Várnagy Márta: Látómező

(Pest)

Az irány változása elhanyagolható

tavaszi napéjegyenlőség idején.

Mi az idő, kérdi a sejt, és meghal.

Elviszi szaporodása titkát a fehérzajon túlra, ahol

nincs ősbizalom semmilyen újjászületésben.

(a Csikágó)

Előre köszönnek a piacon. A közös

képviselő telefonál, lennék-e felügyelő bizottsági tag, úgymint

régi lakó, és vágjam már le a

vadszőlőmet a falról, ez nem magán-

ház, vigyem a növényeimet a francba.

Vak bagoly vagyok. Régi tolltartót festek

minden este.

(Megjelent a Tiszatáj 2017/7–8. számában)