Ninetjer
Az autónak a szíve kiesett. Meztelenül az aszfaltra. Sír az ablakom, csurognak könnyei. Jaj, ne sírj ablak! A szemével belülről nézte a saját koponyáját, és a lábával kitapogatta lábizmaiban a futást és a kerekeket. Mind hegyesszögű volt, alkalmatlan arra, amire a szó vonatkozott.
Szemerkhet
Mert ez az idegenség Az elveszített anya idegensége. Ahogy Szemerkhet írja, a szárny alatt meghúzódhat a repülés és a repülés ideája is. Volt elég tej eldönteni A világot, De mi mégis a hús után vetettük magunkat. Építsünk tehát piramisokat, Földből kiálló női melleket, Anyánk mellét. Amelyet isten a szájába vesz, És tápláljuk őt. Az ő Fej nélküli kezét. Köldök nélküli Száját. Has nélküli Fej. A kézfeje.
Szeneferka
A fiamat eleve múmiának szültem A Bogár nagyszerűen teljesített Pontosan azt csinálta, amire megteremtették A kő nagyszerűen teljesített… Az ember... A megkövesedett gondolatok Úgy gurultak szerteszét Mint Betonozott arc A Keréknyom szíve dobog A fejszekoponya mögött Egy céltalan kéz Nem markol kalapácsot Tollként
Menkauré
Minden jel arra mutatott, Magányos fáraóról van szó, De a rendeleteinek stilisztikája Arra utal, hogy Számos felesége és gyermekei Társaságában töltötte életét: „acélos tekintetű homokvihar”, „Mézédes hangú fecskék tánca”, „Virágszirom láncában nászt ül a béke”.
