10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

A lehetetlen konstrukció
2013.12.17 - tiszatáj

HANULA ZSOLT PÉTER: A FIÚK NEM SÍRNAK

Egy igazán sajátos kulturális egyveleg az, amit az olvasó Hanula Zsolt Péter első önálló kötetétől kaphat. A szöveg úgy működteti a posztmodern szinte teljes eszköztárát, hogy néha már úgy érezhetjük, a kötet írásai egyfajta posztmodern ujjgyakorlatként funkcionálnak. Elég csak a címre pillantanunk, és egy teljes kulturális hálózat tárul fel a szemünk előtt: A fiúk nem sírnak egy The Cure szám címe (Boys don’t cry) 1980-ból, amelyet később Kimberly Peirce használt fel 1999-es filmjében (A fiúk nem sírnak; eredeti címén Boys don’t cry). Innen kiindulva persze nem nagy meglepetés, hogy Hanula Zsolt Péter szövegeiben jelentős szerepet kapnak a filmes utalások, illetve a könyv utolsó sorai nem mások, mint a The Cure dalának refrénje. És ezzel még mindig csak az egész konstrukció felszínét kapargatjuk.

A fiúk nem sírnak egyes írásainak elrendezése önmagában is különleges. Az első szöveg, amely terjedelmében több mint a könyv harmadát adja (az összesen 15 elbeszélésből), úgy működik, mint egyfajta teoretikus összefoglaló vagy bevezető az utána következő alkotások előtt. A posztmodern írásmód sűrítménye ez, már-már eltúlzott formában. Azonban ez a túlzás a szövegnek épphogy előnyére válik. Az olyan sorok mellett, mint, hogy „mondta is apu, kapsz, gyerek, olyan posztmodernt, hogy a fal adja a másikat” (11.), találunk itt banálisan egyértelmű vendégszöveget: „sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól” (10.). Továbbá találkozhatunk a magyar posztmodern irodalom olyan meghatározó elemeivel, mint az apa és a foci (felcsillanó szemű Esterházy és Kukorelly rajongóknak itt jelezném, hogy a szentendrei HÉV sajnos kimaradt), mindezek által pedig az egész textus egyfajta szerkezeti és stiláris öniróniába csap át.

Az elméleti bemelegítés után a kötet többi írása, számos visszacsatolás mellett (ld. apa, foci),egy igazán lenyűgöző posztmodern hálózatot hoz létre [vö.: „a »posztmodern« a magyar műbírálatban afféle stílusnak tetszett (már az avant-garde se volt az), amolyan késő XX. századi rokokónak vagy góngorizmusnak” – Tamás Gáspár Miklós, Avant-garde, Litera, 2013. május 7.].Vagyis a fent említett önirónia egy komplexebb rendszer részeként kezd el működni. Így funkcionál tehát A fiúk nem sírnak című első szöveg egyfajta bevezetőként, mielőtt az egész mozaiksor kibontakozna. Az egyes mozaikok igen különböző tónusokat jelenítenek meg: van itt felvett stoppos, levelezés, várandós nő, vonatbaleset és Atlético Madrid drukker hörcsög egy Real Madrid rajongó családban. Ami azonban a legjobban jellemzi ezt a mátrixot, az nem más, mint az a sajátos humor, amely az egész szövegkomplexumot áthatja. Ennek egyik megnyilvánulása a már említett posztmodern önirónia, míg a másik az az abszurd, és elsőre talán kevésbé intellektuálisnak ható humor, amely azonban tökéletesen ellenpontozza a hol finom, hol kevésbé finom iróniát. A Boldogok a szolgák című fejezet – amely egy régi ismerős temetését írja le – néhány sora talán megfelelően illusztrálja ez utóbbi eset jellegzetességeit: „Kifelé jövet rokon nénik szipogva üdvözlik egymást, de jó, hogy látlak, mondd meg, mindig ilyenkor kell találkozzunk. Borzasztó, mennyit elkértek ezért a kovászos uborkáért is. Legyetek ti is készen, mert olyan órában, amikor nem is gondoljátok, eljön az Emberfia. Letérve az útról, sírok között vezetett az utunk, önkéntelenül is a fejfákra, kövekre vésett szövegeket olvastuk sorban. A legtöbbről nem tudtuk eldönteni, hogy sírfelirat vagy locsolóvers. Itt nyugszik Varga József, szeretett feleségem és anyám. (?) Megbámulták a koporsócipelők is, elméláztak, hogy nem tűnt ez fel nekik eddig, és a nagy mélázásban nem emelték elég magasra a koporsót, nekimentek vele egy sírkőnek (Teknős Béla, szívünkben örökké), az ledőlt, három nagyobb és sok apróbb darabokra törve nagy robajjal.” (73–74.)

A fenti idézet a nyelv (és a nyelvhasználat) lényegéből fakadó abszurd humor megnyilvánulása. Abból az abszurditásból fakad, amely A lehetetlen háromszög című fejezetben ölt csak testet igazán. Itt kap szerepet ugyanis Maurits Cornelis Escher: „Holland képzőművész. Alkotásain főként a végtelent vizsgálja, leghíresebb művein úgynevezett »lehetetlen konstrukciókat« (három dimenzióban elképzelhetetlen, csak két dimenzióban megépíthető épületek) ábrázol.” (138.), akinek a Lépcsőn fel és le című 1960-as litográfiája tökéletesen jellemzi Hanula Zsolt Péter írásának egészét. Az olvasó körbe-körbe jár egy önmagába visszatérő kulturális lépcsőn, és miután feladta a reményt, hogy kikeveredhet a körforgásból, és elérhet egy végponthoz, csupán a helyzet abszurd humora marad meg neki. Ez a humor pedig hol önfeledt, hol tragikus, de a lépcsőn semmiképpen sem állhatunk meg.

Mert a posztmodern olvasók nem sírnak. Kivéve, ha „most mondta be a rádió, három-egy ide, bajnokok vagyunk…” (60.)

(Fiatal Írók Szövetsége, Budapest, 2013. 145 oldal, 1600 Ft)

Bartha Ádám


Címke: , , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)