06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

„Te nem vagy idegen!”
2015.06.11 - tiszatáj

HORVÁTH PÉTER ÚJ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

2015. június 5-én Kiss Ernő beszélgetett a Bálint Sándor Művelődési Házban Horváth Péter József Attila-díjas íróval. Az ÖL – Egy sorozatgyilkos vallomásai Störr kapitánynak című regény, könyvhétre időzített megjelenése volt az est témája. Miközben Horváth Péter részletesen bemutatta a könyvet, beszélt fiatalságról, színházról, életről és tradícióról is.

A cím kétértelmű, hiszen egyaránt jelent főnevet, az emberi test egyik részét, és jelenti a gyilkolást, mint igét is. Ez a férfi – női kettősség végigvonul a mű cselekményén. Horváth Péter magyarázatot adott az alcímre is: Störr kapitány Füst Milán regényének a főszereplője, aki sohasem lehet biztos felesége hűségében. Ahogyan Horváth Péter mondta: Störr kapitány köztünk él.

Az ötvenöt rövid fejezetből álló regény cselekménye egy karnagyról, Kádár Ferencről szól, aki házasságot köt egy fiatal színésznővel. A nőt kilenc alkalommal gyilkolja meg a férfi, aki azonban rejtélyes módon minden egyes alkalommal feltámad. Az ember tragédiájához hasonlóan a cselekmény színek köré épül, de az író bevallása szerint nincs bennük logika. A veszekedések addig fajulnak, hogy a sors iróniájaként végül a nő végez a férjével. Az első hallásra kegyetlen cselekmény valójában tele van humorral. Horváth Péter közismert történelmi helyzeteket kívánt bemutatni. Azonban, ahogyan rávilágított, életünk struktúrái lehetetlenné teszik, hogy bármi is közismert legyen. A művészet nagy legendái így mennek feledésbe.

Pedig nem vagyunk előzmények és ősök nélkül valók, az ő példájával élve egy mai színésznek a hivatásában olyan elődei voltak, mint Petőfi Sándor, Arany János (noha szégyellte) vagy Páger Antal és Latinovits Zoltán. Az ősök és tanítómesterek Horváth Péter szerint minket is pozícionálnak a világban.

Noha a múlt ismerete kétségessé vált és a tisztelet jelei más formát öltöttek, ezek a jelenségek nem feltétlenül károsak, hiszen az író szerint rengeteg minden vár megismerésre. Horváth Péter nagy türelemmel fordul az ifjúsághoz, drámapályázatába fiatalokat is bevont. A színház és a kultúra népszerűsítését az interneten is nagyon fontosnak tartja, de a technológiát is kész a művészet szolgálatába állítani. Íróként és a világhírű Kolibri Színház dramaturgjaként közel szeretne férkőzni a közönséghez, mint mondta, az átlagembereket akarja megszólítani.

Egyfajta hitvallásként idézte József Attilát:

„És észreveszek valakit,
ki szemmel, melegen
jelez, csak ennyit: Vannak itt
s te nem vagy idegen…”

Horváth Péter arról is beszélt, hogy a világ önmagában tökéletes, beavatkozás nélkül harmonikus. A munka java csodálatos módon el van végezve. Nem feltétlenül teremteni, hanem át- és megélni kell az életet. Ezt az összhangot látja a természetben megnyilvánulni, és ezt élvezi vitorlázás közben is.

Regénye a férfi szófogadását tekinti kulcsfontosságúnak. Az apró szeszélyek teszik a férfit olyanná amilyen. Ha ezeket feladná, mi maradna belőle?

A zene szerepe kiemelt szerepet kap a regényben, ugyanis Kiss Ernő, Horváth Péter és a könyv főszereplője, Kádár Ferenc egyaránt jártasak a zene világában.  Azt a kérdést gondolták végig, hogy vannak-e felesleges hangok egy partitúrában, felesleges szavak és betűk a Bibliában, a költészetben vagy a klasszikus regényirodalomban. Az igazi remekművekben és jó műfordításokban nincsenek. Horváth Péter szerint vannak olyan szavak a magyar nyelvben, melyek egészen a lélek mélyéig hatolnak és jelentésük túlmutat a racionalitáson. A színházi tapasztalatok szerint a legrövidebb mondatok a legfontosabbak. Részletesen beszélt a közlés fontosságáról, és arról, hogy mennyire nehéz azt mondani, amit és ahogyan gondolunk, amit valójában közölni akarunk a másik emberrel.

Egyáltalán mit jelentenek a szavaink?

Horváth Péter nézőpontjából a világ egyszerre zene és irodalom, ezek elválaszthatatlanul vezetnek a teljességhez és a világ megértéséhez. Az író beszédében az időszembesítés múlt és a jelen között visszatérő elem volt. Azonban ezt nem a nosztalgia uralta, hanem az útkeresés és a fejlődés lehetőségeinek vizsgálata. Az alkotásban egész szemléletmódját egyfajta „összművészeti” törekvés jellemzi.

Az est mulatságos zárása volt, amikor Kiss Ferenc és a szerző részleteket olvastak fel a regény humoros jeleneteiből, páratlanul jó előadásmódban. A szellemes és könnyed stílusban, finom arányérzékkel megírt szövegek rendkívül szórakoztatóak voltak.

Horváth Péter személyisége magával ragadta a közönséget, derűs jókedve mindenkinek mosolyt csalt az arcára. Feladatának tekinti, hogy meséljen nekünk, az utókornak arról, hogy milyenek voltak a régiek, akkor is, ha ennek nincs gyakorlati jelentősége.

Őszintén remélem, hogy tartogat még néhány történetet.

Ghimessy Tamás

 

ol

Noran Libro Kiadó

Budapest, 2015

264 oldal

360 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)