04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

In memoriam Gyulai Líviusz (1937-2021)
2021.03.18 - tiszatáj

MEGEMLÉKEZÉS A KOSSUTH-DÍJAS GRAFIKUSMŰVÉSZRŐL

Életének 84.évében elhunyt Gyulai Líviusz Kossuth-díjjal, és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Hosszú és termékeny pályája során számtalan könyvhöz készített illusztrációt, rajz-és animációs filmjein generációk sora nőtt fel. Gazdag életpályája alatt előszeretettel alkotott ironizáló és archaizáló linómetszeteket, litográfiákat, tollrajzokat és rézkarcokat. Bármely stílushoz is nyúlt, minden műfajban maradandót alkotott.

Gyulai Líviusz 1937 telén született a Kovászna megyei Erdővidéken, Baróton. Édesanyja 1944-ben a háború elől menekülve elhagyta hazáját, és Magyarországon, Sopronban telepedett le. 1946-ban a gyermek Líviusz is követi őt. Sopronban állandó látogatója, később segítője is lesz a helyi könyvtárnak, ahol megismerkedik Gustav Doré metszeteivel és Verne Gyula illusztrációival. Gyermekkori olvasmányai, majd Honoré Daumier grafikus és karikaturista művei arra sarkallják, hogy rendszeresen látogassa az Ágoston Ernő festőművész vezette Soproni Képzőművészeti Kört.

1952-től a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanul Komjáthy Gyula irányítása alatt. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mesterei Kmetty János, Ék Sándor, és Fónyi Géza voltak. Főiskolai évei alatt is tevékeny, részt vesz a grafikai műhely újraépítésében, a litográf műhely helyreállításában. Stúdiumai befejeztével tanulmányutakra indul Olaszországba és Angliába.

Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennálé aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét mégis Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzai hozták meg számára 1972-ben. A rákövetkező évben pedig Munkácsy-díjat kapott. Eddigre számos könyvillusztrációja jelent meg, és nem feledkezhetünk meg az 1958 és 1975 között készített egyedi grafikáiról sem.

Pályája során animációs filmeket és tévésorozatokat is készített. Első ilyen ismert alkotása az 1976-ban bemutatott Delfinia volt, de olyan további művek is a nevéhez fűződnek, mint a Jómadarak (1977), vagy a Tintin kalandjai (1982). Sikerét jól példázza az Új lakók című rajzfilmje, amivel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. 1997-ben Jónás című animációs filmjével hazánkat képviselte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Gyulai Líviusz gyerekkora óta szívesen olvasott, a soproni könyvtárból naponta hordta haza kedvelt olvasmányait. Nem véletlenül inspirálták ironikus felfogású, különös hangulatú munkáit irodalmi művek, hozzájuk való kötődésére a kritika is hamar felfigyelt: „Gyakorlott kézzel találja meg az irodalmi alkotás drámai csomópontjait, s a stílus külső és belső követelményeire erősen ügyelve bontja ki azokat lapjain. Nem a mű egy-egy jelenetét, cselekménysorának kiragadott mozzanatát ábrázolja, mintegy »kimerítve« a sodró történések, hangulatváltozások valamelyikét, hanem a velük kapcsolatos gondolatait közi a nézővel. Törekvése sokkal inkább rokonítható a gondolkodó olvasó igényeivel, aki»lelke színpadán« újjáépíti magának az irodalmi alkotást. Gyulai munkáinak ez adja a sajátos varázsát“– írta róla Horváth György 1966-ban.

Irodalmi alkotásokhoz készült illusztrációi között megtaláljuk Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné és a Dorottya című műveinek tollrajzait, Fazekas Mihály Ludas Matyijának, E. T. A. Hoffmann Murr Kandúrjának rajzait, de készített grafikákat a Carmina Buranához és Cervantes Don Quijote című regényéhez is. Képein szívesen örökítette meg történelmi szereplők képmását (VIII. Henrikét, I. Erzsébetét.)

Ezeken az ironikus, humoros, és groteszk hangvételű képeken Gyulai Líviusz egy letűnt kor mesélőjeként tűnik fel. Aprólékosan megrajzolt, nosztalgikus hangulatú grafikáin jól megférnek egymás mellett rokokó ruhákban pompázó szereplők, irodalmi alakok, történelmi személyek vagy mindennapi mesehősök. Gyulai Líviusz egyszerre figurázza ki a régi korok életérzését, miközben romantikus vággyal tekint vissza rájuk.

Gyulai Líviusz bármilyen témát is választott, munkái humort, játékosságot, pozitív világlátást sugároznak. Egy olyan időigényes, klasszikus műfajban alkotott, amelyet ma már csak kevesen művelnek, hiszen a rézkarc nagy precizitást, rajztudást kíván művelőjétől. Sajátos technikával, az úgynevezett pontozással készítette képeit. Bársonyos hatású rajzait a kép sarkától kezdve töltötte meg a fejében már kész formákkal. Sokszínű, egyedi életműve méltán tette őt a magyar grafika egyik legjelesebb képviselőjévé. Egyedi személyisége, humora hiányozni fog a hazai kulturális, művészeti életből.

Takáts Fábián

 

GYULAI LÍVIUSZ NÉGY MŰVE
Forrás: kollergaleria.hu

 

 A cordobai mecset éjjel

 

Gertrud a nevelő 

 

Szent Jeromos

 

Szőlőhegyen anno…

 


Címke: , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő