tiszatáj | 2019. szeptember 30.

Akik maradtak

Tóth Barnabás, az Akik maradtak című film rendezője csak nagyjátékfilmesként bemutatkozó alkotó. Nehéz lenne, de tulajdonképpen felesleges is felsorolni az összes eredményét, ezúttal csak néhány munkája az utóbbi időkből: rendezett három nagyszerű kisjátékfilmet (Újratervezés, Van egy határ, Susotázs) és főszerepet játszott a Fiú a vonaton című magyar–amerikai filmben… – SZÍJÁRTÓ IMRE KRITIKÁJA

Tóth Barnabás, az Akik maradtak című film rendezője csak nagyjátékfilmesként bemutatkozó alkotó. Nehéz lenne, de tulajdonképpen felesleges is felsorolni az összes eredményét, ezúttal csak néhány munkája az utóbbi időkből: rendezett három nagyszerű kisjátékfilmet (Újratervezés, Van egy határ, Susotázs) és főszerepet játszott a Fiú a vonaton című magyar–amerikai filmben.

F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című művét dolgozta fel az Akik maradtakban, tehát a történet ebben az értelemben nem a sajátja, még csak a nemzedékéé sem. A második világháború lelki következményeit kiemelkedő filmek dolgozzák fel, ezek közül több közvetlenül a háború után játszódik – a Valahol Európában hadiárvák környezetében, a Ház a sziklák alatt egy szerelmi és családi válsághelyzet körülményei között. Az Akik maradtak az előbbi filmekkel ellentétben nagyrészt belső terekben mozog a kifejezés több értelmében: egyrészt a történet alig mozdul ki két lakás falai közül, másrészt a hangsúly a szereplők belső átéléseire helyeződik.

A háború és következményei különös kapcsolatokat teremtenek az emberek között, ezt Szabó István Budapesti mesékjében is láthattuk: olyan emberek sodródnak egymás mellé, akik elvileg soha nem találkozhatnának – a cselekménye kicsit korábbi, de ilyesmi történik a Bizalomban is. Míg a Bizalom egy felnőtt nő és férfi félig kényszerű, félig a körülmények által indokolt együttélését mutatja, addig az Akik maradtak még érzékenyebb helyzetet teremt, egy negyvenes orvos és egy tizenéves lány kapcsolatát ábrázolja. Viszonyuk sokértelműsége többször kiütközik, hiszen az őket körülvevő szereplők nem ismerik a részleteit: a lány tanárnői részben a foglalkozásukkal rárótt felelősségtől, részben pletykaéhségtől vezéreltetve tiltott viszonyt feltételeznek közöttük, a körülöttük felbukkanó mellékszereplők ugyancsak ilyesmire gyanakodnak. A film rendkívüli tapintattal kezeli ezt a mindkettejüket fenyegető veszélyes helyzetet, hiszen úgy intézi, hogy amint valamiféle vonzalom ébred közöttük, a férfit egy másik nő felé irányítja.

A ki nem mondott fájdalmak filmje az Akik maradtak. A rendező rendkívüli érzékkel adagolja a szereplők sorsának részleteit, amelyekről ott és akkor nyíltan beszélni senki sem képes, mert a sebek túlságosan frissek, és hát nincsenek szavak mindarra, amit átéltek, és amiről hallgatnak. A film dramaturgiája nagyban támaszkodik a történelmi pillanat sajátosságaira: közvetlenül a háború utáni években nem lehet tudni, hogy azok, akik nem tértek vissza a frontról vagy a koncentrációs táborokból, valóban elpusztultak-e, vagy éppen hazafelé tartanak. A film lélektani finomhangolása rendkívüli erővel mutatja meg a túlélés érdekében fenntartott öncsalások és közös hazugságok hálóját, amelyben valamennyi szereplő igyekszik megkapaszkodni. A korszak másik összetevője az, hogy elkezd berendezkedni valami rendszer, amelynek újkeletű törvényszerűségeit a résztvevők nem értik, vagy nem akarják érteni – a besúgások, a csengőfrász, az ablak alatt fékező fekete kocsik időszaka ez, és mindezt a háborútól megtépázott idegrendszerű szereplők nehezen viselik.

A hasonló kamaradrámák finom építményét törvényszerűen a színészek tartják, akiknek minden rezdülése felfokozott formában mutatkozik meg a zárt terekben. Szőke Abigél Wiener Klára szerepében koravén kamasz. „Én nem vagyok olyan bátor, mint te” – mondja róla a pótapja, és az élve maradtak – nem térnek vissza bölcs szembeállítása is tőle származik (az ugyanis, hogy az előbbieknek az igazán nehéz). Körner Aladár szerepében az ugyancsak nagyszerű Hajduk Károlyt láthatjuk, akit én a Fekete kefében fedeztem fel, de azóta egyebek között játszott A martfúi rémben és a Félvilágban.

Csendes és súlyos film az Akik maradtak. Nagyon remélem, hogy halk hangját minél többen meghallják – ők érteni fogják a ennek a nagyszerű alkotásnak a jelentőségét is.

Szíjártó Imre

Akik maradtak – magyar film (2019)

Rendezte: Tóth Barnabás

Forgatókönyv: Tóth Barnabás és Muhi Klára. Producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő. Zene: Pirisi László. Operatőr: Marosi Gábor. Vágó: Mógor Ágnes

Szereplők: Szőke Abigél (Wiener Klára), Hajduk Károly (Körner Aladár), Nagy Mari (Olga), Horkay Barnabás (Pepe), Sinkó Katalin (Erzsi), Lukáts Andor (Seilmann doktor)