Fenyvesi Ottó nyomán
nincs nyomuk a könyveknek már senki se sír színültig töltve gyomorkeserűvel nagyanyám hajtja a varrógépét nézi kihúzták-e a békekölcsönt békemuzsikát szállít az éter sokat ne költsön inkább az államnak adjon kölcsön isten hozott testvér váltsunk alsóneműt és csatornát tanuljuk újra a nyelvet mormoljuk szépen az igeidőket volt nyomuk a könyveknek nincs nyomuk a könyveknek nyomuk se lesz a könyveknek igaz errefelé a könny se számít sokat ásítoznak a hallgatag angyalok és lassan körbeér a tűz
