tiszatáj | 2020. április 29.

Verses interjú Falcsik Marival

Falcsik Mari költő. Eddig hat verskötete jelent meg, az első 2004-ben a Magvetőnél, Sanzon nehéz időkben címmel, a legutóbbi 2019-ben, a Jelenkornál, Az igazi idő címmel. Ennek versei kapcsán a Magyar Narancsban Svébis Bence a következőt írja kritikájában: „Merész kötet… nincs benne a manapság oly’ divatos újítási kényszer, nem akar megugrani semmit, hiszen önmagában képviseli a nívót.” – JANÁKY MARIANNA SOROZATA

Falcsik Mari költő. Eddig hat verskötete jelent meg, az első 2004-ben a Magvetőnél, Sanzon nehéz időkben címmel, a legutóbbi 2019-ben, a Jelenkornál, Az igazi idő címmel. Ennek versei kapcsán a Magyar Narancsban Svébis Bence a következőt írja kritikájában: „Merész kötet… nincs benne a manapság oly’ divatos újítási kényszer, nem akar megugrani semmit, hiszen önmagában képviseli a nívót.”

Verseit, írásait jelentős irodalmi lapok közlik rendszeresen (Élet és Irodalom, Holmi, Jelenkor, Helikon, Kortárs, Új Forrás, Vörös Postakocsi, Alföld, Nyitott Mondat stb.). Egyik kedvelt lírai eljárása a „memento” megragadása, az élet jelentős vagy később jelentőssé gazdagodó pillanatainak elkapása. Kiss Judit Ágnes költőtárs szerint Falcsik Mari költészetében szinte „vezérelv a tucatnyi fényes pillanat megidézése”. Verseinek alapvető sajátja Dérczy Péter irodalomtörténész, kritikus szóhasználatával, a „dalolás”. Versei vagy kötött formájú rímes, általában magyaros verselésű vagy jambikus dalok, vagy rímtelen, de erős zeneiségű, ritmusos szabad versek.

A rendszerváltás óta a könyvszakmában dolgozik, több neves magyar kiadó könyveiben olvasható a neve szerkesztőként és műfordítóként (Athenaeum, Európa, Libri, Helikon, Jelenkor stb.). Évekig volt a tevékenysége ideje alatt jelentős könyvkiadóvá vált HVG Könyvek főszerkesztője.

Nagyon örülök, hogy Falcsik Mari válaszolt verssoraival kérdéseimre, mert a versei nemcsak engem, hanem kedvenc unokabátyámat, Janáky György Ybl-díjas építészt is megérintették, és többször beszélgettünk róla.

„Mesterségem, te gyönyörű, / ki elhiteted: fontos élnem. / Erkölcs és rémület között / egyszerre fényben s vaksötétben…” (Nemes Nagy Ágnes) Neked fontos élned? Mit mond a mesterséged?

 

a bestiák alszanak
a költők fölébrednek
megpróbálnak őszinték lenni
vicsorognak ha nem merik
könnyük csorog ha sikerül
ha sikerül aludni mennek
a bestiák fölébrednek
 

(a költők, 2019) 

 

„Ha nem tudsz mást, mint eldalolni / Saját fájdalmad s örömed: / Nincs rád szüksége a világnak, / S azért a szent fát félretedd.” (Petőfi Sándor) Volt olyan időszak, amikor abba akartad hagyni a versírást?

ez a kor
végül csak kihozza belőlem az állatot
ami az üvöltő költő
 

(kihozza, 2019) 

 

„»Költő hazudj, de rajt’ ne fogjanak«; / Mert van egy példa, hogy: a sánta eb… /
A sánta költő még keservesebb.” (Arany János) Fontos az ábránd a költészetben? Írtál kamaszként ábrándos, a valóságtól elemelő verseket?

egyre pontosabban
mondani egyre kevesebbet
amiben minden ott üt
és ezt elviselni

(négy sor köbölverának, 2019)

 

„Mit a csaló próféták csácsogása, / nem alkuszom én semmiféle rúttal, / se a labdákért ordító tömeggel, / se számarányokkal, se Hollywood-dal.” (Kosztolányi Dezső) Mennyire fontos számodra az elismerés, a siker?

 

először azt hittem énekes szeretnék lenni
de aztán rájöttem hogy madár
 

(azt hittem, 2019)

 

„A jó vers élőlény, akár az alma, / ha ránézek, csillogva visszanéz…” (Weöres Sándor) Számodra mi a vers, milyen élőlény?

 

humánszemetet hullámzó vizek
és a világ gyógyíthatatlan sebei közt
éktelenkedő reklámcsimbókok alól
itt-ott kitűnik egy csodálatos virág
egy kép egy vers egy zenedarab
amiben másféle jövő növekszik
ami sose jön el és mégis él
csak így lehet teremteni örökéül
embernek a kertet

(édenverzió, 2019)

Janáky Marianna

Fotó: Máté Péter, Jelenkor, 2019