Sirokai Mátyás: A káprázatbeliekhez

[1]

Amikor az Úr dicsőségének fénye a dicsőségszabályozók segítségével a Megváltó második eljövetele óta néptelen Föld felé fordul, a túlvilág tökéletesen fényes és örök sötétségbe borult körein egyként tör fel az egykori emberekben a visszatérés vágya. A dicsőség fényében felragyogó bolygón szemük előtt elevenedik meg az Úr jósága és haragja, kinek szerelmét áhított új testükkel boldogan megidéznék, kinek büntetéseiért odahagynák létformájukat. Vágyakozásuk együttes ereje azonban kísértésbe viszi kísérőiket, akik megnyitják nekik az utat Gaiara. A második eljövetel óta új flórát és faunát létrehozó bolygó képe azonban távol esik az egykori emberek meghagyott emlékeiben élő Föld képétől. Az ember helyét elfoglaló lényekre, ezekre a félig állati, félig mesterséges létformákra emlékeztető pallosszabásúakra nincsenek felkészülve a megnyíló egeken át kísérőik hajóin leereszkedő, csupasz visszatérők. A Harmadik Szövetség írása a lények nevének első ismert említésével kezdődik, melyet Gaia első prófétája jegyez le, aki az új szövetség hírét viszi majd az új testbe születetteknek.

[2]

Mindünkön a felidézés bélyege, és húrozatunkban az emlékeztetés ereje. De ha a kéz, mely minket pengetni növesztett karmokat, ha a kéz a húrok közé szorulva csapdába esik, elválik a kartól, s a zengő test falához ízesül. A test falának megváltozó rezgésszáma kihat a sejteket mozgásban tartó hang magasságára és színére, s ennek hatására a test képessé válik a modulációra, mely a fájdalomtest és a szellemtest közötti skálán megy végbe. A moduláció ereje feszültséget teremt a testek összhangzatában, s ilyenkor a disszonáns test dominanciára tesz szert, magával rántva a föld örököseit.

A kísérők feladata a modulálókról minél hamarabb eltávolítani a kezet, és feltölteni a nyomában keletkező szerves szilikon-kanyonokat és ózonillatúra szaggatott patakágyakat, elsimítani a zúgók karbon-padjait, eloltani a lángoló nyirokvirágokat. Sikeres beavatkozás esetén a harmónia helyreáll, és a kéz ereklyeként a digitális meditáció egyik kegyhelyére kerül. Oda minden órában elér az üdvösség savában fürdő testek kórusainak hangja.

Megjelent a Tiszatáj 2014/8. számában