04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A történészek és a nemzet
2019.04.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS GYÁNI GÁBOR TÖRTÉNÉSSZEL

Gyáni Gábor történész nem ritka vendég a szegedi bölcsészkaron: néhány évvel ezelőtt a Történeti Intézet hívta meg, ahol az akkor még folyamatban lévő, transznacionális történetírással foglalkozó kutatásairól tartott előadást, majd 2018 őszén a frissen megjelent Nemzeti vagy transznacionális történelem című kötetéről beszélgetett vele a kar dékán-helyettese, Sándor Klára. Ezúttal április 4-én az Audmax-esték keretében szintén Sándor Klára kérdezte Gyánit, a diskurzus középpontjában pedig ismét a történetírás legaktuálisabb kihívásai, a nemzeti versus transznacionális történészi vizsgálat problémái álltak.

Gyáni ezzel kapcsolatban felvázolta azokat a csomópontokat, amelyek a modern történetírás metódusait és az arról való gondolkodásunkat mai napig meghatározzák. Inspiratív módon vázolta fel a modern nemzetépítés és a modern történetírás kialakulásának párhuzamait, a patriotizmus háttérbe szorulását és a nacionalizmus 19. századi felfutását. Világos distinkciója úgy szólt, miszerint a patriotizmus egy konkrét, lehatárolható helyhez fűződő érzelmi kötődés, míg a nacionalizmus a személyiség egészét mozgósítja, felértékeli és kötelezővé teszi az etnikai hovatartozást. Ebben a tizenkilencedik századi fejlődési szakaszban a történész szerepe radikálisan megváltozik, hiszen a történész egy teleologikus sémába rendezve fel tudja mutatni a nemzeti közösség számára a leszármazás folytonosságát. Történetesen az ezer éves összetartozás érzéséhez gyűjt tudományos bizonyítékokat, az „időben folytonosan benne élünk” meggyőződését erősítve meg ezzel, amely a nemzeti identitás megszilárdulásának legfőbb alapját képezi. Ez az a korszak, amely egyúttal megteremti a modern történetírás intézményi alapjait: központi akarat születik a nemzeti közösségek legfontosabb anyagainak összegyűjtésére, ezáltal jön létre a levéltár intézménye, amely kutathatóvá teszi a történészek számára a nemzet szöveges emlékeit.

Gyáni természetesen szót ejtett a nacionalizmus korának ellentétes folyamatairól is: rámutatott, hogy a 19. században a nemzeti identitás megszilárdulása ellenére milliók telepedtek át Európából az Egyesült Államokba, azaz: tömegek hagyták el azt a közösséget, amelyhez érzelmileg szorosan kötődtek. A nacionalizmus megértése szempontjából ezért is kulcsfontosságú, hogy a szóban forgó eszmekör képes kisközösségi szinten, más kontinensen is virulenssé válni, így az Amerikába költözött európai közösségek nacionalista attitűdje korántsem csappant meg az Újvilágba költözést követően.

A beszélgetés második felében Gyáni az európai identitás meggyökeresedésének gátjait ecsetelte Sándor Klára kérdésére reagálva, kiemelve, hogy életünk kereteit mai napig az a nemzeti közösség határozza meg, amelybe beleszülettünk, így egyszerre élünk nemzeti közösségben, és egy gyors ütemben globalizálódó világban. Ennek farvizén Gyáni kitért a transznacionális történetírás irányzatára, amely nem nemzeti keretek között vizsgálja a múltat, hangsúlyozva, hogy a múlt elbeszéléséhez korántsem a nemzet szolgáltatja az elsődleges keretet. Éppen ezért a nemzeti keretek között megragadó történetírás egyfelől szükségszerűen provinciális marad, másfelől ideologikussága folytán továbbra is azt sugallja, mintha elsősorban a nemzet határozná meg az emberi történelem folyását. Ez a típusú szemléletmód kulturális érintkezéseket, politikai összefüggéseket, etnikai összefonódásokat takar ki, így a nyugati világban a transznacionális történetírás alkalmazása már magától értetődő – nálunk azonban még kevéssé gyökeresedett meg. Gyáni meg is osztotta a hallgatósággal azt a három évvel ezelőtti élményét, amelyet a történészek világkongresszusán szerzett Kínában, ahol nem volt olyan szekció, amelynek címében ne szerepelt volna a transnational history fogalma.

Gyáni most nem tért ki részletesen arra, hogy mi gátolja a transznacionális szemléletmód meghonosodását, ám érzékeltette, hogy régiónkban különösen kis helyen számtalan etnikum él, amelyek történelme szorosan összefonódott az elmúlt évszázadok során. Ha valahol, Kelet-Közép-Európában a történetírás nem is lehetne más, csakis transznacionális.

Fritz Gergely


Címke: , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő