Tiszatájonline | 2022. augusztus 22.

Fellinger Károly gyermekversei

 
KÖRTE

A nagyi nem engedi a papának,
hogy megpermetezze a körtefákat,
mert egészséges gyümölcsöt
szeretne nekem, az unokájának adni.
Idén azonban varasodott és kukacos lett
a termés, a jó érett körtéket meg lefújta a szél
a fa alá, és ellepték őket a hangyák.
Nagypapa nem hagyta szó nélkül,
azt mondta,
máskor inkább villanykörtefát
ültessen a kiskertjébe a nagyanyád,
azt tényleg nem kell permetezni,
és karácsonyfának is megteszi.
Örülhetnél, öreg, a körtét összeszedheted,
finom pálinkát főzhetsz belőle,
vágott vissza a nagyi.
Mert mire mennél a kiégett 
villanykörtékkel?
A jókat úgyis eladnám,
hogy az árukból
igazi, zamatos bio körtét vehessek
az unokámnak.



J. K. ROWLING

Nagyapa verseket, meséket ír.
Olyan ember ő, aki ha nem élne,
ki kellene találni.
A múlt héten elhívták
író-olvasó találkozóra
a szomszéd falu iskolájába,
ahol arra biztatta a
harmadikosokat, ajánljanak
neki valami jó olvasnivalót.
Az egyik fiú a Harry Potter
és a bölcsek kövét ajánlotta.
Nagyapa kivágta magát,
s kibökte,
ő ezt már kétszer is elolvasta.
A fiú kétkedőn nézett nagyapára,
s azonnal megkérdezte tőle
a szerző nevét.
Biztosan azért nem hitt nagyapának,
mert a felnőttek,
kiváltképp az írók,
szeretnek füllenteni. 



ARANYHAL

Nagypapa
a medencében pancsol 
az unokáival.
Kistesóm felszólítja,
másszon ki a vízből,
játsszanak aranyhalast.
Nagyapa durcásan 
kijön a medencéből,
és azt mondja neki,
hogy mivel nem kérte szépen, 
csak egy kívánságát teljesíti.
Ferike duzzogni kezd,
de papi, az aranyhal mindig
három kívánságot teljesít,
akkor nekem is lehet
legalább kettő.
Na jó, mivel jó szívem van,
máris mondhatod, mi a második? –
kérdezi nagyapa.
A kisöcsém erre nem tud
megszólalni, leragad a nyelve szegénynek.
– Látod, hogy egy kívánság is 
elég volt, mosolyog nagyapa,
majd a medencébe csusszan.
Úgy lubickol, mint a  mesében 
a szabadon
eresztett aranyhal.



HŰTŐSZEKRÉNY

Apu majdnem leharapta anyu fejét,
mert már a hónap közepén
elfogy a kajára szánt pénzünk,
mert mindenféle hülyeségeket vásárol,
amitől tele a hűtőszekrény,
még a sör sem fér el benne.

Erre anyu elvesztette a fejét,
s azt mondta apunak,
holnaptól te fogsz vásárolni,
meglátjuk, hogyan tudsz
kijönni abból a kis pénzecskéből.

Apu bizonyítani akart,
csak vajat és kiflit vásárolt
egy teljes héten át.
Anyu persze nem tiltakozott,
nem volt válogatós sose,
megkente vajjal a kiflit,
s jóllakott vele,
neki ez is sok volt, hisz
amióta csak az eszem tudom,
fogyókúrát tart.

Apu viszont
egy álló héten át
minden este, lelkendezve
nyitotta ki a frizsidert, 
kereste benne a sonkás szalámit,
az epres joghurtot,
meg a finom francia krémest,
de fanyar ábrázattal 
kellett tudomásul vennie,
hogy ő vásárolt be aznap is.

Végül azt mondta,
ad anyunak még egy lehetőséget,
mert látja rajta, szomorú,
nagyon megviselte a dolog,
hogy már bevásárolni sem járhat.