tiszatáj | 2018. december 29.

Az Úr hangja

PÁLFI GYÖRGY ÚJ FILMJE
Pálfi György új filmje egy apakereső történetet keresztez sci-fivel. Tulajdonképpen mind a két szál egyéni hangú és színvonalas, ahogy azt az immár a magyar filmrendezők középnemzedékéhez tartozó alkotótól megszokhattuk. Az Úr hangja előbbi szála valamiféle kelet-közép-európai apahiány filmje, amelynek alapjait Szabó István korai munkái és Gothár Péter csaknem egész életműve rakta le… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

Pálfi György új filmje egy apakereső történetet keresztez sci-fivel.

Tulajdonképpen mind a két szál egyéni hangú és színvonalas, ahogy azt az immár a magyar filmrendezők középnemzedékéhez tartozó alkotótól megszokhattuk. Az Úr hangja előbbi szála valamiféle kelet-közép-európai apahiány filmje, amelynek alapjait Szabó István korai munkái és Gothár Péter csaknem egész életműve rakta le. A jelen nem lévő apa alakja köré a magyar történelem szakadozottsága, bizonyos családok hányatott sorsa és az ezekből a családokból kikerülő fiatalok iránytévesztése épült, az apák ugyanis vagy meghaltak a háborúban (Álmodozások kora, Apa), vagy börtönben ültek (Melodráma), esetleg – ahogy valaha mondták – disszidáltak, mint a Megáll az időben vagy Salamon András 2004-es Getno című filmjében. Az Úr hangja főszereplője a 70-es évek végén vesztette el az apját, aki ahogy a filmbéli nyomozásból kiderül, Svédországon keresztül Amerikába jutott. A film homályban hagyja, hogy ki a bűnös abban, hogy a Horváthról Hogarthra átneveződött férfi állítólagos életjelei nem jutottak el a gyerekeihez – ezekről vagy ő hazudik a fiának, vagy a csomagokat az anya tüntette el nyilván bosszúból.

Ebben az értelemben tehát igazi családregényről van szó, amely a megtalált apa lehetne az utólagos főszereplője – a kisebbik fiát talán soha nem látta, de távkapcsolat mai berendezéseinek segítségével még helyrehozhatják mindazt, amit csaknem negyven év alatt elmulasztottak. A film azonban Stanisław Lem nyomán a sci-fi műfaját is mozgósítja. A film azt sem mutatja meg, hogy az űrhajós vonulat miként kapcsolódik a disszidálóshoz, de talán egy politikai thrilleren keresztül: Péter, az Amerikában az apja után nyomozó idősebb fiú arra jut, hogy az apja ismert tudósként résztvett az USA fegyveriparának fejlesztésében. A thriller ebben úgy jelenik meg, hogy a nyomozás során újabb és újabb titkok derülnek ki, például a fegyverkísérletekkel feltételezhető kapcsolatban levő titokzatos balesetekről. A thriller eközben a dolog titkosszolgálati vonalai miatt válik politikaivá. A történet dramaturgiai hitelét nagyban gyengíti, hogy az apja életében felbukkanó fiú nagyban elfogult, mintha eleve fel akarná menteni az apját a balesetekben viselt felelőssége alól. A kortárs szálat további indokolatlan megoldások terhelik, ilyen az apa balesete (furcsa módon a Getno is tele van hasonló csavarokkal – a magyarok túljátszott kalandjai Amerikában?). Még akkor is nehéz szembenézni a szülők nemzedékének bűneivel, ha azokhoz a fiaknak semmi köze – hangozhat az ugyancsak a kelet-európai tapasztalatban gyökerező igazság, ha mindezt nem fedné el a történetnek a fentiekben szóba hozott tudományos-fantasztikus rétege.

A sci-fi talán azért tűnik itt szervetlennek, mert Pálfi György túlságosan komolyan veszi a lengyel mester alapanyagát – és szokásos nagyotmondásait a világegyetemről mint hatalmas, élő szervezetről meg a benne lakozó titokzatos együttállásokról. A bombasztikus megoldások ugyanakkor nem csak a sci-fi-részekben jelennek meg, hanem a földhözragadtakban is, például az óriási ősapa-figurában, amely Péter képzeletében bukkan fel.

Pálfi György eddigi összes filmjében volt valami izgalom, ami a témaválasztáshoz, filmműfajok meghökkentően bátor megújításához vagy éppen a mozgóképnyelv újszerű megformálásához kapcsolódott: a Hukkle (2002) radikálisan bánik a filmhanggal és a térrel, a Taxidermia (2005) új összefüggésbe helyezi a nemzedékeken átívelő családtörténet hagyományát, a 2009-es Nem vagyok a barátod a dokumentarista játékfilm rögtönzéses jelenetalakítását gondolja újra, a Hölgyeim és uraim! (2012) a montázs fogalmának és gyakorlatának elképesztő esettanulmánya. Az Úr hangja részleteiben lenyűgöző, de az egészet tekintve inkább a szétesés felé mutat – egy nagyszerű rendező és nagyszerű stáb hősies tévedése.

Szíjártó Imre

Az Úr hangja – magyar film (2018)

Rendezte: Pálfi György. Stanisław Lem regénye alapján a forgatókönyvet írta: Pálfi György, Nagy V. Gergő, Ruttkay Zsófia. Producer: Michael Dolbin, Nagy Zoltán, Pusztai Ferenc, Mol Rai, Charles V. Bender. Operatőr: Pohárnok Gergely. Vágó: Lemhényi Réka

Szereplők: Polgár Csaba (Péter), Fekete Ádám (Zsolt), Kate Vernon (Camille), Marshall Williams (Chris), Eric Peterson (Hogarth), Benz Antoine (Jerome, Kiss Diána Magdolna (Péter barátnője)