Tiszatájonline | 2012. november 23.

Sobják Anna verse

Nyomot hagyunk.
Deszkákra pecsételt szúnyogok,
széttaposott legyek.

Ijedős fülekkel hallgatjuk
a mozduló tájat.
Várunk,
míg lassan kiválnak
négylábú kiisértetek

a szüntelen remegő
háttér szövetéből.
[…]

Vadászat

Nyomot hagyunk.

Deszkákra pecsételt szúnyogok,

széttaposott legyek.

Ijedős fülekkel hallgatjuk

a mozduló tájat.

Várunk,

míg lassan kiválnak

négylábú kiisértetek

a szüntelen remegő

háttér szövetéből.

Egy megérkezett.

Mintha az etető felé tartana

de figyel a szagra

amivel beborítjuk a tájat,

ilyet csak ember ereget.

Leír egy félkört,

mintha szembe nézne veled,

várat.

Majd leszegi fejét,

megközelíti a megrakott tálat.

Célzol.

Lesből támadsz.

(Válogatás a Minimum Party íróműhelyének 7HAS gyűjteményéből)

Kapcsolódó írásunk: Kovács Flóra jegyzetei a Minimum Party 7Has című füzetéhez: A látás és az átírás