01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Egy fanatikus tinédzser naplója
2020.05.29 - tiszatáj

AZ IFJÚ AHMED

Szűk, néha klausztrofób terei, valamint a karakterek mozdulatait nyomon követő kézikamerás beállítások miatt a Dardenne fivérek új műve egyrészt realista, szociodrámai igénnyel lép fel, másrészt a pályaképükön végigvonuló legfontosabb témákat, a hétköznapi emberek ábrázolását és a bennük feltárulkozó humánumot sem hagyja parlagon heverni.

Tündéri realizmussal parolázó (Srác a biciklivel, Két nap, egy éjszaka) és gengszterfilmeket, krimiket újragondoló (Lorna csendje, Az ismeretlen lány) szerzői drámái után Az ifjú Ahmed visszakanyarodás a gyökerekhez: ideje zömében kapcsolatokat elemez (Az ígéret, A fiú, A gyermek), ugyanakkor a Rosetta modorában égetően aktuális, sőt, univerzális társadalmi-politikai dilemmák vesézésben is jeleskedik. Legnagyobb erényei közé tartozik, hogy figuráit összetetten ábrázolja, örökké szem előtt tartva pozitív és negatív tulajdonságaikat, hovatovább, azok változásait. Pőre coming-of-age story születik, melyben a címszereplő 13 évest követjük: Ahmed rögtön a nyitányban próbál önállósulni, úgy tűnhet, béklyónak érzi az őt egyedül nevelő anyja intelmeit, belekóstolna az életbe és saját lábára állna – csakhogy a muszlim fiú egyelőre képtelen önszervezővé alakulni, biztos érzelmi támpontok nélkül (ráadásul apahiánytól sújtva) pusztán ide-oda kóvályog, így egyenes út vezet számára a fundamentalista iszlám szélsőségekig.

 

 

Parancsolgatónak, fásultnak látszik az anyakarakter, később azonban a direktorok egy összetört, ám a nehézségek dacára elszánt, fiába lelket öntő kisemberként ábrázolják, ahogy Az ifjú Ahmed a kamaszt befolyásoló Youssouf imámot is a maga komplexitásában ragadja meg: eleinte feddi a gyermeket, amiért túl extrémen értelmezte a Korán tanításait, majd gyorsan önzővé süllyed és a mecsete bezárásától, valamint saját bebörtönzésétől kezd félni. Igaz, a fivérek mindig szolidárisak a társadalom perifériáján élőkkel, baloldalian, helyesebben empatikusan közelítenek az egyedülálló édesanyák harcaihoz, a bevándorlókrízishez, ám az igazán fontos percekben kritikával is illetik ezeket – így Az ifjú Ahmed újfent érett, lecsupaszított darabként bizonyítja, fejtegetései centrumában bármelyikünk számára ismerős karakterek állnak, hibákkal és örömökkel.

Thrillerbe illik a film számos képsora, Daredenne-ék azonban nem a cselekeményorientált zsáner-ujjgyakorlatok hatáskeltő mechanizmusaiban érdekeltek, hanem a címalak érzelmeiből vezetik le a suspense-t. Visszafojtott, radikalizmusból fakadó düh áll szemben a fiút egyre jobban uraló harmóniával, a minimalista, zömmel gesztusokra, mozgásra hagyatkozó narratíva Ahmed pálfordulását helyezi előtérbe és megbocsátás-tematikával üzemel. Folyton ott lüktet a srácban az életét mételyező vallási fanatizmus, de az egyre gyakrabban felbukkanó panteista etűdök, a rétek, tehenek idilli természetközelisége egyszerre talajközelien és  húzzák alá a főszereplő jobbá formálódását. Magánzárkák, szobák, folyosók zártsága cserélődik mind nyitottabb plen air-környezetekre, így Ahmed rigid-deformált perspektívája is tágul (a veterán Alain Marcoent váltó) Benoit Dervaux operatőri munkája folytán. Persze, a rendezőfivérek továbbra sem mondanak le a főkarakter belső nyugtalanságáról: igyekszik jó viszonyt ápolni a javítóintézet istállójában dolgozó lánnyal, Louise-szal, vagyis Az ifjú Ahmed – egyfajta humort nélkülöző, analitikus-sallangmentes Jojo Nyusziként – szeretettel válaszol a történetet átható elidegenedésre. Dardenne-ék azonban sosem feketén vagy fehéren interpretálják a barátságukat: nem állnak egyik oldalra sem, hanem rendre a főalak viaskodást tükröző, vidámból feszültté szilárduló tekintetén állapodnak meg, hogy rövidesen Ahmed dühösből békéssé alakuló mimikáját vagy higgadt mozgását vegyék észre és e kettősségnek rendeljék alá a fiú-lány viszonyt. Karakterorientált formanyelvüket zseniálisan támogatják a non-professionalökből verbuvált hiteles arcok, Idir Ben Addi zsenge kora ellenére fantasztikus eleganciával jelzi címfigurája legapróbb rezdüléseit, ahogy a Louise-t játszó Victoria Bluck is magától értetődő természetességgel rétegzi a karakterét.

 

 

Az ifjú Ahmed szereplői – úgymint a szigorúnak tűnő, hitehagyottsága miatt áldozati bárány-szerepbe kényszerülő tanárnő – sosem gonoszak, legfeljebb a körülmények áldozatai, de eredendően mindenkiben ott lappang a jóság, a zokniba rejtett, papírtörlőbe tekert, szigetelőszalaggal rögzített kés, majd a döfésre alkalmas kis, rozsdás fémkampó egyre jobban háttérbe szorulnak a tolerancia javára. Cseppet sem véletlen, hogy az új Dardenne-film zárlata ismét a természet lágy ölén, a visszanyert szabadság közegében játszódik és két, addig eltérő nézeteket valló figurát boronál össze – akárcsak a rendezők ikonjának tartott Robert Bressonnál, úgy az idős belga direktoroknál is erkölcsi tartásuk révén mennek át jellemfejlődésen a hősök, az Egy falusi plébános naplójára hajazó levélírások után Ahmed fizikai és lelki passiók után hoz végső áldozatot Allah-nak.

Örök filozófiai témákra (felelősségvállalás, elfogadás) reflektáló karrierjük organikus folytatása Az ifjú Ahmed, Jean-Pierre és Luc Dardenne leheletfinom emberbarátisággal tüntetnek a fanatizmus ellen. Teljesen megérdemelten landolt náluk a tavalyi cannes-i seregszemle legjobb rendezői díja, ám furcsa módon a mozi így is jóval kevesebb hozsannával gazdagszik, mint amennyit érdemel: csendes és szikár, ám hatalmasat szóló, kevésből rengeteget sajtoló auteur-meglepetésgyőzelem.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Le jeune Ahmed, 2019

Rendező: Jean-Pierre Dardenne, Luc Dardenne

Szereplők: Idir Ben Addi, Myriem Akheddiou, Victoria Bluck, Claire Bodson, Othmane Moumen

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő