Falcsik Mari: Adydalok
szeretlek Magyarország
te fárasztó nemvalóság
mivel is küzdök ha veled
ahogy magadat vered
lobbos jobbod beteg baloddal
hátukban maradék táboroddal
rebellis hagyományér’
[…]
MACSKAKÖVEK A HADAK ÚTJÁN
k j
o á
p r
m t a k
a a t ö x
g t l v
t y v a e x
é a a n k l
r r e á
d i n b s
a i a e
z g d n
ó a k
t i
n a n
e e v
m m k o
e l
r t r
s á
z l
e é
u p
t n
á i
n
A
D
Y
rrattatarom rrattatarom
jól tüzelő puskafajta
magyar költő ha játszik rajta
hajj
rrattatarom rrattatarom
Ady Endre írógépe
az agyatokba lődöz véle
hajj
jön-e új ki e betyár bandával megbír egymaga
kinek évszázadnyit tol az időn a szava
kit hogy lélegezzünk mélyen ahogy a tüdő jussa
mi bíztatnánk már hogy e sírkamrát ránk nyissa
ki hogy új fény gyúljon az itt pangó jó agyakba
pár száz évig aztán majd velünk is maradna
oszlatni délibábot visszanőtt cifrapalotát
elbontani megöröklött szégyenkalodát
még eljárok a Duna dús partjára
hol haragomra csittet int a lomb
hol átázván a láz az ős dágványba
beleveszve húnyt tüzes dalom
a szent dunai dágvány nagy csöndjébe
hol rossz szagokat párolog a köd
hol lecsapolván ifjúságom vére
vén kísértet árnyakba döfök
hol csontos ujjam szúrkodja az árnyat
csak rángatja a bűzhödt fövenyen
én vén kísértet pofozom hazámat
köd-testébe csapom csontkezem
én maradéka hajdani kalóznak
kit itt kikötvén megcsalt az orom:
míg gályájáról kincseket raboltak
vérét vették vége-nincs toron
szeretlek Magyarország
te fárasztó nemvalóság
mivel is küzdök ha veled
ahogy magadat vered
lobbos jobbod beteg baloddal
hátukban maradék táboroddal
rebellis hagyományér’
még juthat itt nekem tányér
hacsak nem akasztva talán
holt irodalmunk falán
miből a fojtó böszme ujjak
és föstött rózsáid rám uszulnak
rrattatarom rrattatarom
olyan ez a magyar haza
még mindig talál minden szava
hajj!
Megjelent a Tiszatáj 2012/12. számában
Fotók: Frankl Aliona