01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A demokrácia szobra
2020.07.18 - tiszatáj

JOHN LEWIS: GOOD TROUBLE (2020)

Bevándorlókrízis, Donald Trump elnökké választása, majd a koronavírus-járvány és George Floyd értelmetlen meggyilkolása után okkal érezhetjük, a világ túlságosan összecsapta hullámait a fejünk felett. Teret nyer a jobboldali demagógia, indulatok váltják a higgadtságon alapuló, demokratikusan kifejeződő rációt, így teljesen jogos, ha e fékevesztett sárgolyón nehézségekkel dacoló, hótiszta lelkű hősökért kiáltunk.

Jogász végzettségű dokumentumfilmesként Dawn Porter betölti az űrt: a video-on-demand szolgáltatáson is elérhető, John Lewis georgiai kongresszusi képviselő (1940 – 2020) politikai és életpályáját áttekintő Good Trouble egyszerre szociális problémákon időző analízis, ugyanakkor az alanyt magánemberként is testközelbe hozó intim, karaktercentrikus vizsgálódás. Legtöbben csak hírekből, ritkán felbukkanó tudósításokból ismerjük a politikust. Számukra óriási, rendkívül informatív meglepetés lesz a dokumentumfilm, viszont Lewis ismerői sem távoznak üres kézzel – a ’98-as Walking with the Wind című könyv, illetve a 2013 és 2016 között futó March-képregénytrilógia (melynek folytatása, a Run is várható) után harmadik tétellel gazdagodik az alabamai államférfi memoár-életműve. Dinamikus mozgóképként és árnyalt, empatikus hangvételű elégiaként tárul elénk a 80 éves Lewis útja: gyerekkorától ifjúságán át időskori adminisztrációjáig galoppozik Porter műve. Önreflexív, nyomatékosan szerzői dokumentumában Lewis – aki jelen sorok írásakor már távozott az élők sorából – pódiumon ülve, sötétített háttér és projektor előtt, újságcikkek, fekete-fehér híradósnittek sodrásában néz szembe önmagával, így a képviselő a publikummal együtt éli át a sorsfordító pillanatokat.

Olykor fátyolos hangú, torpanó áttekintésben részesülünk. Szó esik mindenről, nagy alapossággal. Tanúi vagyunk Lewis gyerekkorának, az eredetileg lelkipásztornak készülő öregúr szülőhelyén, Troy-ban prédikál a tyúkoknak szülei farmján, később elhagyja szűk pátriáját, majd egy buffalói autóutat követően gyökeres fordulatot vesz az élete. Porter és Lewis visszatérnek a ’40-es, ’50-es évek faji szegregációjához, a Mélydélen cirkáló, fehér-fekete ülésrendű buszok vagy éppen bisztrók marginalizáló felépítéséhez, a Good Trouble címe is ebből fakad. „Ez a törvény, fogadd el, ne kerülj bajba!” – kötötték szülei a kis John orrára. Demokrata aktivistaként azonban változott a felállás: a dokumentumfilm ügyel Lewis új, önálló hitvallására, vagyis arra, hogyan cserélődött a hunyászkodás jó, hovatovább, szükséges társadalmi problémákba merülésre és arra is, hogy a képviselő lózungja miként lendítette át a holtpontokon a ’60-as évek polgárjogi mozgalmait. Beszélnek Gandhi erőszakmentes filozófiájáról, Dr. Martin Luther King, Jr. ugyancsak idealista-humanista befolyásáról, emellett az SNCC (Student Nonviolent Coordinating Committee) létrejöttéről és tevékenységéről is hallunk. Rosa Parks buszbojkottjára könnyen felel az 1963-as, Nagy Hatos szónoklataival támogatott washingtoni munka-és szabadságjogi felvonulás, valamint a ’65-ös, Selmától Montgomery-be az Edmund Pettus-hídon át vezető, Véres Vasárnapba torkolló szavazójogi menet, csakúgy, mint a rassz-elkülönítés ellen propagáló szabadságjáratok. Múlt és jelen kölcsönhatásáról is regél a Good Trouble: a ’60-as évek rossz beidegződései, a Jim Crow-törvények zöngéi máig nem tűntek el, Lyndon B. Johnson és Dr. King felszólalásai napjainkban Stacey Abrams kormányzóválasztásáként, netán Trump xenofób szólamaiként jelennek meg.

Noha Lewis 1986-tól haláláig Georgia ötödik választókerületében dolgozott, iskolateremtő aktivistaszerepe demokrata bürokrataként sem veszett ki belőle, a dokumentumfilm pedig hibátlanul bök rá a politikai dimenzió és a népet inspiráló magánember-oldal egyensúlyára: a Lewis iránti rokonszenv pontosan abban rejlik, hogy a képviselő kisembereket szólít meg hétköznapi retorikával. Tettvágyra ösztönöz, arra buzdít, mindenkinek alapvető joga az Alkotmányban foglalt boldogságra törekvés: nem számít, gyapotszedőként hajbókolunk-e vagy politikai szárnysegédként ülünk autóba, a Good Trouble az Amerikai Álom emberközeli alternatíváját prezentálja. Öregasszony méltatja Lewis-t, miután továbbállt a gyapotültetvényről és megszabadult nehéz sorsától, ugyanakkor Michael E. Collins vezérkari főnök méltatásai sem maradnak el, vagyis a dokumentumfilm ízig-vérig baloldali hangon cseng, azt kommunikálva, a társadalom alsó, közép és felső rétege is egyenlő, pusztán tenni kell érte, „jó zűrbe” keveredni és beteljesíthetjük a sorsunkat. Vidékről jött, városban élő, latino (mint Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselő, a legfiatalabb kongresszusi tag), feminista, afroamerikai egyaránt kebelre ölelhető, a nagy amerikai olvasztótégelyben az alapító atyák tézisei visszhangoznak. Erre inspirál John Lewis: az alacsony termetű, mégis határozott, több mint 60 évig aktivista, 45-ször letartóztatott, 34 évig hivatalban ült kongresszusi figura maga az Amerikai Egyesült Államok bármikor szárba szökkenő optimizmusának legendája, akit dél-afrikaiak és egyiptomiak is világsztárként bálványoztak.

Kritikátlan bálványemelésről azonban dőreség volna beszélni: a Good Trouble nyíltan bírálja a fegyvertartást és hangsúlyozza a bevándorlók nehéz helyzetét. És mikor John Lewis csukló orgánummal (hol testvérei körében, Alabamában vagy 8 éve elhunyt feleségére emlékezve, fia oldalán, de Lewis híveit egy dedikált March-kötet vagy csirkekerámiák is meglephetik afféle cameókként) azt mondja, legnagyobb félelme szerint az ágyából kelve egy nap tovaszáll a demokrácia intézménye, pár percre nagyon is aktuálissá és szorongatóvá válik a dokumentumfilm. A George Wallace kormányzó egyoldalúságát magáévá tevő Trumpban épp Lewis riasztó víziója sejlhet fel. Porter nem tágít a reáliáktól: azon republikánusok, akik kevésbé nyugodtak és a jelenlegi elnök mögött zárkóznak fel, szegényektől, színesbőrűektől veszik el a szavazati jogot, holott épp a periférián rekedtek idézhetnek elő valami újat, sőt, teremthetik meg a demagógiából kivezető jövőt, vagyis azt, amit az éttermi beüléseken is részt vevő, többször megvert, általában széllel szemben haladó, de örökké feltápászkodó Lewis kisebbségiként elért.

Politikailag korrekt kiáltványdarabból a hétköznapi emberek cselekvőképességét éltető, Lewis inspirációi révén az átlagember optimizmusát a politika szintjére emelő, lelkes interjúkkal tűzdelt dokumentumfilmmé formálódik a Good Trouble. (Gyártói között nem véletlenül találjuk a CNN-t és a Time-ot: az infotainment csalfaságában nem, a felelős újságírói munkában annál inkább hisznek a készítők.) Főhőse self made manként vált bajnokká, Porter és a hasnyálmirigyrákban elhunyt Lewis a mai populizmus szöges ellentéteként pacifistákként harsogják az üzenetüket. Martin Luther King békepártisága („Van egy álmom…”) nem tűnt el, kizárólag mélyre temettük (amin nyilván kevésbé segített Stokely Carmichael és Malcolm X radikalizmusa), de jóhiszeműségünkkel újra felszínre hozhatjuk. A Pharrell Williams énekelte Happy beékelésével, valamint Lewis szinte az Igazából szerelembe illő, közösségi médiás, végefőcím után is felvillanó táncmozdulataival egyszerre emberségesen és humorosan lesz befogadható a Good Trouble tanulsága. Népjóléti hozzáállás és baloldali örömünnep talán a Chris Hegedus, D. A. Pennebaker-féle Főhadiszállásban örökített, Clinton-győzelemet elősegítő marketinghadjárat óta nem szóltak ekkorát.

Szabó G. Ádám

 

 

 

John Lewis: Good Trouble (2020)

Rendező: Dawn Porter

Szereplők: John Lewis, Alexandria Ocasio-Cortez, Hillary Clinton, Michael E. Collins, Nancy Pelosi

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő