Télutó
A fenyvesek felől érkezik. Tollait hullatja mindenhova, mint egy vakarózó angyal. Hallom köhögéseit az ajtó előtt, kint kaparássza a deszkát. Majd várakozásában rágyújt. Néhány napig tart a játék, míg kalácsillatát megérezve beengedem. Lustán heveredik le a gyapjúpokrócokra. Itt ragad nálam már idén, meztelen lábfejét nézem. Összeseperem a tollakat.
Szélmalom-szelídítő
Egy összezsugorodott, sárga fényű szobában találkozunk. Rám néz: körkörösen fordul a szemgolyója. Mezítláb van, amikor bemutatkozik: szélmalom-szelídítő. Azt mondja, kinőtte már, hogy ellenük harcoljon. Nem kérdezek vissza, de a számból kipattanó irónia, mint jólnevelt öleb, hozzásimul. Láttam már korábban. A sárga izzó most verőfénynek tetszik. Elképzelem, hogy meztelen lábfejét magába olvasztja egy spanyol táj.
(Megjelent a Tiszatáj 2022. szeptemberi számában)
