Tiszatájonline | 2013. december 10.

Coming out

Szerintem egyáltalán nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy meleg fiú valóban megszeretheti-e a lányokat egy enyhe agyrázkódás hatására, meg hogy ez kiagyalt és életszerűtlen alap-e egy egészestés film cselekményéhez – ezt a problémát állították ugyanis középpontba a filmről megszólalók az elmúlt néhány napban… – Szíjártó Imre kritikája

Szerintem egyáltalán nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy meleg fiú valóban megszeretheti-e a lányokat egy enyhe agyrázkódás hatására, meg hogy ez kiagyalt és életszerűtlen alap-e egy egészestés film cselekményéhez – ezt a problémát állították ugyanis középpontba a filmről megszólalók az elmúlt néhány napban.

Vajon hétköznapi logikával hihető, hogy amit a szobalány a „félre” szerzői utasítással mond, az a mellette álló úrnőig nem jut el, de a nézőtér utolsó sorában ülőkig igen? És arra a filmre emlékeznek, amelyben a férfi főszereplő elkezdi meghallani a nők gondolatait? Nem az a kérdés tehát, hogy egy ilyen hirtelen fordulat bekövetkezhet-e, hanem az, hogy ezt a film el tudja-e hitetni. Mindehhez dramaturgiai terv, biztos cselekményvezetés és jó szövegkönyv szükséges – tehát sportszerűbben járunk el, ha Orosz Dénes filmjét ez utóbbiak alapján vizsgáljuk. Vegyünk ehhez egy olyan szöveget, amely szempontunkból kulcsszerepben levőnek tűnik. „Tudja kedvesem, mikor rendül meg az én nemi identitásom?” – mondja a híres rádiós (Csányi Sándor) a filmben a nem kevésbé felkapott beszélgetős műsorában. „Na, akkor, amikor egy villámot szóró ufó jelenik meg lóháton.” A főszereplő a film egy sokkal későbbi pillanatában ébred rá arra, hogy a képtelennek tetsző jelenet lejátszódott az életében, de ő akkor és ott nem értette a jelentését: a nemi identitása megrendült, mert az életét megváltoztató lány (Tompos Kátya) lovon ülő földönkívüliként mutatkozott meg előtte. Mindezzel azt akarom mondani, hogy ha a filmet a saját mércéje alapján, a műfaji hovatartozását figyelembe véve vizsgáljuk, akkor ez jön ki: a Coming out igenis ügyesen szövi össze a története szálait, a poénok nagyrésze szépen elő van készítve, a szereplők alakja gondosan ki van dolgozva.

Szép népi játékká alakult minálunk ismert és sokat foglalkoztatott színészek ugyancsak sportszerűtlen leszólása. Meglehet, hogy Csányi Sándor túl van foglalkoztatva, de egyrészt a rendezők mintha kényszerítve lennének a kockázatkerülésre a szereposztás kitalálásakor, másrészt viszont bűnös-e egy színész, ha gyakran találják meg? A magyar rendezők hatalmas mulasztása Für Anikó érthetetlenül ritka filmes szerepeltetése (emlékezhetünk: ő vitte a hátán a Para című filmet, feltűnt a Halálutak és angyalokban – nagyon rövid a filmek listája, amelyekben játszott). A rendezőknek ugyancsak el kell számolniuk azzal, hogy Gyabronka Józsefre miért csupán gyerekműsorok szereplőjeként gondolunk (ezeken kívül a filmekben epizódszerepek meg a Kis utazás). Egy vígjáték minőségét szépen mutatja a színészek közérzete, már pedig a Coming outban mintha a fentieken kívül is volna néhány jutalomjáték („Apád?” „Éppen oszlat valahol” – a meggyőzhető homofób rendőr szerepében Mucsi Zoltán). Talán idetartozik a filmről kialakult eszmecsere következő fordulópontja, ez pedig a melegek ábrázolása. A film nagy érdeme, hogy a melegek megjelenítésében érdekes kettősséget láthatunk: a fejhangon sipító fiúk mellett (téves és sztereotip kép) az alakok széles választékát teremti meg (Hegedűs D. Géza sokadik elképesztő mellékszerepe a Taxidermia vagy a Szezon után), ugyanakkor a sztereotip és a kiegyensúlyozott alakokat egyaránt képes parodisztikusan is kezelni.

Egy egészségesen működő nemzeti filmgyártás nagyon fontos eleme a műfaji film, a műfaji film rendkívül hálás része a vígjáték, amelynek ráadásul hatalmas hagyománya van nálunk. Vannak kelet-közép-európai országok, ahol kevésbé mély hagyományra is képesek működőképes műfaji kínálatot építeni, ahol a vígjáték a nemzeti film húzóágazata – tessék megnézni a lengyel jegyeladási adatokat. A Coming out ennek a vígjátéki leszármazási rendnek a romantikus ágához tartozik. Ha a magyar film ki akar kerülni a jelenlegi sötét korszakából, akkor a romantikus vígjátékok segíthetnek ebben a legeredményesebben. És a jószándékú szurkolók seregei.

Szíjártó Imre

Magyar vígjáték, 2013. Rendezte és a forgatókönyvet írta: Orosz Dénes, zeneszerző: Bolba Tamás, operatőr: Fillenz Ádám.

Szereplők: Csányi Sándor, Karalyos Gábor, Tompos Kátya, Mucsi Zoltán, Für Anikó, Gyabronka József.