Rohadt emberek
SZÉCSI NOÉMI: ROHADT ÁLLATOK
PATÁK BALÁZS KRITIKÁJA
Ha az állatok és az irodalom kapcsolatára gondolunk, azonnal eszünkbe jutnak a fabulák, Aiszóposz, La Fontaine vagy éppen Heltai Gáspár meséi. Ezekben a történetekben az állatok antropomorfizált szerepekben lépnek fel, ahogy Szécsi Noémi kötetében is, azonban a Rohadt állatok a példázatos jelleg helyett lesújtó társadalmi allegóriát kínál az olvasónak.
Az analógia az emberi világ és a történetek díszletét adó Biokert között tagadhatatlan. Az orwelli állatfarmhoz hasonlóan a fókuszban ebben az esetben is a diktatúra jellege és az autoriter vezetők természete áll. A képek viszont túl általánosak, akár bármely álságos rezsimre és pöffeszkedő politikai elitre vonatkozhatnának, ezáltal az aktuálpolitikai olvasatra (az epilógus kivételével) a szöveg nem ad konkrét támpontokat, nem társítja az állatokat konkrét ma élő politikusokhoz. Következésképpen a híd a Biokert világa és a 21. század társadalma között már az olvasó fejében születik meg, nem pedig a szöveg oktrojál ránk egy mai olvasatot.
A kötetben végig két szimbolikus alak áll a középpontban: a kiskerti államférfi, a Hörcsög, aki látszólag a szabályok felett áll, sőt kénye-kedve szerint mozgathatja azokat. A másik figura a Hörcsög jobbkeze, a Vakond, aki bármiben kiszolgálja a zsarnok főnökét, jóllehet titokban egy tömeglincselésben reménykedik.
A Vakond és a Hörcsög kalandjai térnek vissza 13 novellában. Ilyenkor szokás abba a műfaji vitába esni, hogy novelláról, novellafüzérről vagy esetleg regényről van szó. A történetek természetesen külön-külön is megállják a helyüket, viszont érdemes megjegyezni, hogy bizonyos tartalmi elemek repetitív módon vissza-visszatérnek, laza koherenciát teremtve a történetek között.
Ismétlődő elem például a Vakond látási nehézsége vagy hogy a zárlatokban a problémamegoldást gyakran valamilyen haddelhadd jelenti, hiszen „az állatvilágban mindennapos volt a nézeteltérések tettleges rendezése”. (83.) Verekedéssel ér véget a művészek bojkottja, a rádióvita, de a karácsonyi történet is. Mindemellett a kohéziót erősítik az anaforák is, emiatt utalhat A Földikutya Éve című történet a Mától kezdve Biokertben történtekre. A Hörcsög a Biokert Kisemlőseinek Majálisán tartott beszéde miatt botrányba keveredik. „Szegények voltunk, de szerettük egymást. Anyámat csak akkor ettük meg, amikor az aszályos nyár után különösen kemény tél köszöntött be” (11.) – hangzik el a szónoklatban. Az újságok később hatásvadász cikkekben taglalják az állítást, míg végül (mint mindig) a Vakondnak kell intézkednie és valahogy eltusolnia az ügyet.
A Hörcsög mondatai is bizonyítják, hogy hiába utal számos elem az emberi viselkedésre, a Biokertben alapjaiban mégiscsak állati törvények uralkodnak. A narráció többször leíró jelleggel tömören megállapításokat tesz az állatok magatartásáról, amelyek hol kizárólag az állatvilágra vonatkoznak, máskor azonban szándékosnak tűnik az ambiguitás. Az „élőlényeket rendszerint a párzás, szerzés és leszámolás ösztönei vezérelték, amelyek időről időre felerősödtek”. (79.) Ha saját megfigyelésből nem, akkor legalább Bulgakov Kutyaszív című története óta tudhatjuk, hogy ez az állítás széles embercsoportokra igaz lehet, olyan emberekre, akiket kizárólag az ösztöneik irányítanak. Másrészt a kötet a tartalmi kétértelműségeken túl több helyen nyelvi kikacsintásokkal is játszik: „Az áldozat patkánynő, és mint tudjuk, a kormányzati szerveknél is bőven akadnak patkányok”. (20.)
A kétértelmű utalások az egyik legmeghatározóbb jelei annak, hogy a novellák folyamatosan az emberek és az állatok közti határok elmosása felé tendálnak. Ez az írói szándék a kötetet lezáró történetben kulminál. A nőstény meséje több szempontból kitűnik a ciklusból. Egyrészt az emberi és állati világ teljesen összekeveredik. Másrészt sokkal konkrétabb, szó esik az inflációról, a modern technika káros hatásairól (a figyelemzavaros hallgatóság csak pár másodpercig képes figyelni az elhangzottakra). A professzorasszony előadása időben eltolt, ezért a 21. századot történeti távlatból szemléljük. Az animal studies jeles képviselője rávilágít az állatokat ért kegyetlenségekre, az emberi brutalitásokra, mígnem egyfajta abszurdumig felerősített egyenlőségtudatig el nem jut: „elsősorban élőlény vagyok, és csak másodsorban ember. Hiszen mindannyian állatok vagyunk!”. (114.)
Az ábrázolt környezet tehát egy a legapróbb részletekig állatokra adaptált világ. Így a BKV sem a fővárosi tömegközlekedést jelöli, hanem a Biokerti Karácsonyi Vásárt. Ez a cizellált kidolgozottság a kötet egyik nagy előnye.
Mindent egybevetve a Rohadt állatok szellemes és izgalmas vállalkozás, amely az aprólékosan kimunkált részleteknek köszönhetően kiválóan szintetizálja az emberi szabályokat az állatokéval.
Paták Balázs
Magvető Kiadó Budapest, 2023 208 oldal, 3699 Ft
