tiszatáj | 2018. január 23.

Közép-kelet-európai hibrid

INTERJÚ POTOZKY LÁSZLÓVAL ÉGÉSTERMÉK C. REGÉNYE KAPCSÁN
A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll… – SIRBIK ATTILA INTERJÚJA

INTERJÚ POTOZKY LÁSZLÓVAL ÉGÉSTERMÉK C. REGÉNYE KAPCSÁN

A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll. Ingerszegény létezés egy ingerült társadalomban, ahol a hősiesség legfeljebb csak félreértés.

Hogyan járunk jobban, ha a fiktív helyszíneket és idősíkot beazonosítjuk aktuális Magyarországi történésekkel, vagy ha éppen ellenkezőleg, amennyire csak tudjuk, távolságot teremtünk aktuálpolitika és a regény tere között?

– Én íróként csak a szöveg előállításáért felelek, arra vonatkozóan nem adhatok receptet, hogy ki milyen megközelítésből olvassa a regényt, különösen, hogy mindenki automatikusan a saját maga által ismert helyszínekre asszociál olvasáskor. És mivel a legtöbb olvasója pesti ennek a könyvnek, el kell fogadnom, hogy Magyarországra helyezik a hangsúlyt. Pedig helyszín és forradalmi történések szempontjából tényleg egy közép-kelet európai hibridet hoztam létre, de úgy látszik, mindenki a számára ismerős dolgokat nagyítja fel, emeli ki. Egy egyiptomi, magyarból fordító ismerősöm például azt mondta az Égéstermék elolvasása után, hogy ő Kairóban érezte magát, és az ottani forradalom is ilyen léptékek, sémák mentén épült fel annyi különbséggel, hogy ott hamarabb eszkalálódott erőszakossá.

Neked miért van szükséget az eltávolítás gesztusára? Szabadabb mozgástérhez jutsz általa?

– Jól ráéreztél, szeretem kedvemre pakolgatni a díszleteket. Plusz úgy érzem, ettől egyetemesebb lesz, amit írok. Nem szeretem a lokális irodalmat, ahol a cselekmény helyszíne sokkal fontosabb, mint a benne mozgó karakterek. És úgy képzelem, a különböző romániai, ukrajnai, magyarországi regiszterek vegyítésével az olvasó képzelőerejét is jobban megmozgatom.

A könyv narrátora a mindenkori magatehetetlenséget és passzivitást képviseli a politikai erőtérrel szemben? Egy olyan hétköznapi analitikus gondolkodásmódot, amely nem teszi lehetővé, hogy elfogult legyen?

– Egy átlagos, no name, arctalan közép-kelet-európai figurát akartam írni, a lehető legsemmilyenebb jellemmel rendelkező, mégis gyarló, emberi szereplőt, akin valós időben gyalogol át a történelem, és aki annyira ismerős és jelentéktelen, hogy bárki bele tudja élni magát a szemszögébe.

Az Égéstermék egy közép-kelet-európai Y-generációs regény?

– Ahogy az Éles esetében, döntsék el most is az olvasók és a kritika. Én a saját könyvemet nem címkézhetem fel, de durva lenne, ha az előző regény után a mostani is megkapná ezt a titulust.

A regénybeli forradalomra a ’89-es „bársonyos forradalom” utáni közép-kelet-európai egyfajta, a kapitalizmus építésében való csalódottságra és fáradtságra vonatkozó pesszimista, szubjektív megfigyelések és kiábrándulások után kerül sor?

– Noha az idő nincsen pontosan belőve, a szereplők eszközhasználatából (okostelefon, drón), kommunikációjából (hírportálok cikkeit osztják meg egymással), szókincséből kiderül, hogy a cselekmény a 2010-es évek második felében játszódik valahol közeli tájékokon. És az olyan forradalmakra, mint amilyen az itteni bársonyos volt, vagy a 89-es romániai vérengzés, igen, lehet, hogy csak forradalmakkal lehet válaszolni.

Forradalom idején maradhatunk kívülállók?

– Természetesen, ezeregy ilyen történetet ismerünk. Biztosan van olyan, akit még véleményformálás szintjén sem érint és érdekel a dolog.

Sirbik Attila

 

4111763_5Potozky László: Égéstermék

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2017

168 oldal, 2999 Ft