08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Megmutatjuk, mi az, ami a „falat” jelenti, és mi az, ami a „vakolatot”
2021.07.11 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

A Műhelyinterjú sorozatban magyar irodalmi tehetséggondozó műhelyek vezetőivel beszélget Pánczél András az általuk végzett munkáról, céljaikról, eredményeiről. A sorozat rálátást biztosít a tehetségazonosítás és a tehetséggondozás folyamatában részt vevő személyek és szervezetek munkájára. Bemutatja azt az egymástól leginkább függetlenül, jórészt civilek által működtetett tehetséggondozó rendszert, mely hozzájárul az irodalmárok pályakezdéséhez.

 

BESZÉLGETÉS PAPP-FÜR JÁNOSSAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL

Papp-Für János Bella István-díjas költőt, szerkesztőt Pánczél András kérdezte az a Hajdúböszörményi Írótáborról.

– A tehetséggondozásban, azonosításban milyen szerepeket vállalt, melyek voltak a jelentősebb állomások?

Évekig az Erzsébet táborban vállaltam a szemináriumokat, de a legfontosabbnak a Hajdúböszörményi írótábort tartom, amelyik idén lesz 10 éves.

– Mely korosztály a legjellemzőbb a résztvevők közt, milyen feltételekkel kerülhetnek be az érdeklődők a táborba?

A fiatalok megtalálásában nagy segítségünkre vannak a középiskolákban oktató tanárok, akikkel kapcsolatban vagyunk. Ők választják ki azokat a tanulókat, akiket érdekel az irodalom, az írás művészete, esetleg már az első szárnypróbálgatásaikon is túlvannak. Elsősorban olyan középiskolásokra gondolok, akik például a helyi iskolai újságot szerkesztik, iskolai versenyeken vesznek részt, vagy csak egyszerűen szeretnek olvasni, mi pedig meghívjuk őket a táborunkba, azzal a kéréssel, hogy ha van saját írásuk, azt mindenképpen hozzák el. Ezeket az első napon összegyűjtjük és el is olvassák a vezetők, így mérve fel szintjüket. Általában 8-9 szemináriumvezetőt szoktunk felkérni, ebből öt lírás, hiszen ez általában népszerűbb. Végül, ha beteltek a helyek, el is kezdődik a munka.

– Honnan szoktak jönni a résztvevők?

Amikor elindult a tábor, szinte csak a környékről jelentkeztek, de mára ez teljesen megváltozott. Elsősorban országos kiterjedésűvé vált a táborunk, legalább 40-50 településről képviseltetik magukat a fiatalok, de határon túlról is rendszeresen érkeznek hozzánk.

– Milyen hosszú maga a képzés?

A tábor öt napos, ahol nap mint nap négy órát dolgoznak a fiatalok, ebből kettőt délelőtt és kettőt délután.

– Milyen jellegű munka folyik ezekben a műhelyekben?

Minden egy bevezetővel kezdődik, ahol elhangzik, mi az, ami színvonal alatti mű és milyen a színvonalas – példákkal ellátva. Igyekszünk kortárs szövegeket hozni, amelyek sokkal közelebb álnak hozzájuk, függetlenül attól, hogy prózáról vagy líráról van szó. Lehetőleg rájuk bízzuk, hogyan írjanak jól, de ha szükség van, próbáljuk a megfelelő mederbe terelni őket. Bevezetjük őket a szakma rejtelmeibe, megmutatva a „vízszintes, függőleges” megoldásokat, mi az, ami maga a „falat” jelenti, és mi az, ami a „vakolatot”.

A napi több órás tanulás után kikapcsolódásképpen mindig szervezünk esténként könyvbemutatókat az adott év újonnan megjelent-, esetleg a legsikeresebb könyveiből, illetve az estéket koncertekkel szoktuk zárni a böszörményi múzeumkertben, ezzel is színesítve napjaikat.

– A táborban résztvevő fiatalok milyen módon, milyen eredménnyel tudnak közelebb kerülni az irodalmi közélethez?

Nyitottak a lehetőségek, aminek mi nagyon örülünk. Láttam diákunkat a Műútnál, Fisz-nél, de más egyéb műhelyekben is, amelyek csúcspontja, ha valaki irodalmi lapokban publikál. Szem előtt tartjuk, hogy ne csak költők, írók vegyenek részt a munkánkban, hanem szerkesztők (is), akik a tehetségesebbeknek segíthetnek akár a műveik megjelenésében is. Személy szerint tudom, hogy Áfra János közben tud járni tanulóinak a Kulternél, esetleg az Alföldnél, Vörös István a Pannontükörnél stb. De akár el is mondhatom, hogy az egyik böszörményi írótáborosnak már elfogadták a kéziratát, így a közeljövőben a Magyar Naplónál fog megjelenni az első kötete.  A lényeg, hogy nem engedjük el a kezüket, hanem minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy becsatoljuk őket az irodalmi vérkeringésbe.

– Ezek szerint a későbbiekben is jelen vannak a tanulók életében, menedzselik irodalmi pályájukat?

Igen, a vezetők szinte egész évben tartják velük a kapcsolatot, ám így is szoktak lemorzsolódni, de ez természetes. Van, hogy tízből ketten maradnak, mert a többiek rájönnek, ez mégsem az ő életútjuk, ám az, aki marad, egyre többet publikál, kötetei jelennek meg, s egy olyan ösvényen indul el az életük, amely az íróvá válás felé vezet. Ilyenkor nagy büszkeség tölt el bennünket, hiszen amennyire csak lehetett segítettük őket.

– Mely szempontok alapján választják ki az oktatókat, mentorokat?

Vannak, akik „ősidők” óta jelen vannak, például Áfra János, aki az Alföldnek és a Kulternek a szerkesztője, nem mellesleg egy remek költő, de ott van Szentmártoni János, Bíró Gergely, Berta Zsolt vagy Szálinger Balázs is. A fiatalok közül megemlíthetjük Sopotnik Zoltánt, Deres Kornéliát, Magolcsai Nagy Gábort, illetve Csobánka Zsuzsát. Tanít még többek között Kemény István és Vörös István is. Vannak, akik az évek folyamán időhiány miatt elmaradtak, de sokan még most is jelen vannak köztünk. Odafigyelünk arra, hogy ne csak aktív író, költő legyen, hanem legyen részese az irodalmi közéletnek is. 2021-ben két új próza szemináriumvezetőt is köszönthetünk a tanáraink között; Bene Zoltánt és Oberczián Gézát.

– Hogyan épül fel az írótábor infrastruktúrája, hogyan működtetik, milyen- és mekkora forrásból?

A jelentkezőknek szinte a 80%-a meghívásos alapon jön, akiknek ez az öt nap teljesen ingyenes. A költségeket legtöbbször az NKA-, a Minisztérium, esetleg az Államtitkárság által meghirdetett pályázatokból fedezzük. Mindig vannak külsős jelentkezők is, melynek legtöbbje nem ír, inkább a zenés programok érdeklik vagy a kísérő rendezvények. Nekik kb. 30000 Ft-ba kerül, de ez is önköltségi ár alatt van.

– Hogyan értékeli a program sikerét, milyen további lehetőségeket lát az eredményesség fokozására?

Néhány éve voltak társművészeti foglalkozások, amelyek többek között felölelték a színjátszást Bezerédi Zoltánnal, a könyvtervezést, szerkesztést Szabó Imola Juliannával, néptáncot a Hajdúsági néptáncegyüttessel stb. Tervezzük, hogy ezeket a programokat újra felvehetjük a tevékenységeink közé, illetve a kritikai műhely megvalósítását is tervezzük.

– Hogyan látja, lehetséges-e, illetve szükséges-e hatékonyabb, esetleg akkreditált tehetségazonosítás, -gondozási rendszer kiépítése?

Mindenképp ideálisnak tartanám, hiszen egyetemi képzésként nem találhatjuk meg. Annak idején Lackfi János és Vörös István indítottak kreatív írást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, ami működött is nagyon sokáig, de nem sikerült akkreditálniuk, így meg is szűnt. Szerintem egy nagyon jó kezdeményezés volt, ráadásul két olyan meghatározó egyéniség vezette, akik országos szinten is tudnák művelni.

A vidéki, helyi csoportjaink előnye, hogy kisebb létszámban dolgozhatunk együtt mindenféle politikától és ideológiától mentesen.

Pánczél András


Címke: , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)