01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„ahogy reggel pisilsz (…) beléd szeretnem muszáj”
2019.06.16 - tiszatáj

KORMÁNYOS ÁKOS PARAVÁN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

Miért éppen a test, és ha már az, miért nyúljunk hozzá és hogyan van értelme? Ehhez hasonló kérdések hangzottak el június 14-én, a Dugonics téren. A kérdéseket Szutorisz Szabolcs tette fel, a válaszokat pedig Kormányos Ákostól, illetve a 90. Ünnepi Könyvhétre megjelent Paraván című verseskötetéből kaptuk. Tagadhatatlan, hogy a kötet minden egyes verse kapcsolódik a testhez, hol erőteljesen markolászva, hol gyengéden érintve azt. Ugyanakkor egy valami világos: Kormányos Ákos az írás során szikével közelít az anyaghoz – fogalmazott Szutorisz Szabolcs és első kérdése mindjárt arra is irányult, honnan indul és termelődik tovább ez az érdeklődés a test iránt. Ákosnak tetszett a hasonlat és elmondása szerint valóban valahogyan így közelített az anyaghoz, az pedig, hogy ez az anyag hogyan lett maga a test, talán egyfajta diskurzusba való belépéshez köthető, illetve az arra való késztetés felől közelíthető meg. Szerette volna kicsit megbontani a testet, másképp is beszélni róla, valamint a szexualitásról, a perverzióról és az agresszióról is, mint ahogyan eddig tettük. S az, hogy másképp, az vajon azt is jelenti, hogy nyelvezetében más? Szutorisz azonnal reflektált minderre és további kérdésfelvetése a sebészi látásmódra irányult, mely a szövegekből visszaköszönő anatómiai tudásban jelentkezik. Előbb volt az anatómia mint tárgy – hisz pszichológushallgatóként belekóstolhatott – vagy az érdeklődés jelentkezett előbb s az ebben rejlő további lehetőségeket töltötte ki a szakmai megközelítése a testnek? Ákos elmondása szerint a test mint lehetséges téma, mint valami, amiről beszélni kell, másképp, többet, másféle megközelítésből, hamarabb jelentkezett, minthogy beült volna a pszichológia tanszék óráira.

 

 

„Ez  a kötet egyszerre akar szólni kicsit lazább fajta testről való beszédről, emellett azonban akar egy kicsit erőszakos és durvább módon is szólni ugyanezekről a kérdésekről.” – magyarázta a szerző. Tehát azzal, hogy kicipzározza a testet – ahogyan Szilasi László is fogalmazott a kötet fülszövegében – és ki is fordítja azt, nos, ezzel együtt a beszédmódot is szeretné kifordítani eddigi medréből – vetette fel Szutorisz. A beszélgetés során szóba került Kormányos Ákos Raktárépület című drámája, mellyel a tavalyi évben megnyerte a Szegedi  Tudományegyetem drámaíró pályázatát, a darab pedig azóta már többször bemutatásra is került. A dráma témájában igencsak közel jár a kötet verseihez, a paraván ugyanazon oldaláról üt, ha mondhatjuk így. A nemi erőszak felől közelít a testpoézishez, így kapcsolódik a testi perverziókhoz, fétisekhez és az agresszióhoz. Ákos elmondása szerint az erőszak, a testre irányuló erőszak bármely formája, de leginkább a nemi erőszak az, amelyről bár sokat beszélünk, nem igazán mondunk újat, csupán ismételjük önmagunkat. A metoo-kampány kérdésével kapcsolatban is többen megkeresték, miután olvasták, látták a drámát, meséli, de azzal kapcsolatban is ugyanezt gondolja. A metoo mozgalom is része volt a diskurzusnak, amelyet feltétlen folytatni kell, folyamatosan beszélni kell ezekről a dolgokról, de úgy érzi, valójában nem lettünk többek a kampány után: „Ha túl sokat beszélünk valamiről, valahol elvész a kommunikáció.” Ez pedig csupán azt eredményezi, hogy a végén nem gondolkodunk másképp az erőszakról, a testtől, a perverzióról. A kötethez visszakanyarodva arról beszéltek, ahogyan Kormányos Ákos versei pontosan ebbe  a diskurzusba kapcsolódnak be. A saját testünkkel való bánásmód, a médiából folyamatosan ömlő testképpel való bánás, az egymás testével, a párkapcsolatainkkal, a szexualitással való viszonyunk – mindezek esetében frusztrációkkal vagyunk tele. Ehhez próbálnak másképp hozzáállni Ákos versei, itt ezek a frusztrációk feloldódnak a testben, ahogy annak megérintése, matatása rendkívül érzékeny módon történik, ugyanakkor nem csupán a gerinccsontot ízlelgetjük: e szövegek valódi szerelmi líraként lépnek elénk. Nem csupán a szemen keresztül látjuk meg a másik személy lelkét, hanem akár a csípőcsont segít minket közelebb kerülni hozzá.

 

 

További érdekességként felmerült: az ingerküszöbök szövegszerű átlépése segít-e a gátlások leküzdésében? Kormányos Ákos szerint igen, mert mindig ki kell zökkenni saját magunk fejéből ahhoz, hogy átalakuljon az adott téma, dolog, amely éppen benne van. Ugyanakkor hangsúlyozta: az, hogy ezek a szövegek túllépnek bizonyos normákon szöveg szintjén nem jelenti azt, hogy megírásukkal a megbotránkoztatás, polgárpukkasztás lett volna a célja. Beszélni szeretett volna minderről, a testről, a szexualitásról, mindarról, ami ehhez kapcsolódik, de valamiért már az obszcén, illetve perverzió kategóriába pakoljuk őket. Ezek a szövegek megteszik ezt, beszélnek, értelmesen és újat szeretnének mondani. Mindehhez azonban óhatatlanul szükség volt azon szövegekre is, melyek nem kímélik az olvasót, hanem magukkal rántják a női test olyan mélységeibe, melyeket sosem említünk. Vagy nem így. Nem volt cél a naturalista, szélsőséges szövegek jelenléte, de ha valóban a testről beszélünk: nem kerülhette meg őket. Így mozog ez, így mozognak maguk a versek is a kötetben, néhol hagyományosabb szerelmi lírákat olvasunk, máshol olyanokat, ahol szélsőségekre kell számítanunk. Így az érzékiség kétféleképpen érvényesül a szövegekben: explicit képiségben, majd lírai tapogatózásban jelenik meg – emelte ki Szutorisz. Valahol az e kettő közötti dinamikát, egyensúlyozást tartja fenn folyamatosan a kötet.

Az, hogy mennyire volt nagy az igény a szerzőben arra, hogy természetesként mutassa fel, amit egyébként obszcénnak titulálunk – főleg az explicitebb képiséggel rendelkező szövegek esetében – valójában nem kérdés. Hisz ez volt a cél – hangsúlyozta Kormányos. Azt is megírni, amiről nem beszélünk. Számára ugyanakkor ebben nem(csak) a tabuk döntögetése a fontos, hanem inkább az, amit a testi folyamatok rútsága és az azokhoz fűződő viszonyunk képvisel: az intimitás. Mert bár el vannak felejtve ezek a dolgok, azért ott vannak: leizzadunk, elfelejtünk fogat mosni, mielőtt jó reggelt kívánunk, taknyolunk. Ezeknek a dolgoknak keresi az intim részét és ezeket mutatja fel ott és ahol történnek: a testen. Ugyanakkor mindebből rájövünk, miért nem polgárpukkasztóak valójában ezek a szövegek: szembesít a testnek azon dolgaival, amelyekkel egyébként is találkozunk, csak elfelejtjük, mennyire fontosak akár az emberi kapcsolatainkban is. Viszont nem a kellemetlenségre és a test piszkos, rút ábrázolására teszi a hangsúlyt, hanem arra, hogyan szerepelnek ezek emberi kapcsolatainkban. Ákos versei emlékeztetnek: valódi közelségünk talán a testhez való viszonyunkban bontakozik ki. Abban, hogy nem megszépítjük magunkban a rútnak kategorizált dolgokat, hanem azt látjuk szépnek, ahogy a test valójában működik.

 

 

Ezután a kötet illusztrációiról is szó esett, mindketten kiemelték: Szabó Eszter munkái rendkívül szépen követik a szövegek ritmusát, reflektálnak mindarra, amiről a versek beszélnek és mindarra is, amiről nem. Becsontozódott alakzatok, medencecsont, gerinc, egyfajta röntgenvilág kíséri a versekben kibontakozó testiséget. „Ugyanabban gondolkodtunk” – mesélt Kormányos Ákos, majd elmondta, Szabó Eszter első alkalommal ráérzett a versek prózai nyelvére, így a képeknek egy fajta lírai nyelvet szeretett volna adni, hogy absztraktak, líraibbak legyenek.

A beszélgetés végén felmerült: várhatunk-e még Ákostól bármit, ami a testhez kapcsolódik és tervez-e további irányok mentén haladni a testpoétikában. Elmondása szerint biztosan előjön még a test és része lesz ennek a diskurzusnak, de közvetlen közeli versei nem erről fognak majd szólni. „Sok mindent meg kell még tapasztalnom” – mondta ugyanakkor, hisz ahogy ő fog változni, úgy az emberi testhez való viszonya is fog, így pedig újra lesz mit mondania.

Ferencz Hedvig

 

Fotó: Erlauer Balázs / Elephant Studio


Címke: , , , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő