyarázni? Miért járnak az emberek még mindig színházba? Ha tudnák, hogy milyenek vagyunk a színfalak mögött, biztos nem jönnének többé. Sajnálnának. Moziba járnának inkább.
Hatházi András és Tom Dugdale előadása a színész tudathasadásos állapotáról – estéről estére szüntelenül hazudunk és igazat mondunk.
2018. április 12., csütörtök
10:00
KALAPOS ÉVA azonos című regénye alapján: MASSZA
RÉV Színházi és Nevelési Társulat, Győr
rendező: Tóth Miklós
Horváth Árpád Stúdiószínház
komplex színházi nevelési előadás
A bullying (megfélemlítés), valamint a cyberbullying (kibermegfélemlítés) sajnos hazánkban is egyre elterjedtebb, hiszen az online arctalanság, anonim lét olyan bátorságot ad a fiatalok kezébe, ami ennek a fajta zaklatásnak táptalajt adhat. A kibermegfélemlítést a The National Crime Prevention Council az alábbi módon fogalmazza meg: „olyan esetek, amelyek az internetet, mobiltelefonokat, illetve internetes eszközöket használnak arra, hogy rövid szöveges üzeneteken, internetes posztokon keresztül, vagy képek segítségével, más ember megsértésére, illetve zaklatására irányulnak.”
Előadásunk helyszíne: egy tanterem.
Annak a kilencedikes osztálynak a terme, melynek tagja Patrik és Dina, valamint
kettejük kibontakozó szerelmének féltékeny figyelője: Győző. Patrik egyrészt egy tök átlagos 14 éves srác. Normális a családja, és úgymond normálisak a barátai is. Mégis elüt az átlagostól: színésznek készül, ha teheti, verseket tanul. Beleszeret Dinába, az osztály legszebb lányába. Aztán zaklatni kezdik, Győző és barátja, Subi. Offline és online egyaránt. Elveszik a kajáját, pénzét. Ráírnak a neten mindenféle szemétséget, később megfenyegetik életveszélyesen. Megfélemlítik, a cybertérben pedig teljesen elvész a kontroll. Patrik teljesen kifordul önmagából, és olyat tesz, amire soha még csak gondolni sem mert volna.
Hogyan vezetett Patrik útja idáig?
16:00 és 20:00
KÖRMÖCZI–KRIVÁN PÉTER: KAPUFA ÉS ÖNGÓL
Nagyváradi Szigligeti Színház
rendező: Tasnádi-Sáhy Péter
Csokonai Színház, Nagyszínpad
dráma
Boy és Szuzi akár szokványos tinédzser pár is lehetne. Boy kapus a kisváros focicsapatában, Szuzi pedig imádja a lazacokról szóló természetfilmeket. Kapcsolatuk mégsem mindennapi, hiszen a lány már halott, a fiú fejében pedig időzített bombaként ketyeg egy Sam névre keresztelt vérrög. Körmöczi-Kriván Péter Drámázat Debüt-díjas szövege friss, keserédes, meglepő, 21. századi színházi térbe termett, gyökerei viszont egy olyan képhez nyúlnak vissza, amit már Shakespeare apánk is csak kölcsönözött: két fiatal szív, kiknek szerelmére a halál nyom örök pecsétet.
18:30
Kötetbemutató portrébeszélgetés Kiss Csaba drámaíróval
Horváth Árpád Stúdiószínház
2018. április 13., péntek
10:00
ARANY JÁNOS- GIMESI DÓRA: RÓZSA ÉS IBOLYA
Csokonai Színház
rendező: Tengely Gábor
Víg Kamaraszínház
népmese/fantasy
Rózsakirály, az emberek uralkodója háborúból tart hazafelé, amikor a tündérek tiltott erdejébe téved. A Tündérkirály – életéért cserébe – újszülött fiát kéri. Így kerül Rózsa, az emberfiú Tündérországba cselédnek, ahol felcseperedvén Ibolyába, a Tündérkirály lányába lesz szerelmes. Ám a varázstalan embervilág és a mágikus tündérföld ősidők óta szemben áll egymással… Legyőzheti-e egy szerelem az évszázados viszályt? Szerethet-e egy tündérlány egy emberfiút? Kitarthat-e egymás mellett két fiatal, ha az egész világ ellenük fordul?
A shakespeare-i motívumokban bővelkedő magyar népmesének számtalan változata és irodalmi feldolgozása ismert. Arany János elbeszélő költeményben, Arany László Ráadó és Anyicska címmel népmesegyűjteményében, Lakatos Menyhért Angárka és Búsladarfi című meséjében dolgozta fel a fordulatos történetet. A mese színpadi változata a korábbi változatok nyomán született, igazi szélesvásznú, családi produkció.
16:00
Bemutatkozik a Selinunte Kiadó,a kortárs magyar drámákat is megjelentető színházi könyvkiadó
vendég: Sándor L. István, a Selinunte Kiadó vezetője
17:30
Tar Sándor regénye alapján MIKÓ CSABA: SZÜRKE GALAMB
Stúdió K Színház
rendező: Horváth Csaba
Vojtina Bábszínház
dráma
A férfi jól ismerte ezt a városrészt, tudta, milyen fajta népek laknak itt, az egykor működő téglagyár környékén, nagy erejű, indulatos, sokat evő-ivó, szeretkező, szabadéletű fajtából való emberek, akiket valamikor a megélhetés reménye hozott ide messzi tájakról, aztán a kis sár-, vályogházakban úgy-ahogy megtelepedtek, gyereket csináltak, és itt ragadtak. Egy vidéki kisvárosban vérzéses járvány tör ki, amely miatt tömegével halnak meg az emberek. A rendőrség nyomozni kezd, ám hiába. A káosz nőttön nő, a városon eluralkodik a bűn, és felszabadítja az emberekben szunnyadó ösztönöket és vágyakat.
Molnár János, a készenléti rendőrség hadnagya épp szabadságát tölti, ám főnöke kérésére belesodródik az ügybe. Nyomozása során azonban nemcsak a nyomorúságos jelennel, hanem saját bűnös múltjával is szembe kell néznie. Kemény krimi, bűnregény; és hasonló jelzőkkel szokták illetni Tar Sándor emblematikus művét, a Szürke galambot. Az apokaliptikus vízióként is felfogható történet a rendszerváltás utáni időszak kezdetén játszódik ─ valahol az elhallgatott, nyomasztó múlt és a bizakodással teli jövőkép között.
Horváth Csaba rendezése egyszerre fizikálisan naturális és mélyen költői, amelyben a
nyomor élveboncolása mellett Néger alakjában felcsillan a megváltás reménye is.
21:00
VAKOK ─ Hommage à Maurice Maeterlinck, Samuel Beckett, Hajas Tibor, Pilinszky János & Pier Paolo Pasolini
Kolozsvári Állami Magyar Színház
rendezte: Nagy Botond
Csokonai Színház, Nagyszínpad
Mi, akik ebben a jelenben vagyunk résztvevők, valahogy élünk is, meg nem is. Ma már nem lehet újat mondani. Az ismétlés unalmas, és unalmas a tárgyilagosság, sőt a személyesség is unalmassá vált.
Az ember élete során nem nagyon csinál mást, mint ismétel. Mi emberek életünk során leginkább egymás traumáira licitálunk.
Ez az előadás nem tesz ígéreteket és nem magyarázkodik. Nem akar több lenni, mint ami: egy kollázs. Kollázs a korról, amibe évezredek óta folyton beleszületünk, a sutaságainkról, ahogy elbeszélünk egymás mellett, figyelem- és szeretetéhségünkről.
Vakság az, amikor nem látunk, és vakság az is, amikor nem akarunk látni. A szem előtti vízfüggöny lehet választás kérdése is. Csalás nélkül senki nem tudja felidézni a saját tenyerén végigfutó vonalakat.
Emberszerű alakok, összezárva egy térben. Az emberszerűségen kívül nem történik semmi.
– Néha azt álmodom, hogy látok.
– Én csak akkor látok, ha álmodom.
2018. április 14., szombat
10:00
KERESZTESI JÓZSEF: AZ ELVESZETT SZALONCUKOR
Bóbita Bábszínház, Pécs
rendező: Halasi Dániel
Vojtina Bábszínház
bábjáték
Vízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát. Ezen az éjszakán azonban még eljön az Apró Nép, hogy maradék szaloncukrot keressen. Úgy tartják, hogy legalább egyetlen szemet mindenképpen hagyni kell nekik, máskülönben elviszik, amit
találnak – ilyenkor szoktak eltűnni a kisautók, műanyag katonák, kicsi játékszerek. Ennek az utolsó szem szaloncukornak ered a nyomába egy kisfiú és egy kislány, hogy a furcsa és varázslatos Karácsonyfa Birodalomba jutva teljesítse a küldetést, és sok-sok kaland árán visszaszerezze az Elveszett Játékokat.
