Szalamiszi katonák – Javier Cercas regénye az Európa Kiadónál

Történelem és fikció keveredik Javier Cercas Szalamiszi katonák „ál-dokumentumregényében”. Az Európa Könyvkiadónál megjelent kötet keretét a spanyol polgárháború egy momentuma utáni nyomozás adja.

A regény elbeszélője – egy Javier Cercas nevű újságíró – a történet elején Rafael Sánchez Ferlosio spanyol íróval készít interjút, aki mellékesen elmeséli neki apja megmenekülésének történetét a köztársaságiak kivégzőosztaga elől, mire a narrátor nyomozásba kezd, hogy felderítse az eset homályos momentumait.

“Ez az interjú valóban megtörtént, de a regénybeli Cercas nem azonos velem. Az első, amit meg kell tanulnia az olvasónak, hogy soha ne bízzon meg az elbeszélőben” – mondta a Szalamiszi katonák szerzője az MTI-nek Budapesten adott interjúban.

Javier Cercas hangsúlyozta, hogy a narrátor állításával szemben nem dokumentum-, hanem valódi regényről van szó, amelyben egy valóban megtörtént nyomozás emlékei vegyülnek a fikcióval: a “nagy” történelem leírt eseményei mind valósak, míg a “kis” szereplőkkel történtek leírásában belép a képzelet.

“Lenyűgözött a kép, ahogy egy köztársasági katona, akinek a kivégzés elől menekülő, magas rangú falangista, Rafael Sánchez Mazas felkutatása lenne a feladata, az erdő sötétjében úgy dönt, nem öli meg őt. Vajon mire gondolhatott, miért határozott így ez az ember?” – szólt a regény kiinduló kérdéséről az író, aki szerint nincs tiszta és egyértelmű válasz. “Maga a nyomozás, maga a könyv a válasz”.

Javier Cercas szerint a kötet 2001-es spanyolországi megjelenésekor a polgárháború az ő generációja számára majdnem olyan messzi és távoli történelmi esemény volt, mint a szalamiszi csata. “Nem akartunk már erről a témáról beszélni, úgy gondoltuk, a polgárháborúnak semmi köze a mi életünkhöz” – idézte fel.

A könyv elbeszélője is a háború egy apró eseménye után kezd el nyomozni, míg fel nem fedezi, hogy a múlt nélkül az ember nem értheti meg sem a jelent, sem önmagát.

“A könyv berobbant a köztudatba, igazi bestseller lett belőle. Ez volt az a momentum, amikor Spanyolországban újra fellobbant az érdeklődés a történelmi emlékezet iránt. Az unokák nemzedéke addig ugyanis még nem mesélte el a saját verzióját a polgárháborúról, pedig mi más elbeszélői eszközökkel rendelkezünk, Borgesen, Kafkán nevelkedtünk” – fejtette ki.

A regény egyik központi kérdése az emlékezés: Thomas Hardy angol költő beszél a második halálról, amely akkor jön el, amikor senki nem emlékszik ránk többé. Az író elmondta: a könyv erről is szól, ilyen értelemben a halál ellen íródott. Az elbeszélő Cercas azért írja meg ezt a történetet, hogy életben tartsa az egyik szereplő, a veterán Miralles fiatalon meghalt bajtársainak emlékét, akikre már csak az egykori katona emlékszik.

Cercas más okból, de megörökítette fiatalon elhunyt, ma már világhírű írótársa, Roberto Bolano emlékét is, ám ahogy a könyv Cercasa, a Bolano nevű szereplő is kitalált figura, aki talán mégis reálisabb, mint a valós személyek. Az író örömmel üdvözölte, hogy Roberto Bolanónak immár három munkája olvasható magyarul, a Vad nyomozók című kötet kevéssel a Szalamiszi katonák előtt jelent meg.

Javier Cercas emlékeztetett: pályája kezdetén a posztmodern nem fogadta el a szerző “elköteleződését”, pedig az írónak hatalmas felelőssége van, és az irodalmat éppen az teszi szép és nagy dologgá, hogy nem játék.

“Sánchez Mazas és a narrátor is keresi a választ arra a kérdésre, hogy az írók a háború nyertesei vagy áldozatai. Akik a háborúkat megvívják, többnyire nem pénzért vagy hatalomért, hanem ideákért vonulnak hadba. És ki áll ezek mögött? Az írók, akik az ideákat megalkotják. Ez talán a világ legnagyobb hatalma” – figyelmeztetett az irodalom felelősségére.

Javier Cercas szólt Las Leyes de la frontera (A határ törvényei) című regényéről is, amelyet a tervek szerint jövőre jelentet meg magyarul az Európa Kiadó.

“Nem tudom, létezik-e tiszta fikció, de ha igen, ezzel a kötettel visszatértem hozzá. Végre egy szerelmi történetet írtam, egy összetett, komplikált történetet, amely 35 éven át tart, háttérben a spanyolországi diktatúrából a demokráciába átmenettel, az én kamaszkorom időszakával” – árulta el az író az MTI-nek.

 Kövesdi István, az MTI tudósítója

MTI 2013. október 9., szerda 11:22

MTI Fotó: Mohai Balázs