Oliver Friggieri
Oliver Friggieri, a Máltai Egyetem Máltai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, 1947. március 27-én Floriánában született egy mélyen vallásos családban. Egyetemi tanulmányait a Máltai Egyetem filozófia és irodalom szakán végezte. Rövid ideig papi tanulmányokat is folytat […]
Oliver Friggieri, a Máltai Egyetem Máltai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, 1947. március 27-én Floriánában született egy mélyen vallásos családban. Egyetemi tanulmányait a Máltai Egyetem filozófia és irodalom szakán végezte. Rövid ideig papi tanulmányokat is folytat, de feladja és megházasodik.
Az itáliai irodalom kiváló ismerője; Dante, Baudelaire és Marcel Prous művei mélyen megérintik. Irodalmi kutatásának témája az olasz kultúra hatása a máltai irodalomban. 1968-1975 között állami iskolákban tanít máltai nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát, később Máltai Egyetemen tanársegéd, majd a ranglétrát bejárva jelenleg a Máltai Tanszék vezető professzora. Nevéhez fűződik a „Mozgalom az irodalom előmozdítására” kör alapítása. Ma is szerkeszti a Journal of Maltese Studies-t. Szerzője az első máltai oratóriumnak[1] és kantátának[2]. 1989-ben ő kezdeményezi és szervezi meg az első Nemzeti Kulturális Kongresszust.
Hihetetlen ambíciója óriási munkabírással párosul, rendkívül sokrétű, termékeny és aktív. Rendszeresen ír a Sunday és a Times of Malta újságokban, részt vesz a máltai rádió műsorszerkesztésében, rendszeres műsora van, illetve a televízió képernyőjén is gyakran feltűnik. Szépirodalmi munkássága mellett kritikákat, kritikai tanulmányokat, stilisztikai analízist, biográfiát és esszét ír. Lírai és prózai műveket egyaránt alkot. Nincsenek privilégiumai a műfajok között, mert számára nem csak az önkifejezés, hanem a misszió is lényeges; a feladat, amely érzése szerint a máltai irodalomban és kultúrában rábízattatott.
Prózai munkái egyszerre filozofikusak, szociálisak és pszichologikusak. Írásait logika és racionalitás jellemzi. Hősei hús-vér emberek, mi; sorsuk bármelyikünk sorsa lehetne. Történetei az egyszerű emberek történetei. Végtelen lelki hűséggel ábrázol, mélységes empátiával viseltetik hősei iránt, de „mint író”, nem avatkozik sorsukba, csak annyiban, hogy a megírás tényével, egy-egy kiragadott karakter által ráirányítja a figyelmünket egy-egy embercsoportra. A főhős sorsát akkor is képes kívülről, vagy felülről láttatni, ha éppen önmagáról ír.
Műveiben az ember és az isten viszonyát, az ember és a természet kapcsolatát fejtegeti, de sokszor foglakozik az élet lényeges történéséivel: a születéssel, halállal, a szenvedésről. Érdeklődéssel világít rá az ember és a történelem kapcsolódására, a hagyományok értelmére az ember személyes életében.
Alázattal és tisztelettel viszonyul a tradíciókhoz. Hitelesen ír, és pontosan ír, ami nem nehéz, hiszen valóságos történeteket mesél el nekünk.
Gyakran nyúl vissza emlékeihez és ötvözi a személyes tapasztalatait a fantáziájával.
Oliver Friggieri a máltai nyelven kívül angolul és olaszul is publikál, bizonyítva, hogy noha elbeszéléseinek gyökere máltai, a „szereplők”, a „tendenciák” egyetemes érvényűek, a szereplők nevei más nevekkel helyettesíthetők, mert a bennük zajló folyamatok is nagyon hasonlóak.
Számos nyelvre fordították le írásait. Első kötete a Dhahen fl-Imhuh (Smoke in the Mind, 1967), ezt követte a The New Poetry 1971-ben, majd egy antológiát szerkeszt Konrad Hopkins és Ronald van Roekel-el közösen. Verses drámáját, a Rewwixta-t (Rebellion, 1990) követi az Il-Belt Rebbieha (The Victorious City, 1990), majd a Stejjer ghal Qabel Jidlam (Stories to Be Read Before Nightfall, 1986).
Számos nemzetközi díjat nyert, például Premio Mediterraneo Internazionale (Palermo, 1988), Malta Government Literary Award (1988, 1996, 1997).[3] 2012-ben elnyerte a Al Merito della Repubblica Italiana díját.
(Az elkövetkező napokban Oliver Friggieri több novelláját is olvashatják a tiszatájonline.hu-n.)
Boda Magdolna
[1] Pawlu ta’ Malta; (Paul of Malta) 1985 (Szent Pál Máltánál szenved hajótörést i.u. 60-ban, a bibliai eseménynek, melyet a Biblia az ApCsel 27, 28 fejezete említ, még ma is nagy kultusza van a szigetországban.)
[2] L-Ghanja ta’ Malta; (The Song of Malta; 1989)
[3] Jelentősebb írása még „La cultura italiana a Malta” – Dun Karm (Florence), „Storia della letteratura maltese” (Milazzo), Laz (Belgrade), „Baruhove Zagate” (Ljubljana), „A Turn of the Wheel” (Paisley), „Minciuna” (Timiosoara), „La menzogna” (Genova), „Storie per una sera” (Treviso), „Le rituel du crepuscule” (Paris), „Nous sommes un desir” (Luxemburg), „A Distraught Pilgrim” (Missuri), „Povesti pentru o seara” (Bucharest), „La voce dell’onda (Alghero), etc.
