Tiszatájonline | 2015. szeptember 21.

Ügynök-divatbemutató

AZ U.N.C.L.E. EMBERE
Guy Ritchie végképp beleszürkült a nagy átlagba, korai brit bűnkomédiái (A Ravasz, az Agy…, Blöff) szinte nyom nélkül felszívódtak, az egykori Tarantino-tanítvány mára a stúdió-blockbusterek kívánalmai előtt hajt fejet. Noha Az U.N.C.L.E. embere, amely egy ’60-as évekbeli tévésorozaton nyugszik, korántsem robbanásokba, kézitusákba, lövöldözésekbe feledkező megalomán darab, bérrendezője nem talál magára […]

AZ U.N.C.L.E. EMBERE

Guy Ritchie végképp beleszürkült a nagy átlagba, korai brit bűnkomédiái (A Ravasz, az Agy…, Blöff) szinte nyom nélkül felszívódtak, az egykori Tarantino-tanítvány mára a stúdió-blockbusterek kívánalmai előtt hajt fejet. Noha Az U.N.C.L.E. embere, amely egy ’60-as évekbeli tévésorozaton nyugszik, korántsem robbanásokba, kézitusákba, lövöldözésekbe feledkező megalomán darab, bérrendezője nem talál magára.

Új filmje egyértelműen a Sherlock Holmes-akciók áramvonalas stílusát követi, még ha látható különbséggel is: ezúttal az ős Bond-kalandok, legkivált a mediterrán, tűzforró, vizes, csónakos, kémkedős Tűzgolyó ismérveit örökíti át, amit aztán megfejel a még dicső remekműveiből ismert buddy comedy alzsánerrel. A probléma az, hogy a figurák interakciója pusztán jelzésértékű, a CIA-ügynök vs. KGB-spion és kabalalány hármas kémiája majdnem totálisan semmibe vész a csillogó vizuális önpromóció miatt – hiába jelzi a nyitó főcím is a múltidézés nemes szándékát, csupán a gondolat jó, a kivitelezés nem. Az U.N.C.L.E. embere hiába villantja fel a berlini Checkpoint Charlie didergető, szürke vágóképeit, netán a nagyvilági Róma dekadenciáját, Ritchie nem éri el, hogy képfestészete több legyen egy 2 órás divatbemutatónál. Sokkal többre volna szükség a külsőségeknél, így csupán fecseg a felszín, hallgat a mély. Sorsdrámát, alaposan kidolgozott figurákat nyílván nem egy retro-kémvígjátéktól kell várni, mégis, legalább tisztességesen, zsánerfilmhez méltón volna ildomos elővezetni Napoleon Solo amerikai úriember-ügynökét és Ilja Kurjakin rigorózus szovjet keményfiúját.

1280x720-jpt

Normálisan felépített figurák révén pedig maga a kémthrillerbe illő tét, az atomfegyver hatástalanítása is semmit nem érő púder, a férfiak mellé csapódó Gaby beszervezéséről nem is szólva. Poénos volna, miszerint Solo és Ilja részben a nő miatt produkálják magukat, ám ez a szál is unalmas, ahogy a férfiak között alakulgató románc is. Nem is sikerül továbbjutni az alvásra bíró sallangoknál: a „Kinek van nagyobb?” játék, a mentalitások ütköztetése, a csapatmunka, végül a nagy Barátság (a kémek nem ölik meg egymást, az egyikük visszadobja a másiknak az édesapa karóráját) sorjáznak ugyan, ám ritmus nélkül, energia híján. Így Az U.N.C.L.E. embere epizodikus struktúrája nem annak köszönhető, hogy a szerény alkotógárda éppen vászonra álmodja a filmet egy tévéepizód modorában, hanem annak, hogy az enerváltság metaforájává, a lassan, nyugdíjas tempóban vánszorgó, igenis széteső cselekmény jelölőjévé alakul. Ritchie ötletei gyorsan kifulladnak, a ’60-as évek caperjeit, heistjeit (A Thomas Crown-affér, Hétszer hét, Az olasz munka) idéző operatőri munka, a szintén korszaklelemény osztott képmező, a Kurjakin mániás epizódjait aláfestő dühös, Morricone-beütésű muzsika csupán futó ideák, amelyek sebtében elillannak a gyors sportkocsik, fogadások, kastélyok, ruhaköltemények, öltönyök fetisizálása közben. A látvány valóban csak látvány marad, pontosan ezért kényelmetlen nézni a halmozásukat: a végső, kommandós-akciófilmből hátrahagyott betét be is teszi a kaput az addig legalább gálánsan próbálkozó úriember-komédiának, a film végképp 21. századi pózsorozattá silányul, némileg a Robert Downey Jr.-ral fémjelzett Sherlock Holmes-filmek modorában – irritáló lassított felvételes akcióorgiák nélkül, ám hasonló stúdiófilmes egyenképekkel, trendhajhászattal.

L90wO

Henry Cavill és Arnie Hammer nem bizonyítják életképességüket, franchise-poszterarcokként lézengenek, a gyönyörű svéd Alicia Vikander velőtrázó Ex Machina-beli alakítása, netán az Egy veszedelmes viszonyban látott poétikus, érzékeny játéka a stúdiókonform kémfilm-elvárások áldozataivá válnak. Egyedül talán a nyúlfarknyi szerepében is óriási Sylvester Groth kínzómestere, pláne az ő leléptetése (amit tényleg áthat a szépérzék, a szellemesség, sőt, a nagybetűs Stílus, a kémkomédiák legszebb hagyományait tisztelve) üdítő, Guy Ritchie közepes büdzséjű akcióvígjátéka azonban bármennyire is szeretne csillogó divatkavalkád lenni, öncélú, generikus sablonfilmként leheli ki a lelkét.

Szabó Ádám

az-u-n-c-l-e-embereThe Man from U.N.C.L.E., 2015 

Rendező: Guy Ritchie
Szereplők: Henry Cavill, Armie Hammer, Hugh Grant, Jared Harris, Alicia Vikander