06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Történetek egy torzonborz társaságról
2014.04.25 - tiszatáj

KUKORELLY ENDRE ORSZÁGHÁZI DIVATOK CÍMŰ KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

A magyarokra mindig is jellemző volt a politikus alkat, nem kell tehát csodálkozni, ha például a művészvilágból kezd el valaki magasabb szinten a közügyekkel foglalkozni. Olyan költők, írók voltak éveken át országgyűlési képviselők, mint Kölcsey, Jókai vagy Mikszáth. Belekóstolt ebbe légkörébe Kukorelly Endre is, hogy aztán Országházi divatok című könyvében örökítse meg élményeit. A szerzővel Artner Sisso beszélgetett az Írók Boltjában.

Nálunk mindenki benne van a közéletben” – írta Jókai, mottót adva Kukorelly könyvének is. A megállapítás tulajdonképpen most is igaz, még úgy is, hogy a különböző táborok végletes szembenállása mellett az apátia, a közöny, az érdektelenség jellemző az emberek jelentős hányadára. Például amikor a választások jönnek szóba egy családi ebédnél, munkahelyi vagy éppen kocsmai beszélgetésen. A politika fogalmát azonban valaki valamikor csúnyán félreértelmezte, és mostanában a hatalmi harcok miatt kevesebb figyelem jut a köz ügyeire, amiről pedig az egésznek szólnia kellene.

Artner Sisso felvezetőjében megemlíti, hogy tőlünk nyugatabbra az írók vagy éppen az újságírók magyar kollégáikhoz képest kevésbé ódzkodnak a nagypolitikától, bár gyakran nem is térnek vissza eredeti szakmájukhoz. Kukorelly Endre visszatért. Nemmel válaszol arra a kérdésre, hogy csak anyaggyűjtésnek tekintette-e országgyűlési képviselőséget: a szerző szerint óhatatlanul is politizál mindenki, aki saját szövegeit publikálja, vagy akár egy közös szemétszedésben részt vesz, ő pedig két és fél évig tulajdonképpen haonló tevékenységeket folytatott, csak egy magasabb szinten. Az amatőr helyett a profi ligában, ahogy fogalmazni szokott.

Különben is csak véletlenül sodródott bele, illetve Schiffer András és többi LMP-s ismerőse hosszas rábeszélésének engedve. Ahogy politikai szerepvállalását, úgy az élmények könyvben történő megörökítését sem tervezte el előre, bár naplóíró emberként azért jegyzetelt folyamatosan, ha éppen volt ideje. A töredezett formában megírt könyv név szerint említ pártokat és politikusokat, nem is keveset közülük. A parlamenti élmények irodalmi megjelenése egyénként nem előzmény nélküli idehaza, Mikszáth Kálmán A tisztelt ház, Herczeg Ferenc A gótikus ház címmel vetette papírra országházi tapasztalatait.

Bár Kukorelly keményen kritizál, közelről megismerve sem ítéli el a politikusokat, legalábbis nem egy kalap alá véve. Nem jelenti ki róluk kategorikusan, hogy mind bűnözők lennének, ahogy azt sokan hangoztatják. Még ha statisztikailag többen is vannak a profik között az olyanok, akik számára a hatalom az egyetlen motiváló erő. A hatalom ízét azonban maga a szerző is megérezte. Ahogy mondja, tényleg van neki egy bizonyos íze, amit például a képviselőknek fenntartott parkolóhely használatakor vagy az őrök tisztelgését látva érezhet az ember, még akkor is, ha történetesen a legkisebb parlamenti frakció tagja.

Hatalmi hierarchia azonban mindenhol kialakulhat, legyen az egy focicsapat legénysége vagy egy villamos utazóközönsége. Bár a parlamentben ülő képviselők világa mégiscsak más, egy „torzonborz társaság”, ahogy az író édesanyja fogalmazott, vigyázni kell tehát velük. Közülük is főleg azzal, aki túlságosan rákap erre a bizonyos ízre. Kukorelly szerint veszélyes, ha valaki nagy emberré válik, és különben sem az a fontos egy vezető esetében, hogy karizmatikus legyen. De még szerethetőnek sem kell lennie. A politikus ugyanis nem a főnökünk, hanem az alkalmazottunk, ez a megállapítás pedig gyakran elhangzik az író szájából interjúkban, tévéműsorokban és irodalmi esteken.

Ahogy a nagy kedvenc görögöket is szívesen hozza példaként arra, hogy egy demokrácia akkor működik, ha a közügyekért felelősséget érző polgár kilép az agorára és ágáll. A testünkkel, a jelenlétünkkel is szavaznunk kell tehát, hangzik el egy újabb gyakran ismételt Kukorelly-tétel, a közügyek képviselete pedig ott kezdődik, ha valaki a saját érdekeiért is képes kiállni. Ez azonban csak egy az ember sokféle, szabadon választható identitása közül, az író például hol tanárnak, hol meg focistának érzi magát. Egyébként is örüljünk, hogy süt a nap, szépek a nők, és különböző sör- és sajtfélék közül válogathatunk – az efféle pozitív szemlélet is a Kukorelly-filozófia része.

Szarka Károly

 

[nggallery id=344]


Címke: , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)