Bodó Janka-Katalin versei

Félreértés 

Les. Rés. Lét. Tér. Sért. Félt. Bontottam le a szót betűire s építettem segítségükkel újakat, magamnak. Beláthatatlan. Talál. Láthatna. Hat. Hála. Át. Boncoltam fel a következő áldozatot.

A résen át láthatná, hogy  félteni a létet olyannyira sértő, mint lesből hálát találni. Az nem hat.

Egy cipőben járunk… Értjük a szavakat, külön-külön , de egymás mellé helyezve őket lesz belőlük egy Minimum Party, itt , ahová érkeztünk. S hogy minek eredményeképp éreztem meg ezt a nyakatekert mondatot…? Elmondhatom, de tied soha nem lehet, csak a miénk.

Torzkép 

Rámnézel s úgy érzed mindent tudsz rólam.

Áttekinthető, tiszta, folyadék halmazállapotú tükör…

Bámulod magad hosszú csobogásokon keresztül, te ökör!

Figyellek, visszanézek rád s le-le esik az állam.

Erre te ordítassz: Vízesés! Úgy megmosnám a hátam !

Elvégzed a mocskos munkát s elszaladnál,

de a mai más, mert addig el nem engedlek

míg meg nem tanulod, hogy nem vagyunk egyenlő felek.

Szaladj csak utánam, ha kell neked az ezüstkanál…

Ismerem én a te fajtádat, velem nőttél fel,

én éltettelek , tisztítottalak verítékemmel évezredeken át.

Lehűtöttem ősatyádat, ki túlhajszolta magát,

honvédek sebeit nyalogattam , fertőzéseket mostam el…

Utat vágtam a sziklák gyomrában, hogy te soha el ne tévedj,

köveket hordtam le a magasból, hogy te építs,

s most leszaladsz hozzám, hogy fakó arcodon szépíts?

Rohanj míg utoléred, s vedd!

Ezt te kerested, te formáltad, te cipelted…

Vonásaidat úgy mutatja ahogyan te látni kívánod,

mert nem él benne  régi arcod…

Nem tesz különbséget közte és közted.

Én láttalak köztén s befogadtalak,

s köztedén csak eltorzítalak.

(Válogatás a Minimum Party íróműhelyének 7HAS gyűjteményéből)

Kapcsolódó írásunk: Kovács Flóra jegyzetei a Minimum Party 7Has című füzetéhez: A látás és az átírás